<

A földi élet sokszínűsége

A Természetvédelmi Világalap, a WWF szeptemberben ki­adott Élő bolygó jelentése szerint a gerinces fajok populációi átlagosan 68 százalékkal zsugorodtak az elmúlt ötven évben.


A világ egyik legnagyobb függet­len természetvédelmi szerve­ze­tének kétévente kiadott je­lentése bolygónk aktuális ál­lapotát és az emberi tevékenység hatását igyekszik bemutatni. 2020-as jelentésükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a természet felbolydult, ezért David Atten­bo­­rough, a szervezet nagykövete szerint rendszerszintű változásra van szükség az élelmiszer-termelésben, az energia előállí­tásában, valamint a tengereink kezelésében és a nyersanyagok felhasználásában. A természettudós az ember és a természet közötti egyensúly helyreállításában látja az egyetlen esélyt a túlélésre.

Az idei Élő bolygó jelentésből kiderül az is, hogy az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20 811 populációja átlagosan 68 százalékkal zsugorodott.

A fogyasztás ökológiai lábnyomának globális térképe, 2016 (Forrás: Global Footprint Network, 2020)

A biológiai sokféleség különböző területeken eltérő mértékben csökken. A leg­nagyobb csökkenés a trópusi területeket érinti. Amerika trópusi területein (neo­tro­pi­kus öko­zóna) a legjelentősebb a csökkenés; az élő bolygó index (LPI) 94 százalékos. Ebben vezető szerepet játszik a legelők, a pampák, az erdők és a vizes élőhelyek átalakulása, a fajok kizsákmányolása, az éghajlatváltozás, valamint az idegen honos fajok behurcolása.

A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége csökken; a globális vizes élő­helyeknek pedig mintegy 90 szá­zaléka eltűnt az utóbbi háromszáz évben. A jelentés adatai szerint a megfigyelt 3741 édes­vízi populáció – 944 emlős-, madár-, két­éltű, hüllő- és halfaj – átlagosan 84 százalékkal lett kisebb. Az éghajlatváltozás következtében a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás ebben az évszázadban.

A növényeknél sem jobb a helyzet. A növényfajok kihalási kockázata az emlősö­ké­hez hasonló mértékű, azonban jelentő­sebb a madarak esetében becsült értékek­nél. A dokumentált növényfajkihalás az emlő­sök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese. Ezenkívül egy több ezer fajon végzett reprezentatív értéke­lés eredményei alapján, ahol a fajok a globá­lis növényi diverzitás rendszertani és földrajzi elterjedtségét kép­viselik, minden ötö­dik növényfajt (22%) a kihalás veszélye fenye­geti, ezek nagy része a trópusokon ta­lál­ható. Az elmúlt évtizedekben több száz helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi vetőmag­bankot hoztak létre, ezekben világszerte mintegy hétmillió különböző­féle magmin­tát tárolnak, hogy biztosítsák a biodiverzi­tás, valamint a globális táp­lál­kozás­biztonság megőrzését.

A norvégiai Spitzbergák Nemzetközi Magbunker „biztonsági mentési szolgáltatást” nyújt arra az esetre, ha más magbankok bajba kerülnének. (Fotó: Svalbard Global Seed Vault/Riccardo Gangale)

A jelentés felhívja a figyelmet az emberiség természetromboló tevékenységére, ami nemcsak a vadon élő állatok populációira, hanem életünk minden területére kihat. 1970 óta az ökoló­giai lábnyomunk meg­­ha­ladja a Föld regenerálódási képességét. Ez a túlfogyasztás károsítja a bolygó termé­sze-tes rendszereinek működését, és ezzel együtt az emberiség jövőbeli életminőségét is.

Az emberi igények, továbbá a természeti erőforrások is rendkívül egyenlőtlenül oszlanak meg a Földön. Az erőforrások fogyasztása és az egyes erőforrások elérhetőségei eltérő mintát mutatnak, mivel az erőforrások fogyasztása nem a kitermelés helyén történik. Az ökológiai lábnyom méretében tapasztalható különbségek oka az életmódbeli eltérésekben és a fogyasz­tási mintákban keresendő, beleértve az elfogyasztott élelmiszerek, anyagi javak és szolgáltatások, a felhasznált természeti erőforrások mennyiségét, valamint a javakkal és szolgáltatásokkal járó szén-dioxid-kibocsátás mértékét.

Marco Lambertini,
a WWF főigazgatója szerint a világ vezetőinek lépéseket kell tenniük a természet mint az egészséges társadalom, valamint a gazdaság alapjának védelme és helyreállítása érdekében.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka