Inno-tér
2020. december 11.

Veszélyes-e az 5G?

A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokról kevés a megbízható és elérhető információ. A Magyar Tudományos Akadémia ad hoc szakértői bizottsága azt vizsgálta, van-e alapjuk a félelmeknek.


A tudományos vitanapon Sáfrány Géza, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője elmondta: az 5G hálózatok most bevezetendő alacsonyabb frekvenciái (3,6 GHz alatt) már jó ideje használatban vannak a 2G–4G rendszerekben, valamint a wifi­kapcsola­tok­ban. Ez a hatás tehát évek óta ér bennünket, és mivel nincs olyan meg­kérdő­jelez­hetet­len bizonyíték, amely ezeknél a frekvenciáknál az emberi egészségkárosító hatásokat alá­támasz­taná, az 5G rendszerek első hullámától sem számíthatunk újdonságra e téren.

Thuróczy György, az NNK osztályvezetője arról beszélt, hogy az utóbbi néhány évtizedben jelentősen megnőtt körülöttünk az elektromágneses sugárzás. A növekedés különösen a mobiltelefonok által használt frekvenciatartományban volt jelentős. A 24 órás rádiófrekvenciás besugárzásunk túlnyomó mértékben a mobil adatátviteli rendszerekből (telefon, wifi, bluetooth stb.) származik, és a közeljövőben biztosan nagymértékben nőni fog – azonban ez a sugárzási szint jelenleg nagyságrendekkel az egészségügyi határ­érték alatt van.

A rendezvény legfontosabb üzenete az volt, hogy a minket érő és a testünkben elnyelődő sugárzás nagyobb (sokszor nagyságren­dekkel nagyobb) része nem adótornyokból, hanem saját telefon­ké­szü­­lé­keink­ből származik. Ezt a sugárzást számottevően csökkenthetjük, ha ki­hangosítóval vagy fülhallgatóval használjuk a telefont.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka