A biztonság mindenekelőtt

A magyarországi radioaktív­hulladék-tárolók tevékenységének ismertsége és működésük elfogadottsága nemzetközi szinten kiemelkedőnek számít – hangsúlyozta dr. Kereki Ferenc, a Radio­aktív Hulladékokat Kezelő Köz­hasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, akivel a nagy aktivitású és hosszú élet­tartamú hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos kutatásokról és egy új, innovatív koncepció bevezetéséről is beszélgettünk.


Dr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgatóDr. Kereki Ferenc ügyvezető igazgató
Milyen iparágak esetében keletkezhet kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék, és jelenleg milyen telítettségűek az ezek tárolására szolgáló épületek?

– Kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elsősorban a Paksi Atom­erőműben, de mellette kutató­intézetek­ben, orvosi, ipari, mező­gazdasági intézmények­ben és laboratóriumok­ban is keletkeznek. Magyar­országon jelenleg két ilyen típusú hulladék elhelyezésére alkalmas tároló található, az egyik Püspök­szilágy és Kisnémedi határában, a másik pedig Bátaapáti mellett. Az 1977 óta működő Pest megyei tároló 5040 köbméteres kapacitása ugyan majdnem megtelt, azonban folyamatban van a létesítmény biztonság­növelő programja, amely során tömöríteni fog­juk a korábban elhelyezett hulladé­kokat, így hosszabb távra megoldódik az ipari és létesítményi hulladékok biz­­tonságos elhelyezése. Az ide szállított hulladék mennyisége nem jelentős, évente mindössze 5-6 köbmétert tesz ki. A bátaapáti tárolóban a felszíni technológiai épületben 1701 darab, a föld alatt – véglegesen elhelyezve – 4833 da­rab 200 literes hordó található. Itt még nagyon messze vagyunk a végleges ka­pacitás elérésétől, éppen ezért a többi között az atomerőmű leszerelése során keletkező hulladék is Bátaapátiba fog kerülni.

A paksi Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában 2019-ben kezdődtek meg a legutóbbi bővítési munkálatok. 2022-ben milyen beruházások zajlottak ott?

– A létesítmény jelenleg 24 tároló­kam­rával üzemel, és tavaly egyrészt a tároló­­kapacitás bővítését célzó fejlesztési munkák zajlottak, másrészt az üzemelő­­rendszerek felújításával és korszerűsíté­sével kapcsolatos feladatok elvégzése kezdődött el, melyek idén tovább folytatódnak. A harmadik ütem harmadik fázisában épülő, hetedik önálló tároló­modulban a kamránként elhelyezhető tároló­csövek száma 703 darabra emelkedik, aminek köszönhetően biztosítható az atomerőmű 50 évre kiterjesztett üzemideje alatt keletkező kiégett fűtő­elemek átmeneti tárolása. Ami az üzemelő­rendszereket illeti: elkezdődött az 1–11. kamrák, illetve a 12–24. kamrák mérési adat­gyűjtő rendszerének a megújítása is.

2022 szeptemberében beemelték a betöltő fedélzetet a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába.2022 szeptemberében beemelték a betöltő fedélzetet a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába.
A nagy aktivitású és hosszú élettarta­mú hulladékok végleges elhelyezésével kapcsolatos kutatások hol tartanak?

– Ez egy rendkívül hosszú, több évtizedet felölelő folyamat, melynek a végén lehet megállapítani, alkalmas-e a terület a nagy radio­aktivitású hulladékok végleges tárolására. Hazánkban 1995-ben indultak meg az első mélységi vizsgálatok, 2020–2021-ben pedig három fúrás zárult le a Mecsek térségében mintegy 87 négyzet­kilométeres területen. A fúrások a bodai agyagkő formációról (BAF) a BAF-3, a BAF-3A és a BAF-4 nevet kap­ták, és összesen 18 zónájában figyeljük folyamatosan a mélységi vizek nyomás­változását. A fúrások dokumentáló és értékelő jelentésének összeállítása, és az eredmények értékelése folyamatban van. Az eddigi magyar­országi kutatási adatok nem zárják ki a bodai agyagkő alkalmasságát.

