2018. december: jegyzet, mesterséges intelligencia, it, geológia, portré, fizika, tudomány, csillagászat, innováció, egyetem, fenntarthatóság, környezetvédelem, zöldkörnyezet

Kikre lehet veszélyes a mesterséges intelligencia?

Megdőlni látszik az elmélet, mely szerint a robotizáció kizárólag az egyébként sem kedvelt, kimerítő fizikai munkákat váltja majd ki. Vajon mennyire van félnivalójuk a mesterséges intelligenciától a mostanában oly divatos influencereknek, művészeknek vagy éppen a médiában dolgozóknak? A témát az egyik legnépszerűbb magyar youtuberrel, Szirmai Gergellyel jártuk körbe.


Kevesen gondolták volna, hogy már ebben az évtizedben önvezető autókat fogunk tesztelni, az online megrendelt ajándékainkat drónok szállítják a megadott címre, miközben csetbotokkal kommunikálunk. Ám a világ meghódítására induló mesterséges intelligencia (MI, az angol kifejezés rövidítése AI) nemcsak a gazdaságot és a technológiai iparágakat fogja teljesen megváltoztatni, hanem az egész társadalom működését is. A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint nem kevesebb mint hétmillió brit munkáját vehetik el a robotok, és egyre több területen válthatja ki a humán erőforrásokat a mesterséges intelligencia. A tanulmány azonban arra is rámutat, hogy az MI munkahelyet is teremt, méghozzá többet, mint amennyit kivált. De vajon mely szakmák lehetnek vesztesei a kétkezi munkások mellett a robotizációnak? És kiknek nem kell tartaniuk a virtuális riválisoktól?

„A technológia fejlődésétől nem szabad rettegni, inkább azt kell megvizsgálni, hogy miképp tudjuk hasznosítani a legújabb fejlesztéseket” – kezdte előadását Szirmai Gergely, aki Lexi AI Generation elnevezésű nemzetközi verseny nyitórendezvényén osztotta meg gondolatait a mesterséges intelligenciáról. Mint mondta, a média gyakran olyan ősgonoszokként próbálja lefesteni a 21. század vívmányait, amelyek nemcsak rendkívül veszélyesek, de el is veszik a munkánkat és a megélhetésünket. A több mint 400 ezres követői táborral rendelkező youtuber a kialakult helyzetet egy példával érzékeltetve úgy fogalmazott, az emberek teljesen elborzadnak, amikor azt az állítást hallják, kifejlesztettek egy olyan tárgyat, melynek, ha megnyomják a gombját, azonnal meghal valaki. „Ilyenkor szoktam finoman jelezni, hogy a pisztolyt már a 16. században is ismerték Európában, mégsem halt ki az emberiség egyelőre” – fűzte hozzá ironikusan. Véleménye szerint a semmivel sem helyettesíthető emberi tényező miatt bizonyos szakmák sosem lesznek igazán veszélyben, az 1950-es évek óta létező és fejlődő mesterséges intelligencia pedig számos területen könnyíti meg az emberek életét. Elsőként a közlekedés témakörét említette, ahol a belvárosi dugók radikális csökkenését eredményezhetné, ha az autók időben el is indulnának a zöld lámpánál, és felmérve a helyzetet, nem ragadnának a kereszteződésekbe. De a gyógyászat, a navigáció vagy éppen az adatfeldolgozás is jócskán profitált az elmúlt évtizedekben az MI fejlődésének köszönhetően.

A mesterséges intelligencia számos területen megkönnyítheti az emberek életét. A közlekedésben a belvárosi dugókat radikálisan csökkenthetné, ha az autók időben indulnának el a zöld lámpánál, és felmérve a helyzetet, nem ragadnának a kereszteződésekbe. De a gyógyászat, a navigáció az adatfeldolgozás is profitál az MI fejlődésének köszönhetően.

