Ennek szellemében alakult meg 1998. június 2-án a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (akkor még) Kht. A negyed évszázada alig néhány tíz főből álló vállalat mára több mint 250 munkavállalót foglalkoztat.

Lássuk, mivel is foglalkozik a negyedszázados jubileumát ünneplő cég.

Fenntartja a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolót (RHFT)

A Püspökszilágy és Kisnémedi határán elhelyezkedő, 1976 óta üzemelő RHFT-nek az úgyneve­zett intézményi eredetű sugárzó hulladékok kezelése és tárolása a fő feladata. Ilyen típusú hulladékok már az 1950-es évek óta keletkeznek Magyar­országon, elsősorban az ipari, mezőgazdasági, egészségügyi, kutatási, oktatási tevékenységek során. A felsorolt területekhez tartozó intézmények az atom­erőműnél lényegesen kisebb mennyi­ségben termelnek hulladékot. A helyszín kiválasztásakor fontos szempontként szolgáltak a földtani adottságok: a környezethez viszonyítva magasan, agyagos-löszös talajban alakították ki a tárolót, ahol a talajvíz közel 20 méteres mélységben található, így a radioaktív izotópok terjedése a felszín alatti vizekben elkerülhető. Mivel közel 50 éves intézményről van szó, folyamatosak a biztonság­­növelő, korszerűsítő fejlesztések a telephelyen.

Sugárforrás feldolgozására szolgáló forrókamra a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tárolóban

Üzemelteti a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót (NRHT)

A Paksi Atomerőmű működése közben keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezésére létesítették a bátaapáti NRHT-t, ahol a felszín alatt, 200–250 méteres mélységben alakítják ki a tárolókamrákat. Az ere­deti tárolási koncepció­nak megfelelően a hulladékcsomagok elkészítése – hordók vasbeton konténerbe helyezése, majd a konténerek feltöltése inaktív betonnal – 2017-ig a tárolóban történt. Az NRHT a jövőben az atomerőműben előállított hulladék­csomagokat fogadja, és gondoskodik elhelyezésükről a további tároló­kamráiban. A jelenlegi hulladék­elhelyezési rendszer hely­takarékosabb, mint elődje, így jelentős megtakarítást várnak tőle a szak­emberek, miközben a biztonság már megszokott színvonalát továbbra is garantálni tudják. Az 1. tároló­kamra megtelt, a 2. készen áll az új hulladék­­­csomagok fogadására, a 3. és 4. kamrák bányászati kialakítása megtörtént. Az 5. és 6. kamrák kialakítása a következő néhány év feladata. A tároló teljes befogadó­képessége 20 ezer köbméter lesz, így az atomerőmű üzemideje és annak leszerelése során keletkező hulladék számára is elegendő helyet biztosít.

Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló – kamrában a vasbeton konténerek

Működteti a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolóját (KKÁT)

Az atomerőművek működése során elhasznált fűtő­­elemek kezelésére és elhelyezé­sére gondot kell fordítani. Miután eltávolítják a reaktorból a kiégett üzem­anyagot, az atomerőmű­ben lévő vizes, úgynevezett pihentető­medencében helyezik el, majd a 3-5 éves időszak leteltével átszállítják a KKÁT-ba. Az atom­erőmű mellett lévő KKÁT egy felszíni, moduláris, kamrás típusú létesítmény, mely a kiégett fűtőelemek száraz tárolását biztosítja. 

Kiégett fűtőelemek szállítására alkalmas konténer a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában

A tárolóban az átrakógép segítségével egyenként hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el a kiégett fűtőelemeket. A tárolócsövek majd 2 méter vastag vasbeton falakkal körülvett kamrákban sorakoznak, függőleges helyzetben. A termelődő maradék hőt pedig a levegő természetes huzathatásán alapuló passzív hűtési rendszer szállítja el a néhány évtizedig tartó átmeneti tárolási időszak alatt.

A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának keresztmetszete

Keresi a nagy aktivitású hulladékok „végső nyughelyét”

Az ilyen típusú hulladékok végleges eltételét széles körű nemzetközi egyetértés szerint mélységi geológiai tárolóban lehet biztonságosan megoldani. Az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint a nagy aktivitású hulladék elhelyezését Magyarországon is egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület földtani kutatása, kijelölése és megfelelősé­gének igazolása, valamint a hulladék­csomagok végleges elhelyezése során alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozása évtizedekig tartó folyamat. Az értékelések során a létesítmény hosszú távú (akár több százezer év) biztonságát is bizonyítani kell. Hazánk­ban még nem született meg a döntés, hogy a kiégett üzemanyag újra­feldolgozá­sával vagy annak közvetlen végső elhelyezésével zárják-e le az úgynevezett üzemanyag­ciklust, de ez a mélységi geológiai tároló mindkét esetre megoldást nyújt, és Magyar­országnak minden­képpen szüksége van a kialakítására. A lehetséges helyszínt kijelölő kutatási program már 1993-ban elindult a mecseki urán­bányából nyitott vágatokban, a Bodai Agyagkő Formáció (BAF) vizsgálatával. 2000-ben az ország egész területére kiterjedő értékelés szerint is ez a képződmény bizonyult a leg­ígéretesebb­nek. Ennek alapján az RHK Kft. több fázisra tagolódó felszíni, majd felszín alatti földtani kutatási programot irányzott elő a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmas telephely és egy új, föld alatti kutató­laboratórium helyszínének kijelölésére a Nyugat-Mecsekben. 

Fúrótorony és kiszolgáló létesítményei.

Az új jogszabályi előírásoknak megfelelően 2018-ban a cég össze­állította a BAF telephelykutatási keretprogramját, amely 2032-ig határozza meg a feladatokat. A nagy aktivitású radioaktív­hulladék-tároló létesítési folyamatában Magyar­ország a „mérlegelve előrehaladás” politikáját követi. Előrehalad a tároló telep­helyének kiválasztásában, de ugyanakkor mérlegeli az üzemanyag­ciklus-zárási stratégia kiválasztását befolyásoló fejleményeket is.•