2022 legfontosabb terepi munkája a nagy felbontású 3D szeizmikus mérés volt, amelyet egy 7 × 7 kilométer ki­terjedésű területen végeztek el a lengyel Geofizyka Toruń cég szakemberei. A földkéreg felső részének átvilágításához, a terület földtani felépítésének megismeréséhez vibrátorokkal rezgéshullámokat keltettek a talaj­felszínen, az erdős, tagolt területeken pedig 5 méter mély lyukakat fúrtak a robbantásos jeladáshoz.

Vibrátor a rezgéshullámok keltéséhez a Nyugat-Mecsekben.Vibrátor a rezgéshullámok keltéséhez a Nyugat-Mecsekben.
Mennyire érintette a vállalatot az energiaárak változása?

– Ahogy Európában minden piaci sze­rep­lőt, úgy bennünket is érzékenyen érin­tett az energiaválság. Az alapvető biz­tonsági követelmények megtartása mellett csökkentettük az energia­fel­hasz­ná­­lásunkat, és emellett rövid és hosszú távú terveket dolgoztunk ki az energia­ellátás folyamatos biztosítására. Azt is megvizs­gáltuk, hogy szükség esetén hogyan tudjuk átütemezni a feladatainkat; a nehézségek ellenére azonban továbbra is minden adott ahhoz, hogy biztonsá­gosan üzemeltessük a létesítményeinket.

Magyarországon milyen a radio­aktív­hulladék-kezelő létesítmények lakossági megítélése?

– A tárolók tevékenységének ismertsége és működésének elfogadottsága nemzet­közi szinten kiemelkedőnek számít. Vál­la­latunk kétévente végeztet közvéle­mény-kutatást a tevékenységünkkel érin­­tett településeken, és az ismertség és elfogadott­sági arány hosszú ideje 75 százalék körül mozog, ami egyebek között annak is köszönhető, hogy számos helyi dolgozik a létesítményekben, így személyesen is megtapasztalják a biztonsági intézkedéseinket. A felmérések vissza­jelzései alapján a közösségi médiában is erősítettük a jelenlétünket, az utolsó kutatások alapján pedig a meg­kérdezettek csupán 8 százaléka gondolja úgy, hogy nem biztonságos a tárolók üzemelése.

Ebben az évben milyen feladatok várnak a Társaságra?

– A legfontosabb előttünk álló kihívást a kompakt hulladék­csomagok végleges elhelyezésének megkezdése jelenti a bá­ta­apáti létesítményünkben. Míg korábban vasbeton konténereket alkalmaztunk a tárolásra, a jövőben már vékony falú, merevített acél­konténereket fogunk használni, melyekben az üres tereket folyékony radioaktív hulladékból kevert cementpéppel töltik ki, így a konténerek eddigi holt terét is radioaktív hulladék tölti ki. Az RHK Kft. és az atomerőmű szakembereinek innovatív koncepciójának bevezetésé­vel a hely­kihasználás – 17 százalékról 51 százalékra – a három­­szorosára emelkedik. Ráadásul a hulladékokat az eredeti tervekhez képest feleannyi kamrában lehet véglegesen elhelyezni, amivel mintegy 40 milliárd forint megtakarítást érhetünk el.

A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló II. kamrájának technológiai kiépítése már az új koncepció szerint történt.A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló II. kamrájának technológiai kiépítése már az új koncepció szerint történt.

Szorosan kapcsolódik az új koncepcióhoz a püspökszilágyi tároló biztonság­­nö­ve­­lő programjának megvalósítása, il­letve a rendszer­váltás előtti évtizedekben elhelyezett hulladékok kitermelése, átválogatása, újra­csomagolása, és ezek egy részének a bátaapáti tárolóba való átszállítása is.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka