A Mályvádi árvízi szükségtározó fejlesztése
A vízügyi ágazat árapasztó tározók létesítésében látta a megoldást, így létesült 1977-ben a Fekete-Körös mellett a Mályvádi árvízi szükségtározó, majd az 1990-es években a Fehér-Körös Kisdelta árvízi szükségtározója. A kor színvonalának megfelelően a tározók robbantásos megnyitási hellyel létesültek. Napjainkban a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésében (VTT) valósulnak meg új árvízi szükségtározók a Tisza völgyében. A program szellemében, európai uniós forrásból korszerűsítik a Mályvádi árvízi szükségtározót.
Szükségtározás esetén a töltést meg kell nyitni, és a tetőzés előtti árhullám egy részét a tározóba kiengedni. Ekkor a hirtelen vízelvonás hatására a tározó alatti folyószakaszon a vízszintnövekedés megáll. A tározók gyors megnyitását korábban robbantásos technológiával oldották meg, ám ez számos hátránnyal jár. Extrém tömegű árhullám levonulásakor például a tározó túltöltődésének a veszélyével is számolni kell.
A 2000-es évek elején, a VTT előkészítése során, összehasonlították a különböző megnyitási módokat, és arra jutottak a tervezési, kivitelezési, üzemelési és hatékonysági szempontok figyelembevételével, hogy a szegmens (íves) táblás elzáró szerkezetek biztosítják a legjobb eredményt. Az új megnyitási helyek tervezésekor a legkorszerűbb hidroinformatikai ismereteket használták a tervezők. Modellezéssel szimulálták a tervezési árhullám levonulását a folyóban, majd a küszöbszintek, nyílásméretek kombinálásával keresték az optimális méreteket. A műtárgy részletesebb tervezésénél kétdimenziós hidrodinamikai modellel vizsgálták az átáramló víz viselkedését. A számítógépes modell eredményeinek alátámasztására kisminta-kísérlet is történt, ahol a tervezett megnyitási hely torzítatlan, 1 : 40-es méretarányú modelljén végeztek kísérleteket, majd a kapott eredmények felhasználásával tervezték meg a műtárgyakat.
A szükségtározó fejlesztése során két új vízbeeresztő műtárgy épül a Fekete-Körösön. Az alsó vízbeeresztő műtárgy a tározó eredeti megnyitási helyén, míg a másik, a felső vízbeeresztő műtárgy a folyón 12 kilométerrel feljebb, a román határ mellett. A tervezés eredményeként 4 darab, egyenként 8 méter széles nyílással rendelkező vasbeton szerkezetű műtárgyak születtek. A nyílások szabályozható elzárását nyílásonként 2 darab acélszerkezetű tábla biztosítja, ezek mozgatását elektromechanikus berendezés végzi. Felső megnyitásra akkor kerül sor, ha a Fekete-Körösön érkezik veszélyes árhullám, de a Fehér-Körösön tározónyitás nélkül is kivédekezhető árhullám érkezik. Alsó megnyitásra pedig akkor kerül sor, ha a Fekete-Körösön érkezik árhullám, ugyanakkor a Fehér- és Kettős-Körös árvízszint-csökkentésére is szükség van. Látható tehát, hogy a két megnyitási hely a szükségtározó rugalmas működtetését teszi lehetővé, és ez a szintén korszerűsítés előtt álló Kisdelta árvízi szükségtározóval együtt hatékony és biztonságos árvízi üzemet eredményez.
A Körös-vidék árvízvédelmi biztonságának növelésével a Tisza-völgy árvízi biztonsága is nő, így a szükségtározók fejlesztése globális szinten is érezteti jótékony hatását.•
