Kérem, elöljáróban mutassák be röviden a céget. Mióta tevékenykednek a vízgazdálkodásban? Milyen területtel foglalkoznak még?
Reisinger Péter: Cégünk működésének két fő tevékenységi területe van: az egyik a vízgazdálkodás, vízépítés, a másik a közmű- és mélyépítés. Megrendelőink vízügyi igazgatóságok, vízi társulatok, valamint önkormányzatok. Már közel harminc éve vagyunk jelen ebben a szektorban.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy sikerült nemcsak fennmaradniuk, hanem stabil, tőkeerős vállalattá fejlődniük?
R. P.: A Szekszárd-Paksi Kft. az évek alatt komoly középvállalattá nőtte ki magát, de ennek ellenére nem fenyegeti a multicégekre jellemző hierarchia, így képesek vagyunk gyorsan reagálni a megrendelői igényekre.
Másik nagyon lényeges tényező, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozók között, mint tudjuk, sokszor lehet feszültség, ami gyakran fennakadásokat okoz a kivitelezésben. Nem beszélve arról, hogy a vállalt munka minőségét, a cég megítélését is veszélyezteti. Nálunk szerencsére nem kell hasonlótól tartani, mert saját szakembergárdánk van, a dolgozók mind az alkalmazottaink. Munkatársaink között sok a komoly gyakorlati tapasztalattal rendelkező, magasan képzett műszaki szakember, akiknek a szaktudása a cég jó hírnevét öregbíti.
Érdekes, hogy a szakmai szempontokon túl van olyan ok is, ami triviális, mégis a megrendelőknek nagyon fontos: ez az ígéretek megtartása. Nálunk a cégvezetés mindig komolyan veszi, és elvárja kollégáitól is az adott szó megtartását. Visszajelzések alapján ez üdítő kivétel a szektorban, és kellemes csalódásként éri a megbízóinkat.
Végül: az építőiparban kuriózumnak számítanak azok a projektek, ahol a kivitelezés pénzügyi gondok nélkül zajlik. Nálunk nem jellemzőek a pénzügyi akadályok, hiszen a cégünk akár több nagyobb volumenű projekt előfinanszírozását is képes biztosítani.

Térjünk rá a projektre, miért volt szükség a Rinya-patak rekonstrukciójára?
Szűcs József: A Rinya-patak Böhönye–Se­gesd térségében ered, majd Nagyatád, Bakháza és Babócsa érintésével a Drávába ömlik, nem mellesleg kitűnő horgászhely. A patakok és a kisebb-nagyobb vízfolyások rendszeres karbantartást igényelnek, hogy a csapadékos időszakokban a víz továbbvezetése biztonságosan, károkozás nélkül megtörténhessen. Szakmai tapasztalataink szerint átlagosan húszévente teljes rekonstrukcióra szorulnak. Mivel a Rinya-patak esetében a legutóbbi mederrendezésre 25-30 évvel ezelőtt került sor, rekonstrukciója idén igencsak aktuálissá vált.
A fejlesztés egyik fő célja elsősorban az árvízvédelem, az árvízi biztonság hosszú távú kialakítása. További cél az is, hogy későbbi karbantartása könnyen elvégezhető legyen. Természetesen mindez kizárólag úgy, hogy az ökoló­giai egyensúly ne boruljon föl, és később a természet megháláljon mindenfajta beavatkozást.

Említene néhány konkrét feladatot?
Sz. J.: A kiviteli munkálatok a Rinya szabási, lábodi és babócsai szakaszát érintik. A rekonstrukció során a külterületi szakaszokon a kisvízi medrek természetbe illő kialakítását végezzük. Ennek egyik fontos eleme, hogy a vízfolyás hosszirányban „átjárható” legyen a vízi élőlények számára. Ide tartozik például a hallépcsők megfelelő kialakítása. A kisvízi medrek fás, bokros kialakításával, plusz növények telepítésével egyébként csökkenni fog a víz sebessége, így az eddiginél magasabb vízszint alakulhat ki. Az emelkedő vízszint pedig kedvezően hat az élővilágra.

Milyen forrásbevonással valósult meg a projekt?
Sz. J.: A beruházás az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Programja, A felszíni vizek védelmét szolgáló fejlesztések regionális jelentőségű vízvédelmi területeken DDOP 5.1.5 A/2F konstrukció keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával.

Mikor fejezték be a projektet?
Sz. J.: A Rinya-patak rekonstrukciójá­nak utolsó fázisa ez év október végére be­feje­ződött.•