Új generáció, új kihívások

Szirmai előadásának fókuszában az influencerek és a mesterséges intelligencia kapcsolata állt. De kik is azok az influencerek? A fiatalabb generációkat hatékonyan megszólítani tudó közösségi médiumok véleményvezérei az évtized elején alakították át teljesen a médiapiacot. A hosszú időn keresztül hegemóniát élvező televíziózás egyeduralma az internet fokozatos terjedésével megtört, az okoseszközök térhódításával pedig teljesen új korszak kezdődött a tartalomfogyasztásban. Az 1990 után született korosztályt nem alaptalanul nevezik digitális bennszülötteknek: médiatartalommal már szinte kizárólag okostelefonon vagy táblagépen találkoznak, és közel kétharmaduk minimum három órát tölt YouTube-os videók nézésével. És ami ennél is elgondolkoztatóbb, a húsz év alatti fiatalok számára olyanok számítanak sztárnak, akik jószerével egyetlen percet sem szerepeltek a televízióban. Mint például Szirmai Gergely, Dancsó Péter vagy éppen Pamkutya.

A közösségi média személyiségei és rajongótáboraik között ráadásul jóval szorosabb a kapcsolat, mint a mainstream média celebei esetében, hitelességük pedig a hirdetés sikerességét garantálja.
„Természetesen nincs értelme eltussolni, hogy reklámokból élünk, azonban követőinket hamar elveszítenénk, ha kilóra megvehetnének bennünket” – hangsúlyozta az Innotékának Szirmai, akit az influencerek sikereinek kulcsáról kérdeztünk. A recept egyszerű, a hitelesség alapkérdés, csak a személyiséggel és az értékrenddel valóban összeegyeztethető termékek promotálása hozhatja hosszú távon az eredményeket. A Hollywood Hírügynökség nevű, elsősorban filmes kritikákkal foglalkozó csatorna tulajdonosa korábban egy videójában arra hívta fel a figyelmet, hogy a YouTube a kötelező jellegű super-happy-fun-time világa, ahová sok ember azért jár, hogy okuljon, értesüljön, véleményt hallgasson, ám a legtöbben kikapcsolódni vágynak. Ha nem vagy happy – folytatta –, akkor is happynek kell látszani, ugyanis ez működik. És nemcsak működik, de jól is profitál, mert messze ez a legdinamikusabban növekvő hirdetési piac, amely 2020-ra akár 5-10 milliárd dollárra is bővülhet világviszonylatban. Ennek ismeretében nem csoda, ha minél több új szereplő próbál pozíciót és népes követőtábort szerezni a közösségi média oldalain. Az új szereplőket jelen esetben nemcsak újabb hagyományos youtuberek jelentik, hanem az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő digitális kreációk, azaz nem hús-vér influencerek.

Kommunikáció egy virtuális asszisztenssel
Az iLex Systems Zrt. és a globális IBM a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) szakmai támogatásával Lexi AI Generation elnevezésű nemzetközi versenyt hirdettek október elején a mesterséges intelligenciához kapcsolódó ötletek megismerése céljából. A versenyre beadott pályázatban egy olyan virtuális asszisztenst kellett elkészíteni, amellyel akár a pályázó anyanyelvén értelmes üzleti vagy éppen jogi beszélgetés folytatható. A szervezők a résztvevők képzeletére bízták, miben kérik AI-asszisztensük segítségét jövőbeni munkájukhoz. A versenyre 12 országból több mint 2500 hallgató és tanár nevezett.

„A hallgatók személyesen tapasztalják meg, hogy a mesterséges intelligencia nem egy megfoghatatlan, elvont technológia”
– fogalmazott a nemzetközi versennyel kapcsolatosan Dietz Ferenc, a BGE kancellárja, aki a verseny nyitórendezvényén az IBM országigazgatójától, Rehus Pétertől vehette át az AI Pioneer Díjat. Ezt a hagyományteremtő céllal alapított és első alkalommal átadott elismerést olyan közéleti szereplők kaphatják, akik a mesterséges intelligencia használatának, elterjesztésének kiemelt, elkötelezett támogatói.
Dietz Ferenc átveszi Rehus Pétertől az AI Pioneer Díjat (Forrás: BGE)
November 22-én a nemzetközi megmérettetés díjkiosztóján megnyitóbeszédet mondott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a fődíjat pedig Bárdos Kata nyerte el a Brexit jogi hatásait bemutató információs csetbottal. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója a díjátadó után elmondta: azért esett a választása erre a témára, mert az kifejezetten aktuális, és a baráti körében is egyre több olyan van, aki dolgozott az Egyesült Királyságban vagy épp oda készül, így rengeteg kérdés merül fel a témával kapcsolatban. A nemzetközi élmezőnyben más magyar sikernek is örülhettünk: Varga Katalin, a BGE Gazdálkodási Karának hallgatója által fejlesztett duális képzés információs csetbot Nemzeti különdíjat ért.
A díjátadó egyértelműen megmutatta, nem csak az informatikusoké a jövő ezen a területen, hiszen túlnyomórészt jogászok, közgaz­dászok által fejlesztett csetbotok nyűgözték le a zsűrit.

