2018. november: jegyzet, fizika, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, kémia, lézer, orvostudomány, biofizika, genomika, biokémia, innováció, közlekedés, egészségipar, megújuló energia, környezetvédelem, zöldkörnyezet, robotika, ipar 4.0, it, mesterséges intelligencia

Új lehetőségek a kémiai biológiában

Hosszú előkészítést követően megalakult a kémiai biológiai kutatá­sokat elősegítő infrastrukturális konzorcium, az EU-OPENSCREEN ERIC. Reményi Attila biológus, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont (MTA TTK) tudományos tanácsadója, az EU-OPENSCREEN magyarországi koor­dinátora­ként vett részt a tárgyalásokban.


Egy szeptember végi berlini esemény, az EU-OPENSCREEN ERIC megalakulása adja az apropóját beszélgetésünknek. Mi hívta életre ezt a szervezetet?

− Az Európai Unióban a tudományhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések központosítva történnek. Több állam összefogásával valósult meg például a fizikusok által használt híres CERN is. Az ilyen nagy infrastruktúrák köré szerveződő kutatói közösségek olyan sikeresek lettek az utóbbi pár évtizedben, hogy azóta egyre több tudományterületen próbálnak összehangolt működést megvalósítani közös infrastruktúrák létrehozásával. A kémiai biológia területén az EU-OPENSCREEN nevű European Research Infrastructure Consortium (ERIC) az, amely támogatja az európai kutatók munkáját. Az ERIC igazából egy új tudományfinanszírozási modell: a konzorcium önálló jogi személyként tud pályázni, s olyan Horizon 2020 forrásokhoz fér hozzá, ami csak egy-egy nagy infrastruktúra használatában érdekelt kutatói közösség számára lehetséges. Az ERIC meghatározott belső szabályrendszer szerint működik, amihez a jogosítványát az Európai Bizottságtól közvetlenül kapja.

Dr. Wolfgang Fecke (EU-OPENSCREEN ERIC), dr. Georg Schütte (BBF, államtitkár) és Jean-Eric Paquet (Tudomány és Innováció, Európai Bizottság) a konzorcium alapító okira­tának átadásakor.
Ugyanakkor az EU-OPENSCREEN már tíz éve kiemelt projektként szerepel az európai útitervben, de csak most alakult meg. Mi volt a késlekedés oka?

− Meg kellett egyezniük az országoknak abban, hogyan képzelik el ennek a struktúrának a létrehozását, majd ehhez hangolniuk a nemzeti aktivitásokat. Ha a kémiai biológiát nagyon szűken úgy definiáljuk, mint hatóanyag-keresés és -azonosítás, akkor ez a konzorcium azt a szerepet vállalta, hogy az akadémiai közösségeket összefogva hoz létre olyan projekteket, amelyeknek a végterméke egy hatóanyag lesz, amelyet aztán tovább lehet fejleszteni a versenyszférában. Ebből pedig születhet akár gyógyszer, antibiotikum, növény­védelmi vagy állategészségügyi készítmény is.

Hogyan működik a konzorcium? Adatokat, protokollokat vagy eredményeket tesz elérhetővé a kutatók számára?

− Az egyszerű válasz az, hogy fizikailag megfogható vegyületeket. Az MTA TTK épületében is ezrével vannak a vegyészek által a kutatásaikhoz előállított molekulák, viszont ezeknek a biológiai ha­tása nem ismert. Igazi kémiai informatikai kihívás egy nemzetközi adatbázis elkészítése arról, hogy a tagországok vegyészeinél lévő vegyületek mennyire különböznek vagy sem egymástól. A konzorcium vezetősége, illetve a tudományos közösség dönti el, hogy melyeket érdemes ezek közül behelyezni egy központi könyvtárba, és ennek alapján létrehoznak egy százezer vegyületet tartalmazó molekulatárat. A koncepció lényege, hogy két kutatói közösséget, a biológiát és a kémiát összehozza egymást erősítő, szinergikus módon. A vegyészek és a biológusok együttműködnek az ERIC-en keresztül a partnerintézmények segítségével, melyek felajánlják a kapacitásukat a közösség számára, így lehet, hogy egy magyar biológus által előállított kísérleti tesztrendszer egy cseh vegyész molekulájával kerül össze, és ha ígéretes eredmény születik, akkor közösen fejlesztenek tovább, a megfelelő szellemi tulajdonjogokat védő keretrendszeren belül.
Az alapító országok régen elkötelezték magukat a téma fontossága iránt, és részt vettek az egész folyamat létrehozásában. A felkészülést követően volt egy tudománypolitikai fázis; meg kellett győzniük a döntéshozókat, hogy érdemes a nemzeti tudomány­politikai útiterv részévé tenni az EU-OPENSCREEN projektet, és ez végül a magyar útitervbe is bekerült.

Az MTA TTK is részese egy hét hazai egyetemet és akadémiai intézményt tömörítő konzorciumi megállapodásnak. Mi a pro­jekt célja?

− 2014-ben létrejött egy konzorciumi megállapodás azzal a céllal, hogy elősegítse Magyarország ERIC-hez való csatlakozását. Ennek konkrét tartalmat csak azok a tematikus programok adhatnának, amelyeket nemzeti szinten elindított projektekből lehet finanszírozni. Európai uniós szinten pedig az ERIC-en keresztül valósul meg a tudomány­finanszírozás, ha infrastrukturális fejlesztésről van szó. A magyar hálózatot azért hoztuk létre, hogy megteremtsük azt a kritikus tömeget, amely bizonyítja a hazai kutatóközösség érdeklődését. Azonban a tudománypolitikai szakemberek feladata eldönteni, hogy segítik-e ezt a közösséget. A tagság feljogosítaná a kutatókat az infrastruktúra használatára bizonyos ismert finanszírozási keretek között, valamint arra is, hogy befolyásunk legyen az ERIC további fejlődésének ki­menetelére.

Dr. Marit Ackermann (BBF, EU-OPENSCREEN referens) és dr. Reményi Attila (MTA TTK, tudományos tanácsadó) a berlini EU-OPENSCREEN ERIC avató ünnepségen.
Hogyan fordulhat az ERIC-hez egy kutató?

− Alapvetően két módon: például a vegyész beadhat egy rendelkezésére álló vegyületet, a biológus pedig egy az érdeklődési területéhez tartozó kísérletes tesztet. A másik lehetőség az, amikor egy partner­intézmény – például az MTA TTK – különböző szolgáltatásokat ajánlj fel a közösségnek (például végrehajtja a nagy elemszámú kísérletes teszteket, vagy bekapcsolódik egy ígéretes vezérmolekula gyógyszerkémiai fejlesztésébe).

Az európai biológus és kémikus közösség összefogása révén létrejön egy molekulatár, amely az akadémiai partnerintézmé­nyek kémiai biológiai kutatásait segíti, de a végső cél az akadémiában azonosított hatóanyagok gyógyszerré fejlesztése a versenyszférában. A képen alul: egy ígéretes gátló molekula illeszkedése egy fehérje felszínéhez.
A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) pályázaton műszerfejlesztésre fordítható összeget nyertek. Mire költötték ezt a pénzt?

− A VEKOP-2.3.3-15-20016-00011, Molekulatárak és farmakológiai célfehérjék kölcsönhatásainak vizsgálata pályázat célja nemzeti hálózatunk fejlesztése az ERIC-hez való csatlakozás érdekében. Vásároltunk egy olyan készüléket, amely a kismolekula és a fehérje közötti kölcsönhatást tudja detektálni. Vettünk egy tömegspektrométert is, amely a kismolekulák mint potenciális hatóanyagok kezeléséhez szükséges. A pályázatunk lényege egy nemzeti molekulatár létrehozása. Egységes struktúrába rendszerezzük a meglévő vegyületeket, ami kereshető és szűrhető lesz – azt tesszük kicsiben, amit az ERIC nemzetközi szinten.

Egy H2020 INFRADEV pályázat révén 2019-től az ország kutatóinak az EU-OPENSCREEN ERIC-kel közösen workshopok és tanulmányutak keretében nyílik majd lehetőségük tapasztalatszerzésre a molekulatár-kezelés, szűrés és biológiai esszé beállítás területén, nyilatkozta korábban…

− A következő öt évben többmilliónyi euró áll az EU-OPENSCREEN ERIC rendelkezésére a közös programok finanszírozásához. Sikerült elérnünk, hogy az MTA TTK-n – mint koordináló intézményen – keresztül mi is csatlakozzunk egy ilyen konzorciumi pályázathoz. Jó pár éves nemzetközi kapcsolatépítés után szerencsére a konzorcium látja közösségünk érdeklődését, valamint csatlakozási szándékát, ezért lehetőségünk lesz a további kapcsolatépítésre tanulmányutak, konferencia vagy workshopok révén. Remélem, hogy sikerül majd élni ezzel a lehetőséggel.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018

Innotéka