A természet állapota helyreállítható

Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa június közepén elfogadta a természet helyre­állításáról (Nature Restoration Law; NRL) szóló törvényt, megtéve ezzel az utolsó lépést a ja­vas­lat törvényerőre emelkedéséhez.


A tagállamok lakosságának közel 66 százalékát képviselő húsz ország többségével a törvényt hivatalosan is jóváhagyták, melynek értelmében az EU-tagállamoknak 2030-ig a törvény által lefedett élőhelyek: erdők, gyepek, vizes élőhelyek, folyók és tavak legalább 30 százalékát kell ked­vező ökológiai állapotba hozniuk. 2050-re pedig az élőhelyek 90 százalékának helyreállítását tűzte ki célul a jogszabály. Az elért eredményeket kötelező lesz a tagállamoknak megőrizniük, a helyreállított területek nem romolhatnak le újra.

Kép: Depositphotos/directornico

A mezőgazdasági területekkel kapcsolatban olyan kompromisszumok születtek, amelyek alapján az élelmiszer-biztonságot nem veszélyeztethetik a helyreállítási lépések. Magyar viszonyok között az élelmiszer-termelésre korlátozottan alkalmas szántókon így még inkább lehetővé válhatnak azok a vízvisszatartási, talajmegőrzési, gyepesítési, erdősítési lépések, amelyeket nemcsak a természetvédelemmel foglalkozó szakemberek, de már a vízügyi, mezőgazdasági, vadgazdálkodási ágazat, valamint a klímakutatók is szorgalmaznak.

A WWF EU, a BirdLife Europe, a ClientEarth (Ügyfél a Föld; nem­zetközi környezetjogi szervezet) és az EEB (European Environmental Bureau; Európai Környezetvédelmi Iroda) alkotta #RestoreNature koalíció szerint a természet állapota helyreállhat az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberek érdekében, de minden segítségre szükség lesz ahhoz, hogy a tagállamok késedelem nélkül végrehajtsák ezt a jogszabályt a saját országukban, az összes érintett féllel szoros együttműködésben.•

Címlapkép: Depositphotos/directornico


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka