2017. április: jegyzet, agykutatás, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, egészségipar, közlekedés, orvostudomány, építés, innováció, urbanisztika, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, it
2017. április 6.

Szerző:
Szegedi Imre

Vírusok világ körüli úton

A kanyaró vírusát 1954-ben izolálták, az első oltóanyagot 1958-ban sikerült előállí-tani, ami 1963-tól kezdve volt hozzáférhető, és amivel 1969 óta hazánkban is oltanak. És mégis, a szomszédos Romániából átterjedő kórokozó számos embert megbetegített. Nagy Károly egyetemi tanár, aki tíz évig volt a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai Intézet vezetője, arra hívta fel a figyelmet, hogy az elkényelmesedő emberiség az elődeinél kevésbé védett a kórokozókkal szemben.


Mivel foglalkozik a virológia?

– Az orvosegyetemen a mikrobiológia részeként oktatjuk a virológiát, a vírusokkal foglalkozó tudományágat. Egyébként arról megoszlanak a vélemények, hogy mit tekintünk vírusnak. A legjobb meghatározást egy német kutatóorvos adta: a vírus az vírus. Azért találó, mert a vírus semmihez sem hasonlítható. Csak azt tudjuk, hogy egyféle nukleinsavat tartalmaz – azaz vagy RNS-t, vagy DNS-t – és fehérjét. Enzimjei sincsenek, illetve ha vannak is, azokat élősejtekből lopta. Önállóan nem léteznek, önmagukban nem folytatnak anyagcserét, azért nem lehettek az első élőlények. Biokémiai folyamatokat és anyagcserét folytató (élő)sejtek nélkül nem szaporodnak. A sejtek közül csak azokat fertőzik meg, amelyek számukra megfelelő receptorokkal rendelkeznek. Ahhoz például, hogy a HIV-vírus fertőzzön, minimum két receptor kell.

Egy nap alatt egyetlen vírus több száz, olykor több ezer utódot produkál. Ezek kiszabadulva újabb sejteket fertőznek meg, és folytatódik a hihetetlen ütemű szaporodás. Ezek a kórokozók a sokasodásra vannak programozva. A vírusutódok 90 százaléka egyébként nem okoz fertőzést, úgynevezett defektív vírus, de a maradék tíz százalék bőven elegendő a szervezet megbetegítéséhez. A kórokozók megtartották azokat a mutációkat, amelyek előnyösek a saját szaporodásuk szempontjából, emellett olyan alkotóelemeik is léteznek, amelyek a vírus saját szaporodási ütemét csökkentik. Ugyanis ha túl gyorsan szaporodik, minden sejtet elpusztít, és leáll a folyamat, ami nem érdeke. Ha mégis mindent elpusztít maga körül, akkor sincs veszve semmi. Megvárja, amíg számára kedvezően alakulnak a körülmények. A folyamatosan fagyott talajból, a permafrosztból 30 ezer éves vírusokat is életre keltettek. Laboratóriumomban – folyékony nitrogénben tartva – harmincéves vírusok pihennek. Hogy meddig maradnak életképesek, nem tudni, akár évmilliókig is, de ez pusztán feltételezés.

Mit tudunk még a vírusokról?

– Nem csak szaporák, rendkívül változékonyak is, ami azt jelenti, hogy bizonyos vírusok okozta betegséget többször megkaphatunk. Ilyen a HIV-vírus. Hiába termel az ember szervezete egy adott variánssal szemben ellenanyagot, a gyorsan mutálódó vírus másik változatát a korábban létrejött ellenanyagok nem tudják semlegesíteni. A kanyaróvírus nem ilyen. Ha egyszer megkaptuk, életre szóló védettséget alakít ki ellene a szervezet. Olyan mennyiségű ellenanyagot termelünk, hogy a szaporodása előtt semlegesítjük a vírusokat. Orvosként számos helyen megfordultam, mégsem lettem kanyarós – a gyerekkori megbetegedéstől eltekintve –, pedig ez az egyik legfertőzőbb vírus. Ugyanakkor hiába tudunk sokat a vírusokról, nincsenek hatékony gyógyszereink.

A kanyaró gyógyítására hatékony vírusellenes kezelés nem áll rendelkezésre, de aki egyszer átesett rajta, örökre védettséget szerez. Ahol a védőoltás elterjedt, csak elszórt kanyarós esetek fordulnak elő.

Az egyetlen sikertörténet a herpeszvírus, amely ellen gyógyszerek, tabletták, kenőcsök léteznek. A vírusok ellen leginkább oltóanyagokkal küzdünk. De nem kell csüggedni, mert számos kórokozó ellen kiváló, hatékony védettséget adó vakcinát fejlesztettek ki. Az oltóanyagok egy része elölt víruskomponenseket tartalmaz, mások gyengített vírusokat, amelyek nem okoznak betegséget, de a szervezetben kiváltják az ellenanyag-termelést.

A herpesz kezelésére léteznek gyógyszerek, de aki bármely fajtájával egyszer megfertőződött, egész életében kénytelen együtt élni vele. A leggyakoribb idegrendszeri szövődmény az övsömör.
Mi az oka annak, hogy időről időre előbukkannak új vírusok?

– Az egyik magyarázat az, hogy a kórokozó eddig is létezett, de nem tudtunk róla. Nem okozott olyan számú megbetegedést, hogy feltűnjön valakinek. Amíg Amerika közepén, a dzsungelben elszigetelten élő törzseket érintett például a Zika-vírus, addig nem került a hírekbe. A 2016-os Rio de Janeiró-i olimpia kapcsán kapott nagyobb figyelmet, illetve azért, mert a fejlett országokba is eljutott. Ezt a rovarok, ízeltlábúak által terjesztett vírust évtizedekkel korábban leírták, de sokáig nem okozott nagyobb járványokat. Egyes majomfajokat és az embert fertőzi meg, a főleg trópusi övezetben élő szúnyogok csípésén keresztül. A betegség általában enyhe lefolyású, nem halálos, azonban a fertőzés terhes nők magzatára különösen veszélyes, súlyos fejlődési rendellenességet, úgynevezett kisfejűséget, mikrokefáliát okozhat, valamint más neurológiai szövődmények is felléphetnek. A vírus terjedhet fertőzött vér átadásakor vérátömlesztésnél, szexuális érintkezés során, terhes nők átadhatják a magzatuknak a terhesség folyamán. A fertőzésen átesett emberek immunissá válnak. Időközben sikerült hatékony vakcinát kifejleszteni ellene, ennek köszönhetően alig van hír a vírusról. Illetve annyi, hogy az utóbbi időben szexuális úton terjed nagyobb arányban. Hazánkban egyetlen esetet jelentettek, az érintett Mexikóban fertőződött meg.

A Zika-vírust rovarok, ízeltlábúak terjesztik, főképp trópusi övezetben élő szúnyogok. Mára már kifejlesztették ellene a hatékony vakcinát, így kevesebbet hallani róla.

Afrikai emlősállatokban is számos olyan vírus van, amiről nem tudunk. Erre példa a nevezetes Marburg-vírus. Miután az indiai kormányzat az 1960-as évek közepén betiltotta a majmok kísérleti célú exportját, az európai laboratóriumok afrikai majmokat importáltak. 1967-ben Ugandából érkezett Európába az a szállítmány, amelynek egyik részét a németországi Marburgba vitték, a másikat Frankfurt am Mainba, a harmadikat pedig Belgrádba. Oltóanyag-kísérletekre használták a főemlősöket. A majmokkal behurcolt vírusok először Marburgban – ez adta a vírus nevét – okoztak súlyos lázas, vérzéses megbetegedéseket, majd Frankfurtban is, ahol többen megbetegedtek a kórházi személyzet közül. A betegség 5–7. napja között többen belehaltak a kórba. Belgrádban vártak a kísérletekkel, így először csak az állatok betegedtek meg, majd sok elhullott közülük. Csak az őket boncoló állatorvos és felesége kapta meg a kórt. Ez egy közismert példa arra, hogy milyen veszélyekkel kell időről időre szembenézni.

A kórokozók megjelenésének másik oka, hogy a vírusok olyan mutációkon mehetnek keresztül, hogy már nem tekinthetők ugyanannak a kórokozónak, hanem új vírusról kell beszélni. Emberszabású majmokban kimutattak olyan vírusokat, amelyek embert is fertőzhetnek – ez adott esetben emberi vírusként megy tovább. Az AIDS is ilyen vírus – csimpánzokról és gorillákról került át az emberekre. Amíg néhány tíz embert fertőzött meg, nem tudtunk róla, de amint például az Egyesült Államokban is megjelent, azonnal az érdeklődés középpontjába került. Ma már ez az egyik legtöbb halálesetet okozó vírus.

Két éve nagy riadalmat okozott az Ebola-vírus. Miért? Mert a legutóbbi járvány eltért a korábbitól. Ezt a vírust már 1975-ben kimutatták és izolálták Kongóban. 2013 vége és 2016 eleje között a járvány jó pár száz kilométerrel nyugatabbra, a Guineai-öböl néhány országában tört ki. Ezek a járványok, amelyekben sokan meghaltak, különösebb beavatkozás nélkül eltűntek. Ma sem tudjuk, hogy mely élőlények hordozzák ezt a vírust, de erre választ kell találni.

Az Ebola-járványokban sokan meghaltak, de a vírus különösebb beavatkozás nélkül eltűnik. Ma sem tudjuk, hogy mely élőlények hordozzák.
Mit tudunk a legtöbb megbetegedést okozó influenza­vírusról?

– Évről évre Délkelet-Ázsiában, víziszárnyasokban alakul ki ennek a kórokozónak a legújabb változata. Minden évben egy kicsit mutálódik, majd világ körüli útra indul. Kínai virológusok izolálják ezeket, megállapítják a típusukat, és gyorsan átadják az eredményeket a WHO-nak (az Egészségügyi Világszervezetnek – a szerk.), hogy mire onnan Európába ér az új kórokozó, legyen ellene hatékony vakcina.

Az influenzavírus minden évben egy kicsit mutálódik, de mire a délkelet-ázsiai víziszárnyasokban kialakult új kórokozó Európába ér, új, hatékony vakcinát állítanak elő.

A vándormadarak azonban a háziállatokat is megfertőzik – elpottyantott ürülékük terjeszti a kórokozót –, ezért kellett idén leölni annyi kacsát, libát, pulykát és csirkét Európa számos országában. Évekkel ezelőtt a madárinfluenza-járvány kapcsán sokat cikkeztek arról, hogy addig nincs gond, amíg a vírus a szárnyasokat fertőzi, akkor lesz világméretű probléma, ha kialakul az emberről emberre terjedő változat. Ennek a veszélye most is fennáll. Indonéz kollégáim mesélték, hogy ott például az illegális kakasviadalok során fertőződött meg néhány ember. Előfordult, hogy a jó „szellőzés” érdekében a kakas csőréből maga a gazda szívta ki a váladékot. Nem lehet csodálkozni, hogy némelyik érintett megbetegedett.

A madárinfluenza vírusa a szárnyasokat fertőzi meg, akkor okoz problémát, ha kialakul az emberről emberre terjedő változata.

Ha létrejönne egy emberről emberre terjedő változat, akkor sem lennénk védtelenek, annak köszönhetően, hogy ma már olyan kísérleti vakcinákat gyártanak, amelyek a vírus állandó komponenseit (úgynevezett konzervatív régióit) tartalmazzák. Ezek a régiók nem mutálódnak, minden kórokozóban megtalálhatók. Ha beválik, óriási előrelépés lesz, hiszen bármilyen mutáció jön létre, ez az univerzális vakcina hatásos ellene, megfelelő védelmet nyújt majd – és ami hatalmas előny, előre nagy mennyiségben legyártható. Ha kitör egy járvány, azonnal vakcinázhatják az embereket, illetve a prevenciós célú oltás is elképzelhető.

Andrew Wakefield brit orvos egy 1998-as, a Lancet című tekintélyes orvosi folyóiratban megjelent tanulmányában azt állította, hogy a gyermekeknél tapasztalható autizmus és a védőoltások között kapcsolat van. Vizsgálatait megpróbálták megismételni, de az eredményeket nem sikerült reprodukálni, sőt később az is kiderült, hogy Wakefield meghamisította az eredményeket. A cikk médiavisszhangjának köszönhetően sok szülő mégis úgy döntött (és teszi ma is), hogy az autizmus miatti félelemből nem oltatja be a gyerekét. Mit mond azoknak, akik szerint nincs szükség a védőoltásokra?

– Attól függ, milyen indokkal mondják. Ezek az oltóanyagok, éppen a hosszú távú felhasználhatóság érdekében, valamilyen stabilizáló vegyületet tartalmaznak. Ezek kémiai anyagok, valamilyen mellékhatással. Mindig lesz olyan ember, aki valamilyen módon érzékeny lesz egy vakcinára. A sajtóban korábban arról írtak, hogy autizmust okoznak a higanyszármazékok. 1955-ig használtak higanyos komponenseket, azóta nem – az autizmus előfordulási aránya nem változott. Ha valaki ezért gondolja, hogy nem kell oltani, ez nem alapos indok. A vallási megfontolásokat sem vitatom, mint ahogy azt sem, hogy a szülők felelőssége, hogy oltják, vagy nem oltják a gyerekeket. De ha nem oltják, akkor az a gyerek a többiek érdekében nem mehet közösségbe, mert a közösség egészségügyi állapotát rendkívüli módon veszélyeztetné. Maradjon otthon, a szükséges tudást távoktatás keretében szerezze meg. Egyébként túlzottnak tartom a félelmeket, mert a mai oltóanyagok kiválóak. Némely oltóanyagoknak, a rekombinánsoknak, egyáltalán nincs mellékhatásuk.

A hazai átoltottság a legtöbb kórokozó esetében 98 százalék felett van, ami az egész társadalomra megfelelő védettséget jelent.

Szerencsére a szülők döntő többsége beoltatja gyermekét. Ennek köszönhetően a hazai átoltottság a legtöbb kórokozó esetében 98 százalék felett van, amit az Európai Orvostudományi Akadémia legutóbbi ülésén a küldöttek nem akartak elhinni. Németországban a tbc elleni oltás például nem kötelező, Franciaországban az átoltottság a vírusok többségére 60 százalékos, ami járványügyi szempontból nem elégséges, 85 százalék feletti arány kell ahhoz, hogy a társadalom egésze megfelelő védettségű legyen. És még ilyen arányú átoltottság mellett is előfordulhat néhány megbetegedés.

A közelmúltban indult a HPV-vírus elleni kampány. Miért kapott ekkora figyelmet ez a kórokozó?

– A humán papilloma vírus (HPV) okozta fertőzés egyre gyakoribb. A HPV a méhnyakrák kórokozója, mely ellen létezik védőoltás. Kell is, mert a méhnyakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat, és a harmadik helyen áll a nők daganatos halálozásában a világon. Magyarországon évente 4200 méhnyakrákot fedeznek fel – az esetek 96 százalékát a HPV-vírus okozza. A betegség miatt évente átlagosan 450 nő hal meg. Elsősorban a fiatalokat, a 30–45 éveseket érinti, a megbetegedés másik csúcsa 60 év körül van. Ugyanakkor a HPV szájüregi rákokat is okoz, ami a férfiakat is fenyegeti. Tehát nem kizárólag a nők betegségéről van szó. A HPV-vírus ellen a hetedikes lányokat oltják. Ha három-négy évfolyamot vakcináznak, olyan kicsi lesz a fertőzés veszélye, hogy elképzelhető, további korosztályokat nem kell oltani. Ha egy vakcinával megelőzhető egy fertőző betegség, a fertőzés esélye 98 százalékos valószínűséggel kivédhető, akkor oltani kell.

A rotavírus-fertőzés okozza a legtöbb, enyhébb vagy súlyosabb kiszáradással, hányással, hasmenéssel járó betegséget kisgyermekek és csecsemők körében. Három-öt éves korra szinte minden gyermek átesik a fertőzésen. Szerencsére Magyarországon is elérhető a rotavírus elleni védő­oltás. Ez a vakcina nem tartozik a kötelezően beadandó védőoltások közé. Mivel oltassuk magunkat?

– A kötelező oltásokat be kell adni. Az ajánlottak az „attól függ” kategóriába tartoznak. Én sem mondom, hogy mindenki oltassa be magát a szezonális influenzavírus ellen, mint ahogy az alkalmanként erdőket járó embernek sem kell védekeznie a kullancs által okozott kórokozókkal szemben. Aki sokat kirándul, az viszont oltassa be magát a Lyme-kór ellen. Az erdészek, favágók pedig jobban teszik, ha beoltatják magukat veszettség ellen. Nem azért kell védekeznünk, hogy a gyógyszergyárak minél nagyobb profitra tegyenek szert, hanem a saját egészségünk érdekében van erre szükség. Nem akarok riogatni, de a jövőben is előbukkannak olyan vírusok, amelyekről most még nem tudunk, és fertőzéseket okoznak majd. A denevérekben sok a kórokozó, de általában nem betegednek meg azoktól. Hordozóként ellenben könnyen átadhatják ezeket, amikor az életükért küzdve harapnak. A delfineknek és a bálnáknak is van kanyaróvírusuk, ezekből is kialakulhat emberről emberre terjedő új változat. Ugyanakkor arra minimális az esély, hogy a fejlett egészségüggyel rendelkező országokban a lakosság zömét megbetegítő járványok törjenek ki.

Újra és újra felbukkanhatnak olyan vírusok, amelyekről most még nem tudunk, és fertőzéseket okoznak majd. Például a denevérekben sok a kór­- okozó, s jóllehet ők nem betegednek meg, ugyanakkor hordozóként könnyen átadhatják ezeket, amikor az életükért küzdve harapnak.
Vírustörténelem
A vírus latin eredetű szó, jelentése méreg. Fertőző betegségekkel kapcsolatban először 1728-ban használták ezt a kifejezést. Az első átütő eredményt 1796-ban Edward Jenner angol orvos érte el, aki tehénhimlővel sikeresen immunizálta saját fiát a fekete himlő ellen. A 19. században több vírus okozta betegség ellen készítettek vakcinát – például Louis Pasteur a veszettségre 1886-ban –, de még nem tudták, mi okozza a fertőzéseket. Az első igazi virológusnak tekintett orosz Dmitrij Ivanovszkij 1892-ben mutatta ki, hogy a dohány mozaikos megbetegedése átvihető egyik növényről a másikra akkor is, ha a levélkivonatot a legkisebb ismert baktériumokat is megfogó szűrőn viszik át. 1898-ban Martinus Beijerinck igazolta, hogy nem egyszerű méregről van szó, hanem olyasmiről, ami megsokszorozza magát a növényekben. Ezt a valamit folyékony csírának nevezte. Szintén a holland mikrobiológus használta először a vírus kifejezést.

Az első világháború végén, 1918-ban kitört spanyolnáthajárványnak több áldozata volt, mint magának a háborúnak. Csak Európában kétmillió ember halt meg, míg Indiában 17 millióan vesztették életüket. Francia kutatók fedezték fel, hogy a betegséget vírus okozza. 1931-ben kiderült, hogy az influenzavírus megtermékenyített tojásban is szaporodik, és ez jelentősen megkönnyítette a vakcina előállítását: a módszert a mai napig alkalmazzák. 1937-ben sikerült először tyúk­tojásban tenyészteni a sárgaláz vírusát – a legyengített kórokozó segítségével hatékony oltóanyagot állítottak elő. 1949-ben először szaporítottak laboratóriumban tenyésztett sejtekben vírust, a gyermekbénulást okozó poliovírust.

Az új technológia révén Jonas Salk amerikai virológus elegendő kórokozóhoz jutott ahhoz, hogy kifejlessze a gyermekbénulás elleni első vakcinát; 1955-ben kiderült, hogy az oltóanyag kellően hatásos. 1976-ban tört ki az első Ebola-járvány. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1979-ben tette közzé, hogy a fekete himlőt sikerült kiirtani a Földről. E rettegett kórokozó által okozott halálozás 25–40 százalékot mutatott, de volt idő, amikor Amerikában elérte a 80 százalékot is – olvasható az antsz.hu honlapon.

1981-ben jelentették az első AIDS-beteget. Két évvel később felfedezték a kórokozóját, a HIV-et. Az 1990-es években kidolgozott terápiának köszönhetően a fejlett országokban az AIDS-halálozások száma meredeken csökkent. 1987-ben azonosították a hepatitis C-vírust, és az ennek alapján készített szűrőtesztekkel jelentősen visszaesett a vérátömlesztések utáni hepatitises betegek száma. 1985-ben Harald zur Hausen kimutatta, hogy a méhnyakrákos esetek nagy részét a humán papilloma vírus néhány törzse okozza. 2006-ra ezek ellen hatékony vakcinát állítottak elő.
A védőoltásokkal nem segítjük elő a vírusok mutációját?

– Az oltóanyaggal nem, de azzal igen, hogy egyre több ember él a Földön, s ezzel egyre több a vírusok szaporodására alkalmas „táptalaj”. Minél több egyedben szaporodnak, annál nagyobb a valószínűsége egy életképes mutáció kialakulásának. Nagyon vigyázni kell a zárt közösségekre, hiszen ha például egy óriásgépen utazó több száz ember között csak egy beteg van, az megfertőzheti az összes utast. Az sem szól mellettünk, hogy az elkényelmesedő emberiség az elődeinél kevésbé védett a kórokozókkal szemben. A ma született gyerekek közel negyede atópiás, ami azt jelenti, hogy különböző antigénekre lassabban reagálnak. Száz éve alig volt erre példa. Azt mondom, nem kell mindent fertőtleníteni. Találkoznunk kell a mikrobákkal még akkor is, ha kisebb-nagyobb kellemetlenséggel jár ez a találkozás. Így készíthetjük fel immunrendszerünket a komolyabb vírusokkal való kontaktusra.•

 
Innotéka