Védekezés a mutálódó koronavírussal szemben
Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának hírlevelében Makara Gábor akadémikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes kiválasztódás miatt ezek a variánsok is terjednek. A 2019-es változatot már 2020 márciusában követte egy újabb, majd augusztusban Angliában és Dél-Kaliforniában, később Dél-Afrikában és legújabban Brazíliában észleltek új, fertőzőképesebb változatot.
Ebből is látható, hogy az új, fertőzőképesebb variánsok bárhol megjelenhetnek, nagyobb valószínűséggel ott, ahol sok a fertőzött. A vírus fertőzőképesebbé válhat, ha a mutáció növeli a vírus szaporodását és ezáltal a betegek által kilélegzett vírus mennyiségét, vagy ha erősebbé teszi a vírus kötődését az emberi sejtek felszínéhez. Egyes variánsok úgy is módosíthatják a tüskefehérje alakját, hogy a korábban keletkezett antitestek nehezebben ismerik fel, és emiatt a vakcinák hatékonysága is csökkenhet. Az immunvédelmet elkerülő vírusváltozat kiválasztódásának veszélye fokozottabb a gyenge vagy gyógyszeresen gyengített immunrendszerű betegekben, illetve akkor, ha tömegesen elhagyják vagy késleltetik a teljes immunizáláshoz szükséges második oltást.
A magyar kutatók szerint egyebek mellett hatékony figyelőrendszert kell létrehozni és működtetni az új, rezisztens variánsok kimutatására. Az mRNS- és a vektoralapú vakcinákat a gyártóknak módosítaniuk kell az új variánsokban felismert kulcsfontosságú változásokhoz.•
