Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató

Milyen iparágak esetében keletkezhet kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, és jelenleg milyen telítettségűek az ezek tárolására szolgáló épületek?

– Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elsősorban a Paksi Atom­erőműben, de mellette kutató­intézetek­ben, orvosi, ipari, mező­gazdasági intézmények­ben és laboratóriumok­ban is keletkeznek. Magyar­országon jelenleg két ilyen típusú hulladék elhelyezésére alkalmas tároló található, az egyik Püspök­szilágy és Kisnémedi határában, a másik pedig Bátaapáti mellett. Az 1977 óta működő Pest megyei tároló 5040 köbméteres kapacitása ugyan majdnem megtelt, azonban folyamatban van a létesítmény biztonság­növelő programja, amely során tömöríteni fog­juk a korábban elhelyezett hulladé­kokat, így hosszabb távra megoldódik az ipari és létesítményi hulladékok biz­­tonságos elhelyezése. Az ide szállított hulladék mennyisége nem jelentős, évente mindössze 5-6 köbmétert tesz ki. A bátaapáti tárolóban a felszíni technológiai épületben 1701 darab, a föld alatt – véglegesen elhelyezve – 4833 da­rab 200 literes hordó található. Itt még nagyon messze vagyunk a végleges ka­pacitás elérésétől, éppen ezért a többi között az atomerőmű leszerelése során keletkező hulladék is Bátaapátiba fog kerülni.

A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 2019-ben kezdődtek meg a legutóbbi bővítési munkálatok. 2022-ben milyen beruházások zajlottak ott?

– A létesítmény jelenleg 24 tároló­kam­rával üzemel, és tavaly egyrészt a tároló­­kapacitás bővítését célzó fejlesztési munkák zajlottak, másrészt az üzemelő­­rendszerek felújításával és korszerűsíté­sével kapcsolatos feladatok elvégzése kezdődött el, melyek idén tovább folytatódnak. A harmadik ütem harmadik fázisában épülő, hetedik önálló tároló­modulban a kamránként elhelyezhető tároló­csövek száma 703 darabra emelkedik, aminek köszönhetően biztosítható az atomerőmű 50 évre kiterjesztett üzemideje alatt keletkező kiégett fűtő­elemek átmeneti tárolása. Ami az üzemelő­rendszereket illeti: elkezdődött az 1–11. kamrák, illetve a 12–24. kamrák mérési adat­gyűjtő rendszerének a megújítása is.

2022 szeptemberében beemelték a betöltő fedélzetet a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába.

A nagy aktivitású és hosszú élettarta­mú hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos kutatások hol tartanak?

– Ez egy rendkívül hosszú, több évtizedet felölelő folyamat, melynek a végén lehet megállapítani, alkalmas-e a terület a nagy radio­aktivitású hulladékok végleges tárolására. Hazánkban 1995-ben indultak meg az első mélységi vizsgálatok, 2020–2021-ben pedig három fúrás zárult le a Mecsek térségében mintegy 87 négyzet­kilométeres területen. A fúrások a bodai agyagkő formációról (BAF) a BAF-3, a BAF-3A és a BAF-4 nevet kap­ták, és összesen 18 zónájában figyeljük folyamatosan a mélységi vizek nyomás­változását. A fúrások dokumentáló és értékelő jelentésének összeállítása, és az eredmények értékelése folyamatban van. Az eddigi magyar­országi kutatási adatok nem zárják ki a bodai agyagkő alkalmasságát.

2022 legfontosabb terepi munkája a nagy felbontású 3D szeizmikus mérés volt, amelyet egy 7 × 7 kilométer ki­terjedésű területen végeztek el a lengyel Geofizyka Toruń cég szakemberei. A földkéreg felső részének átvilágításához, a terület földtani felépítésének megismeréséhez vibrátorokkal rezgéshullámokat keltettek a talaj­felszínen, az erdős, tagolt területeken pedig 5 méter mély lyukakat fúrtak a robbantásos jeladáshoz.

Vibrátor a rezgéshullámok keltéséhez a Nyugat-Mecsekben.

Mennyire érintette a vállalatot az energiaárak változása?

– Ahogy Európában minden piaci sze­rep­lőt, úgy bennünket is érzékenyen érin­tett az energiaválság. Az alapvető biz­tonsági követelmények megtartása mellett csökkentettük az energia­fel­hasz­ná­­lásunkat, és emellett rövid és hosszú távú terveket dolgoztunk ki az energia­ellátás folyamatos biztosítására. Azt is megvizs­gáltuk, hogy szükség esetén hogyan tudjuk átütemezni a feladatainkat; a nehézségek ellenére azonban továbbra is minden adott ahhoz, hogy biztonsá­gosan üzemeltessük a létesítményeinket.

Magyarországon milyen a radio­aktív­hulladék-kezelő létesítmények lakossági megítélése?

– A tárolók tevékenységének ismertsége és működésének elfogadottsága nemzet­közi szinten kiemelkedőnek számít. Vál­la­latunk kétévente végeztet közvéle­mény-kutatást a tevékenységünkkel érin­­tett településeken, és az ismertség és elfogadott­sági arány hosszú ideje 75 százalék körül mozog, ami egyebek között annak is köszönhető, hogy számos helyi dolgozik a létesítményekben, így személyesen is megtapasztalják a biztonsági intézkedéseinket. A felmérések vissza­jelzései alapján a közösségi médiában is erősítettük a jelenlétünket, az utolsó kutatások alapján pedig a meg­kérdezettek csupán 8 százaléka gondolja úgy, hogy nem biztonságos a tárolók üzemelése.

Ebben az évben milyen feladatok várnak a Társaságra?

– A legfontosabb előttünk álló kihívást a kompakt hulladék­csomagok végleges elhelyezésének megkezdése jelenti a bá­ta­apáti létesítményünkben. Míg korábban vasbeton konténereket alkalmaztunk a tárolásra, a jövőben már vékony falú, merevített acél­konténereket fogunk használni, melyekben az üres tereket folyékony radioaktív hulladékból kevert cementpéppel töltik ki, így a konténerek eddigi holt terét is radioaktív hulladék tölti ki. Az RHK Kft. és az atomerőmű szakembereinek innovatív koncepciójának bevezetésé­vel a hely­kihasználás – 17 százalékról 51 százalékra – a három­­szorosára emelkedik. Ráadásul a hulladékokat az eredeti tervekhez képest feleannyi kamrában lehet véglegesen elhelyezni, amivel mintegy 40 milliárd forint megtakarítást érhetünk el.

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló II. kamrájának technológiai kiépítése már az új koncepció szerint történt.

Szorosan kapcsolódik az új koncepcióhoz a püspökszilágyi tároló biztonság­­nö­ve­­lő programjának megvalósítása, il­letve a rendszer­váltás előtti évtizedekben elhelyezett hulladékok kitermelése, átválogatása, újra­csomagolása, és ezek egy részének a bátaapáti tárolóba való átszállítása is.•