Szimpatikusabb vs. emberi

Annak ellenére, hogy Lil Miquela nem egy létező személy, hanem digitális kreáció, mégis húsz év körüli lányként mutatja be mindennapjait másfél millió követőjének az Instagramon: nap mint nap látható, hol nyaral, milyen ruhákat hord, vagy mivel tölti a szabadidejét. Teszi mindezt úgy, hogy eközben számos jól ismert brandet reklámoz. A robotikára és mesterséges intelligenciára szakosodott Los Angeles-i Brud cégnél a hírek szerint egy szerkesztőségnyi ember felel az előbb említett tartalmakért, és Miquela az „önmeg­valósítás útjára lépve” 2017 óta zenei karrierbe is kezdett. A tervek szerint a jövőben egy gépi tanulási rendszer veszi át a feladatok nagy részét, így sok tekintetben önálló életre is kelhet a virtuális Instagram-sztár.

„Hasonló utat járnak be az anime Youtube-csatornák vagy a gyerekek körében hatalmas népszerűséget élvező Barbie Channel is”
– mutatott rá az MI térhódítására Szirmai, aki szerint egy animált figurát könnyen lehet nagyobb közönség számára is szimpatikusan megalkotni, és ami igazán nagy előnyük a gyarló emberekkel szemben, hogy a virtuális kreatúrák sosem fáradtak – és nem is bakiznak. Azt is elmondta, hogy a csatorna működtetőin kívül ugyan senkinek sem engednek betekintést az ott folyó munka hátterébe, ám az nyilvánvaló, hogy rengeteg feladat hárul készítőire. „Ugyanúgy meg kell írni a szövegeiket, le kell gyártani a megfelelő algoritmusokat, meg kell alkotni a szükséges posztokat és ki kell találni az eseményeket” – sorolta a teendőket az influencer, aki a jövőt illetően mégis optimista. Mindezt arra alapozza, hogy a mesterséges intelligencia még nincs azon a szinten, hogy teljes személyiségről beszélhessünk. „Ezzel szemben az embernek van humorérzéke, unikálisak vagyunk és kiszámíthatatlanok, ezt az emberi oldalt egyelőre nem tudja kiváltani semmi” szögezte le, hozzátéve: a technika adta fejlődéseket ő is használja munkája során. Az optikai, szoftver- és szenzoros fejlesztéseknek köszönhetően rohamosan felgyorsult a tartalomgyártás sebessége, ami azonban – figyelmeztetett – továbbra sem mehet a személyiség rovására. Az emberi oldal fontossága ellenére komoly problémát jelenthet, hogy a gépi tanulás segítségével a rendszerek hamar kiismerhetik, mit szeretnénk hallani, ennek megfelelően az „elvárt gondolatokat” fogják közvetíteni a felhasználónak. Összehasonlításul: míg egy gyermeknek évek kellenek, hogy elsajátítsa az alapvető képességeket, addig az MI esetében ezt a fejlődési folyamatot órákban vagy napokban lehet mérni.

