2018. november: jegyzet, fizika, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, kémia, lézer, orvostudomány, biofizika, genomika, biokémia, innováció, közlekedés, egészségipar, megújuló energia, környezetvédelem, zöldkörnyezet, robotika, ipar 4.0, it, mesterséges intelligencia
2018. november 9.

Szerző:
S. I. K.

Kihirdették az idei Nobel-díjakat

Fehérjekutatók, lézerfizikusok és a rák elleni küzdelemben élenjáró tudósok kapták az idei természettudományos Nobel-díjakat. A fizikai Nobel-díj történetében szenzá­ciónak számít, hogy ötvenöt év után újabb kutatónőt ismertek el – a kémiában közel egy évtized után szintén képviselteti magát a gyengébbik nem.


A fehérjék kutatásában elért eredményeiért az amerikai Frances H. Arnold és George P. Smith, valamint a brit Sir Gregory P. Winter kapja az idei kémiai Nobel-díjat.

A díjazottak az evolúcióban előnyösnek bizonyult módszereket alkalmazták azért, hogy az emberiség számára hasznos fehérjéket alkossanak. Az amerikai Frances H. Arnold – ő az ötödik nő, aki megkapta a kémiai Nobel-díjat – az enzimek irányított evolúciójának kutatásáért érdemelte ki az elismerést. Az amerikai kutató először 1993-ban hozott létre ilyen eljárással enzimeket, kémiai folyamatokat katalizáló fehérjéket. Az amerikai George P. Smitht és a brit Sir Gregory P. Wintert a legkorábban kifejlesztett és máig a legszélesebb körben alkalmazott irányított evolúciós eljárásért, az úgynevezett fág-bemutatással kapcsolatos eredményekért díjazták. Munkájuknak köszönhetően a reumatoid artritisz, a pikkelysömör és bélgyulladásos betegségek kezelésére alkalmas gyógyszert fejlesztettek ki.

A lézerfizika területén elért úttörő eredményeiért Arthur Ashkin amerikai, Gérard Mourou francia és Donna Strickland kanadai tudós kapja a fizikai Nobel-díjat.

Ashkin a legidősebb, aki átveheti ezt az elismerést, Strickland pedig a harmadik nő, akinek odaítélték ezt a díjat. Az amerikai Arthur Ashkin 1970-ben feltalált optikai csipeszével részecskéket, vírusokat és más élő sejteket képes megragadni lézernyaláb segítségével. Gérard Mourou és Donna Strickland 1985-ben közzétett forradalmi jelentőségű tanulmánya – a fázismodulált impulzuserősítés – a lézerek teljesítményének és intenzitásának hihetetlen növekedéséhez vezetett. A francia fizikusnak jelentős szerepe volt abban, hogy Szegedre került a szuperlézerként emlegetett berendezés. Az Extreme Light Infrastructure (ELI) néven ismert projektet Gérard Mourou és társai 2005-ben azért kezdeményezték, hogy létrehozzák a világ első ultrarövid és nagy csúcsintenzitású lézereken alapuló kutatóintézetét. Mourou az el­múlt években többször járt Szegeden, legutóbb július végén, legközelebb november közepén érkezik a Tisza-parti lézerközpontba.

A rákkutatás területén elért eredményeiért az amerikai James P. Allison és a japán Taszuku Hondzso kapja az idei orvosi Nobel-díjat.

Az indoklás szerint a két kutató a rák elleni modern immunterápia kifejlesztésével érdemelte ki a legrangosabb tudományos elismerést. Az amerikai és a japán kutató az immunrendszer ösztönzésével intézett támadást a tumorsejtek ellen. A rákterápiát új útra terelő két kutató orvosi Nobel-díja nem okozott meglepetést, hiszen a két szakember az elmúlt évek számos tudományos el­ismerését kiérdemelte.

A díjátadó ünnepségre – a hagyományoknak megfelelően – december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka