Forrás: Depositphotos/NewAfrica

Védett-e más által a formai kialakításunk?

Az első kérdésre adott válasz meglehetősen összetett, és attól függ, hogy a termék saját eredeti fejlesztés-e, mert ebben az esetben kicsi a valószínűsége annak, hogy ugyanazt a kialakítást már más is elkészítette és levédte. Ha a termék csak számunkra új, és például kínai vagy egyéb távoli szolgáltatótól rendeltük meg, fokozottan óvatosnak kell lennünk, mert gyakran előfordul, hogy a távol-keleti gyártók valamely, számunkra tetszetős meglévő termék csekély átalakításával vagy lemásolásával készítették árujukat, és ezek importálása esetén az eredeti gyártó mintaoltalmával ütközés keletkezhet, amiből nagyon kellemetlen jogviták származhatnak. Irodánk gyakorlatában az elmúlt néhány évben sok ilyennel találkoztunk, és a védekezés igen nehéz és költséges. Az ilyen gyártók általában nem hajlandók jogtisztasági garanciát vállalni.

Termékek kutatása lehetséges, de meglehetősen bizonytalan, mert egy terméket nagyon sokféleképpen lehet ábrázolni, és a modern kutatási eszközök ellenére a mintaoltalmi adatbázisokból kapott eredmények megbízhatósága kétséges. Ha ismerjük a legnagyobb versenytársaink nevét, akkor talán az ezek nevére végzett kutatás segíthet.

Teljesen saját formai tervezés esetén ugyanakkor felettébb kicsi annak a valószínűsége, hogy ugyanazt a formát más is létrehozta, ilyenre példát a napi gyakorlatban nem is találtunk.

Hogyan védjük a formai kialakítást?

A másik fontos szempont annak a biztosítása, hogy az új formai kialakítást más ne tudja használni, illetve megfelelő eszköz legyen a kezünkben ennek hatékony megakadályozására.

Bár a hazai szabályozás is ad a designoltalomra lehetőséget, aminek hatálya Magyar­országra terjed ki, most az Európai Unió területére érvényes forma­tervezési minta­oltalommal foglalkozunk, mert ez jóval szélesebb földrajzi területen nyújt védelmet minden­nemű jogosulatlan használat ellen. Jogot szerezni úgy a leg­egyszerűbb, ha a védeni kívánt termék fényképét, rajzát vagy bármilyen ábrázolását minta­oltalomként bejelentjük az Európai Unió Szellemi Tulajdon­védelmi Hivatalánál (rövidítve EUIPO-nál). A védelem annál stabilabb lábakon áll, minél tökéletesebben reprezentál­juk a védeni kívánt tárgy térbeli megjelenését. Itt lehetőség van leg­feljebb hét kép benyújtására, ami az oltalom tárgyát egyértelműen meghatározza.

Gyakran előfordul, hogy egy tárgyról készített akármilyen jó kép sem adja vissza, hogy a tárgy hogyan néz ki, ha máshonnan nézzük, vagy egyes formai jellemzői az adott fényképen nem látszanak. Miután a designoltalom esetében nincsenek az oltalom terjedelmét meghatározó igénypontok, az oltalom olyan meg­oldásokra, megjelenésekre terjed ki, amelyek egy figyelmes felhasználóra azonos benyomást keltenek, mint amit az adott mintával kapcsolatos képek együttesen a minta­oltalmi lajstromban tartalmaznak.

Az 1. kép egy asztali lámpa mintaoltalmi lajstromban szereplő egyetlen képe.

Jóllehet ez a kép nagyon jó minőségű és visszaadja az asztali lámpa alakját, de nem látható, hogy a búrát egyetlen oszlop tartja, vagy itt a két szélén egy-egy ilyen tartó van. Nem látható az sem, ha két oszlop tartja, vajon azok nem egy alul U alakban hajlított tartó két szára, és az U idom alul középen van rögzítve a talp közepéhez. Az sem látható ezen a képen, hogy a fából készített tartórúd alján van egy díszítést szolgáló fekete csík, mert a fekete csík a talp fekete színe (mint háttér) miatt nem látszik. Ezek a felsorolt hiányossá­gok mind orvosolhatók lennének, ha a bejelentő élt volna azzal a lehetőséggel, hogy a mintát több, különböző irányból készített képpel jelentse be, mert a minta oltalmi körét a képek együttesen határozzák meg.

Egy másik kérdés éppen az itt leírtak ellenkezőjét foglalja magába, nevezetesen azt, hogy mi a helyzet akkor, ha egy tárgyat valósághűen ábrázolunk, és a tárgy, például flakon felületén számos felirat, ábra látható, amelyeket a gyártó attól függően változtat, hogy a flakont milyen termékkel tölti meg. Ezek a feliratok elfedhetik, hogy a flakonnak (vagy egyéb tárgynak) jellegzetes formája van, amire a jogosult az oltalmat alapítani szeretné. A kialakult mintaoltalmi gyakorlat erre is kínál megoldást, és lehetőség van azoknak a felületeknek vagy formai részeknek a mintaoltalomból való „kivételére”, amelyek jelenléte, kialakítása a tárgya oltalmát nem érinti. Az ehhez tartozó szabályok részletes ismertetése meghaladja e cikk kereteit, de az alábbi ábra szemlélteti, hogy a flakon szaggatott vonallal határolt felületei nem tartoznak a mintaoltalomhoz, és oda bármilyen kialakítás elhelyezhető, ami nem érinti a minta oltalmi körét.

A 2. képen látható, hogy a flakonnak nagyon jellegzetes, robusztus teste és hozzá szervesen és ívelten csatlakozó nyakrésze van, a négyzetes hasáb alakú test simán, elegánsan csatlakozik a jellegzetes nyakrészhez. A sík oldalfelületeket körülvevő pont­vonal jelzi, hogy a felületen bármilyen felirat kialakítható.

A példán látható szürke tónus a figyelmet a formai kialakításra irányítja, és feltételezhető, hogy az oltalom fedi a flakon bármely színű, de azonos kialakítását.

A termék megnevezése design­bejelentéseknél is szükséges feltétel, ugyanakkor – ellen­tétben a védjegyeknél megszokott és ismert áru­jegyzékekkel – a design esetében az oltalom nem korlátozódik a megnevezett termékekre, mert a meg­nevezéseknek elsősorban csak statisztikai és a kereshetősé­get könnyítő jelentősége van.

Nem célunk a mintaoltalom szabályainak részletes ismerte­tése, csupán néhány főbb tulajdonságát gondoltuk kiemelni. Ezek közül fontos, hogy a bejelentést követően az oltalmat nagyon hamar, általában egy héten belül lajstromozzák, ami után az EU összes tag­országában érvényesíthető kizárólagos joggal rendelkezünk. Ennek kiemelkedő jelentősége van, ha figyelembe vesszük, hogy szabadalmak esetében az átlagos megadási idő 3,5-5 év a bejelentés napját követően, és a lajstromozásig hatékony védekezésre nincs lehetőség. A szabadalmi oltalom húszéves idő­tar­tamá­val szemben a minta­oltalom öt, egyenként ötéves idő­tartamra érvényesíthető, ezért a teljes oltalmi idő a bejelentés napjától számított 25 év lehet.

A szabadalmakkal össze­hasonlítva van egy másik lényeges különbség, nevezetesen a saját piacra vitel, a saját közzététel, illetve a harmadik személyek jogosulatlan nyilvánosságra hozatala nem rontják a design­bejelentéstől is elvárt újdonságot, amennyiben ezek nem történtek egy évnél régebben a bejelentés napjához képest. Ha a gyors közzététel miatt valaki féltené egy későbbre tervezett szabadalmi bejelentésének megtételét (azaz attól tart, hogy esetleg saját minta­oltalmi bejelentése rontja le az azonos termékre kért szabadalom­nál megkívánt újdonság követelményét), akkor a bejelentéskor lehetőség van a design­oltalom közzétételének halasztását kérni a bejelentő által megjelölt időszakra.

Van az EU-s design­eljárásoknak egy további rendkívüli elő­nyük, nevezetesen, hogy egy bejelentésben akár száz mintaoltalom is kérhető, és ezeknek a mintáknak csak annyiban kell összetartozniuk, hogy az áruk osztályozására alakult Locarnói megállapodás szerint az egy csoporton belül a mintáknak azonos osztályhoz kell tartozniuk. A csoportos minta­oltalom jelentősége abban áll, hogy a második és minden további minta díja alacsonyabb az önálló bejelentésnél alkalmazott díjakhoz képest, ugyanakkor minden egyes csoporttag önálló, azaz a többitől független oltalmi körrel rendelkezik.

Elsőbbség igénybe­vételére hat hónapon belül van csak lehetőség, és a védjegyekhez hasonló módon lehetőség van nemzetközi mintaoltalmi bejelentések megtételére az ún. Hágai megállapodás tagországaiban, amely megállapodáshoz az országok jelentős része már csatlakozott.

Oltalmat nemcsak gyorsan lehet szerezni, hanem érvényesítése is elég gyors és hatékony. A 3. képen látható, EU-minta­oltalommal védett termék játszóterek, szabadtéri pihenők padlózatára alkalmas, mert rugalmas gumi­őrleményből préselt és ragasztott anyaga van, amelyen az esetleges eleséskor éppen a felület rugalmassága és puhasága okán a komolyabb sérülések lehetőségét lényegesen lecsökkenti, és a nagyszámú hatszögletes lyukon akár a fű is kinőhet.

Ez sikeres termék lett sok országban. Éppen ezért a jogosult egy korábbi külföldi értékesítője meggondolta magát, és már nem az eredeti jogosulttól rendelt, hanem ugyanezt a terméket a Távol-Keleten megrendelte, és saját maga számára importálta, majd ezt a másolt terméket értékesítette. A magyar jogosult ezt természetesen észrevette, és figyelmeztette a külföldi importőrt a jogsértő termékek forgalmazásának abbahagyására.

A figyelmeztetett fél az abbahagyás elől elzárkózott, jelezte, hogy a megoldás egyszerű, és bárki ezt szabadon értékesítheti, és nem ismerte el az oltalmi kör létezését és érvényesít­hető­ségét. Az importőr segítségül felkért külföldi ügyvédje javasolta, hogy egy, az adott külföldi országban elismert forma­tervezőtől kérjünk szak­véleményt a termék formai kialakítá­sá­nak újdonságát és eredetisé­gét illetően, amit meg is kaptunk. Alig indítottuk meg a minta­­oltalom-bitorlási pert a külföldi jogsértő ellen, beadva a kapott szakvéleményt, mire a korábban teljesen elzárkózó és magabiztos fél magatartása teljesen megváltozott. Az egyezség megkötését és a per meg­szünteté­sét javasolta, maga pedig a bitorló tevékeny­séggel azonnal felhagyott, és a felmerült per­költségeket megfizette.

Ez mutatja, hogy a bírósági út sokszor még a legmakacsabb és látszólag magabiztos bitorlót is képes megtörni, és ha látja a jogosult elszántságát, színt vall, és nem kíván pert veszteni.

Lajstromozás nélküli mintaoltalom

Az eddigiekben azt mutattuk meg, hogy az új termék piacra vitele előtt vagy attól számított egy éven belül milyen oltalmat lehet szerezni, mégpedig tudatos bejelentéssel.

Ugyanakkor az EU-s designjog érdekes szegmense a lajstromozás nélküli oltalom, amely formális mintaoltalmi bejelentés nélkül is egy új, eredeti kialakítású termékre az első, EU-ban történt nyilvánosságra jutása (elsősorban értékesítése) napjától számított három éven belül mégis érvényesíthető designoltalmat biztosít. Rövidebb életciklusú termékek esetében, vagy ha kellő időben a jogosult elmulasztotta a designoltalom megszerzését, ez a jogi eszköz gyors és hatékony oltalmat biztosít számára, és egyes termékek esetében a hároméves oltalom is elegendő lehet a kéretlen másolók visszatartására.

Bár a mintaoltalmi ügyekkel kapcsolatos kérdésekből – terjedel­mi okok miatt – csupán néhányat tudtunk itt bemutatni, reméljük, érzékelhető, hogy az új termékek sokoldalú védelmi stratégiájának egyik oszlopos tagja és sarokköve a mintaoltalom, azaz a design jogi védelme, aminek a lehetőségeivel érdemes többet foglalkozni, és azokat mélyebben megismerni.•

Címlapkép forrása: Depositphotos/NewAfrica