Drága tél

Az idei télen a magyar családok mintegy negyven százaléka havi harmincezer forintnál is többet költ fűtésre, ennek ellenére tízből mindössze két ingatlantulajdonos érzi otthona hőmérsékletét megfelelőnek. Egyebek között ez derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felméréséből.


Egyre kevesebben használnak a hideg elleni védekezésként ablakpárnát, hővisszaverő fóliát vagy ablakra, ajtóra ra­gasztott szigetelőcsíkot. A megkérdezettek többsége hatékony és végleges energiahatékonysági megoldást keres, 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy ha tehetné, hőszigeteltetné otthonát, ám közülük minden második család ezt csak támogatás vagy pályázat segítségével tudná megtenni.

A január első felében végzett (online, nem reprezentatív) felmérésen 550-en válaszoltak arra a kérdésre, hogy mennyit költenek fűtésre, és energiahatékonysági szem­pontból milyen állapotban vannak az otthonaik. A megkérdezettek 46 száza­léka családi házban, 19 százalékuk tég­laépítésű társasházban, 3,5 százalékuk könnyűszerkezetes családi házban, 16,6 százalékuk pedig panelházban lakik.

A felmérésében részt vevők közel fele tapasztalja úgy, hogy fűtésköltsége folyamatosan növekszik, a stagnáló gáz- és energiaárak ellenére is, miközben a termosztátot nem tekeri feljebb. Míg egy évvel korábban a családok 22 százaléka fizetett havi 30-40 ezer forintot a fűtésért, addig az idén ezeknek a családoknak az aránya 25 százalékra nőtt, azoknak a tábora, akiknek havi 45-50 ezer forintot is fűtésre kell költeniük 3 százalékkal, 15 százalékra nőtt. A felmérésből az is kiderül, hogy azok, akik családi házban laknak, még az átlagnál is többet költenek fűtésre, és Magyarországon hétmillió ember él családi házban. Ezek a lakóépületek arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás.

A családi házak közel háromnegyede 1980 előtt épült, energetikai állapotuk nagyban elmarad az európai összehasonlításban, ezért hát nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és energiapazar­lásának körülbelül 80 százalékáért ezek az épületek a felelősek. Pedig ha egy energiapazarló családi házat 12-15 centiméter vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelnek, annak fűtésigénye akár 30-40 száza­lékkal csökkenthető lenne, így egy 90-100 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos átlagos havi fűtésszámlája akár 15 ezer forinttal is kevesebb lehetne.

Ha energiahatékonysági szempont­ból korszerű házban élünk, az azt je­lenti, hogy ugyanolyan komfortérzet és életmód mellett kevesebb energiát fogyasztunk. A szigetelés tervezésekor nem árt tudni, hogy az adott épületnek hol a legnagyobb a hővesztesége. Ennek megállapításához érdemes szakember tanácsát kérni, és az energiahatékony­sági felújítások javasolt sorrendjét kü­lö­nösen fontos betartani. Először a rossz állapotú nyílászárókat cseréltessük ki, majd a hőszigetelést végeztessük el, vé­gül sor kerülhet a gépészetre. Így a be­ru­há­zásunk minden bizonnyal hatékonyabb lesz, és csökkenthetjük a fűtésre kifizetett összeget.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka