Tanulmány az ipari energiahatékonyságról

Az éghajlatváltozással összefüggő kihívásokra adandó válaszok keresése során az ipar mindinkább a figyelem középpontjába kerül. A gyártási folyamatok energiaszükséglete a világ teljes energiaigényének megközelítően egyharmadát teszi ki. A Föld népessége egyre nő, az életszínvonal emelkedése is folytatódik, így várhatóan az ipar energiaigénye is tovább emelkedik majd. Az ipari energiafogyasztás csökkenthető az ipar – mindenekelőtt a kulcsfontosságú ipari folyamatok – energiahatékonyságának növelésével.


Az Economist Intelligence Unit (EIU) és az ABB közös tanulmánya, az Intelligens gyártási rendszerek a nagyobb energiahatékonyságért azokat a kihívásokat ismerteti, melyekkel a gyártási folyamataikban nagyobb energiahatékonyságot célul tűző ipari gyártóknak kell szembenézniük. A jelentés be­számol az ipari energiahatékonysággal kapcsolatos tendenciákról és kilátásokról is.

A tanulmány alapját 317 felsővezető részvételével végzett online felmérés, a vállalatvezetőkkel és más szakemberekkel folytatott 16 mélyinterjú, valamint a rendelkezésre álló adatok széles körű elemzése (desk research) képezte.
A tanulmányból megtudhatjuk, hogy az ipari cégek vezetői szerint vállalataik számára a nagyobb energiahatékonyság alapvető fontosságú, és a következő két évtizedben is meghatározó szerepet fog játszani. A gyártók több mint 70 százalékának az a véleménye, hogy a következő húsz évben az energiahatékonyság a gyártók jövedelmezőségének meghatározó sikertényezője lesz. Mindez az energia magas árával, az energiaárak változékonyságával és az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggodalmakkal magyarázható.

Egyre több vállalat véli úgy, hogy az energiahatékonyság meghatározó eleme a fenntarthatóság érdekében tett erőfeszítéseiknek. A három évvel korábbi 26 százalékkal szemben a válaszadók 35 százaléka gondolja úgy, hogy a fenntarthatóság kulcsfontosságú tényező, amely kihat az energiahatékonyságot növelő beruházásaikra is. Számos példát láthatunk, hogy a nagyvállalatok a beszállítói láncaik energiahatékonyságát támogatják, és ezzel teljesítik saját fenntarthatósági kötelezettségeiket.

Mind több cég ruház be hatékony világításba, fűtésbe és légkondicionálásba, míg a gépekre és berendezésekre fordított beruházások volumene stagnál. A 2011-es felmérésben a válaszadók 40 százalékával szemben, a legutóbbi felmérésben 39 százalékuk valósított meg olyan beruházást az elmúlt három évben, amelynek hatékonyabb berendezések beszerzése volt a célja. Néhány ipari vezető úgy véli, hogy nagyon nehéz egyértelmű pénzügyi érveket felsorakoztatni az energiahatékonyságot növelő beruházások mellett, míg mások a nagy beruházásokhoz (pl. a kapcsolt energiatermelő rendszerek) szükséges megfelelő pénzügyi alapok hiányára panaszkodnak.

Az energiahatékonyság-növelő beruházások korlátai még fennállnak, azonban néhány vállalat esetében már csökkennek. Igaz ugyan, hogy a pénzügyi korlátok a három évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan még mindig első helyen állnak, ám úgy tűnik, hogy az ilyen természetű akadályok már csak a vállalatok kisebb hányadát érintik. A válaszadók 37 százaléka vélekedik úgy, hogy az energiahatékonysági beruházást a nem megfelelő pénzügyi háttér gátolja. Három éve még a válaszadók 42 százaléka volt ezen a véleményen. Ugyanakkor egyre több ipari vezető inkább úgy látja, hogy az energiahatékonyságot növelő beruházásoknak nincsenek ilyen korlátai.

Az ipar egyre jobb módszereket vezet be az energiagazdálkodásban. Még ha nem is fektetnek be hatékonyabb termelőüzemekbe és berendezésekbe, a három évvel korábbi állapothoz képest mind több vállalat követi nyomon, méri és dokumentálja az energia felhasználását. Az energiahatékonyság mindinkább az üzleti egységek vezetőinek és a kifejezetten ilyen feladatokra kinevezett fenntarthatósági és energetikai vezetőknek a felelőssége, ami várhatóan nagyobb energiamegtakarítást eredményezhet. A szabályozások iparra gyakorolt nyomása a következő években tovább fog erősödni.

A jobb gyakorlatok és a hatékonyabb technológiák ipari alkalmazását támogatandó, számos ország tervezi energiahatékonysági előírások bevezetését. 2011-ben a válaszadók 40 százaléka, míg a legutóbbi felmérésben 57 százalék vélte úgy, hogy az energiahatékonysági szabályozás szigorú. Ennek ellenére a vezetők 64 százaléka szerint a szabályozás inkább előny, mint teher. A folyamattervezés és -kivitelezés terén várható újítások a jövőben lökést adhatnak a nagyobb energiahatékonyság eléréséhez. A folyamatkivitelezés javulása nagy valószínűséggel együtt jár majd a gyártási folyamatok hatékonyságának javulásával is. A hatékonyságnövekedés motorja olyan technológiák alkalmazása lehet, mint például az intelligens, hálózatba kapcsolt szivattyúk és kompresszorok, továbbfejlesztett üzemi szoftverek és szoftveralkalmazások, illetve olyan felhő alapú számítástechnikai alkalmazások, amelyek lehetővé teszik az energiafelhasználás valós idejű modellezését és ellenőrzését.

A nagyobb energiahatékonyság kulcsát a hardver helyett egyre inkább a szoftver alapú megoldások adják. A technológiai fejlesztések a berendezések és a folyamatok jobb irányítását teszik majd lehetővé, így az ipar számára az jelent majd kihívást, hogy az adatok értékeléséhez és a teljesítményadatok megjelenítéséhez analitikai eszközöket fejlesszen ki. Az energiahatékonysági fejlesztések motorjai valószínűleg egyre inkább a szoftverek és a szoftveralkalmazások lesznek. A gépek és berendezések ebből a szempontból várhatóan veszítenek majd jelentőségükből.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka