2014. január: jegyzet, portré, tudomány, atomenergia, innováció, közlekedés, elektronika, zöldkörnyezet, urbanisztika, építés, it
2014. január 9.

Szerző:
Bogdán Zoltán

Magyar Nukleáris Társaság • nuklearis.hu

Wigner Jenőtől a plazmadiagnosztikáig

Az 1991-ben alapított Magyar Nukleáris Társaság a nukleáris kultúra terjesztése mellett kiemelten fontos feladatának tartja, hogy a különböző hazai intézményekben, illetve külföldön dolgozó szakembereket, kutatókat és ipari szereplőket évente összehozza egy magas szintű szakmai eszmecserére. December elején immár a XII. Nukleáris Technikai Szimpóziumot rendezték meg félszáz előadással és 130 résztvevővel.


Hózer Zoltán, a Magyar Nukleáris Társaság (MNT) elnöke – „civilben” az MTA Energia­tudományi Kutatóközpont laboratóriumvezetője – elmondta, hogy a két nap alatt kereken 50 színvonalas előadás hangzott el a plenáris, illetve szekcióüléseken.

A szimpóziumra minden, nukleáris technikához kapcsolódó témakörbe tartozó előadással lehetett jelentkezni, ám az előadások több mint fele mégis három, sokakat érdeklő témakörhöz kapcsolódott: negyedik generációs reaktorok, radioaktív hulladékkezelés, nukleáris létesítmények leszerelése.

Az új típusú reaktorok óriási előnye lesz – további fejlesztések után –, hogy a hagyományos reaktorok kiégett fűtőelemeiben található hasadóanyagot is fel tudják használni energiatermelésre. Ezekbe a magas színvonalú kutatásokba Magyarország is intenzíven be tud kapcsolódni. A hulladékkezelés kérdésköre elsősorban az egy évvel korábban átadott bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló miatt volt izgalmas, az itt szerzett tapasztalatokra az egész szakma kíváncsi volt. A leszerelés pedig magától értetődően a Paksi Erőmű üzemidejének meghosszabbítása, illetve az új blokkok építése miatt váltott ki komoly érdeklődést, hiszen ezek a döntések az egész nukleáris szakma következő évtizedeit meghatározzák.

Az előadások további felsorolása vagy részletezése aligha lenne célszerű. A helyszínen lévő több mint száz szakember ugyan feszült figyelemmel hallgatta például a plazma­diagnosztika legújabb eredményeit vagy a hélium- és sóolvadék-hűtésű gyorsreaktorok közötti különbségeket, de egy átlagos képzettségű műszaki embernek minden bizonnyal már az előadáscímek megértése is igen komoly problémát okozna.

Mint az MNT elnöke megjegyezte, nagy sikert aratott az az ötlet, hogy egy kerekasztal-beszélgetésre meghívtak négy ismert magyar szakembert, akik külföldön (London, Moszkva, Bécs, Luxemburg) dolgoznak, különböző nemzetközi nukleáris szervezeteknél. Ők sajátos helyzetükből adódóan objektíven el tudják helyezni a magyar tudományt és nukleáris ipart a világtérképen, ami elengedhetetlenül szükséges a megfelelő szakmai önértékeléshez és a fokozottabb nemzetközi együttműködéshez.

Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal nyugalmazott főigazgató-­helyettese – kissé elkanyarodva a szűkebb szakmai témáktól – Wigner Jenővel kapcsolatos személyes emlékeit idézte föl. Kevesen tudják ugyanis, hogy a Nobel-díjas tudós 1976 és 1984 között négyszer is Budapestre látogatott, és találkozott a hazai nukleáris szakma képviselőivel is.

A szimpózium részeként az MNT ünnepi közgyűlést is tartott, ahol átadták a társaság kitüntetéseit az arra érdemes szakembereknek, majd a díjazottak előadásai következtek.•

A kitüntetettek
Kocsis Gábor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vehette át a Simonyi Károly-emlékplakettet. Előadásában a pelletek és forró plazma kölcsönhatásának vizsgálatáról számolt be.
Csige Lóránt, az MTA ATOMKI tudományos munkatársa a Fermi Fiatal Kutatói Díjat kapta. Előadásában a Debrecenben, illetve a Müncheni és a Duke Egyetemen végzett magspektroszkópiai vizsgálatok eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
Mester András, a Diósgyőri Gimnázium fizikatanára a Szilárd Leó-díjat érdemelte ki az érdeklődő középiskolásoknak tartott sikeres nyári nukleáris szaktáborok szervezéséért. A tábort 2013-ban már hetedik alkalommal rendezték meg, a díjazott előadásában a táborok tapasztalatairól számolt be.
Zátonyi Sándor, a békéscsabai Szent-Györgyi Albert Gimnázium fizikatanára részesült a 2013. évi Öveges József-díjban. Előadásában igen szemléletesen ismertette azokat a kísérleteket, amelyeket a fizikaórákon a tanulókkal végeznek, és amelyek díjnyertes pályázatában is szerepeltek.
 
Innotéka