Nem mindenki lehet nyugodt

Idén ősszel a mesterséges intelligencia a médiamunkások köreiben is elkezdte szedni „áldozatait”. A Guardian brit napilap nemrég arról írt, hogy – szakítva a hagyományokkal – már nem élő ember olvassa be a Hszinhua kínai állami hírügynökség kínai és angol nyelvű híradóiban a híreket. A csatorna eredeti hírolvasója, Cseng Csao virtuális hasonmása az alábbi bemutatkozással kezdte meg pályafutását: „Nemcsak 24 órában, az év 365 napján leszek az Ön társa, végtelen számban lemásolható vagyok, végtelen helyszínen hozom el Önnek a legfrissebb híreket.” A kínaiak szerint a virtuális bemondó legnagyobb előnye, hogy bármikor és bárki helyett képes elvégezni a munkát, emellett költséghatékony is, így a Hszinhua hírügynökség jóval olcsóbban állíthatja elő a jövőben a klasszikus híradós tartalmakat. A mesterséges intelligencia tanulmányozta egyebek mellett az élő hírolvasó hangsúlyát, mozdulatait és mimikáját is, ennek köszönhetően nem egy közömbös arc, hanem „élethű” megjelenésű hírolvasót lát a néző a képernyőn. A technológia egyelőre nem tökéletes, elsősorban a szájmozgás szorul némi korrekcióra, ám a digitális hírolvasók folyamatosan fejlesztik magukat.

Az animált figurákat könnyen lehet nagyobb közönség számára is szimpatikusan megalkotni, és nagy előnyük, hogy a virtuális kreatúrák sosem fáradtak – és nem is bakiznak. Bár a mesterséges intelligencia még nem tart azon a szinten, hogy teljes személyiségről beszélhessünk, a gépi tanulás segítségével a rendszerek hamar kiismerhetik, mit szeretnénk hallani, ennek megfelelően az „elvárt gondolatokat” fogják közvetíteni a felhasználónak. (A képen a Hszinhua kínai állami hírügynökség virtuális bemondója.)

Apró jelek utalnak már arra is, hogy a digitális világ fejlődése hatással lehet a reklámpiac jövőjére is. Az utóbbi évek egyik legformabontóbb kampánya a Louis Vuittonhoz köthető, miután az 1854-ben alapított francia divatház reklámarcának nem egy híres színészt vagy topmodellt, hanem a Final Fantasy nevű játék rózsaszín hajú, szamurájkarddal hadonászó főszereplőjét, azaz egy virtuális karaktert választott. Meglepő módon még a művészetek sem maradhatnak ki a felsorolásból. Hugo Caselles-Dupre számítógépmérnök – gyerekkori barátaival közösen – dolgozta ki a Generative Adversarial Network nevű algoritmust, mely már létező festmények adatbázisa alapján hoz létre új képeket. A valós érzelmeket hiányoló festők hangos kétkedése ellenére, Nicolas Laugero-Lasserre párizsi gyűjtő tízezer dollárt fizetett idén ősszel a mesterséges intelligencia által gyártott egyik alkotásért.

A képzeletbeli Belamy bárójáról és annak előkelő rokonairól készített portrékat a Generative Adversarial Network nevű algoritmus, régi nagy mesterek, köztük Rembrandt ecsetvonásait is megidézve. (Forrás: Reuters/Christian Hartmann)

Értéket teremteni

Szirmai Gergely az influencerek kitörési pontját firtató kérdésünkre úgy válaszolt: „A folyamatos technikai újításoknak köszönhetően egyre közeledünk a televíziós műsorgyártás színvonalához.” Véleménye szerint a szakma így végre elmozdulhat a klasszikus celebritásoktól, és képes lesz visszatérni a tehetség és az egyedi tartalomgyártás mezejére, ahol valódi értékek jelenhetnek majd meg. Azt reméli, hogy a jövőben vissza fognak szorulni azok, akik alapvetően kinézetüket vagy extrémitásukat használják, ami önmagában még nem minőség. „Az igazi influencerek ugyanis változatlanul azt keresik, hogyan lehetnek mások, mint a többiek, hogy lehetnek igazán egyediek, mert ez az, ami a szakterület valódi értékét jelenti” – állítja. A jövő kérdése tehát elsősorban az lesz: valós – és remélhetőleg értékes – embereket fogunk-e követni, vagy pusztán „digitális tartalmakat”? És nagyon úgy tűnik, ezt a kérdést feltehetjük többek között a híradósok, a festők és a modellek esetében is…•

 
2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

2018. november – Közlekedésfejlesztési különszám

Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka