Három évfordulót is ünnepel az Aggteleki Nemzeti Park
Kép: AMA felfedező 1825. július 1-jén jutott tovább a Baradla akkori végpontját jelentő Vaskapun, a feltárás után pedig a feltérképezés mellett a barlang leírását is elkészítette, mely később, 1831-ben jelent meg nyomtatásban. Ez a mű lett a hazai barlangkutatás első, tudományos értékű monográfiája.
A barlangok védelme érdekében 1985. január 1-jén megalapították az Aggteleki Nemzeti Parkot, majd harminc évvel ezelőtt, 1995. december 6-án az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO világörökségi listájára.
A helyszín azért egyedülálló, mert viszonylag kis területen sokféle barlangtípus van jelen, a klasszikus hideg vizes barlangoktól kezdve a függőleges aknabarlangokon keresztül a hidrotermális barlangokig. Történelmi és kulturális jelentőségük is igen komoly, több mint harminc barlangban találták már meg őskori kultúrák nyomait. A legnevezetesebb régészeti lelőhely a Baradla–Domica-barlangrendszer, amelyet vízgyűjtő területével együtt 2001-ben a Ramsari Egyezmény hatálya alá is helyeztek – részletezte Rácz András, az Agrárminisztérium (AM) természetvédelemért felelős államtitkára, az Aggteleki Nemzeti Park jubileumi évének emlékülésén októberben.
Jelenleg több mint harminc barlangi bemutatóhely működik az országban, a leghosszabb a budapesti Pál-völgyi-, a legmélyebb a bükki Bányász-, a legismertebb, legrégebben kutatott, évszázadok óta látogatott pedig az aggteleki Baradla-barlang.•
Címlapkép: AM
