Túl sokat fogyasztunk
A kormány intézkedései nem hoztak olyan drasztikus levegőminőség-javulást, mint a kontinens nagy részén. Míg az európai városokban szinte felére csökkent a nitrogén-dioxid és a szén-dioxid mennyisége a levegőben, ez a magyar nagyvárosokra nem jellemző, pedig hazánkban is jelentősen csökkent az autós forgalom.
A Knauf Insulation szerint az 57 millió tonnás magyar szén-dioxid-kibocsátás 16 százaléka otthonaink fűtése és hűtése miatt kerül a légkörbe, amelynek 70 százalékát a nem vagy nem megfelelően hőszigetelt 2,5 millió magyar családi ház adja, bár az elmúlt tíz évben megduplázódott a családi házakra kerülő szigetelések vastagsága.
Épületeink energiahatékonyságának javulása tény, ám ezzel még korántsem lehetünk elégedettek, hiszen az Európai Unió végső célja az, hogy az új és a felújított épületek közel nulla energiaigényűek legyenek, vagyis fűtésükhöz-hűtésükhöz szinte csak megújuló energiaforrást kelljen használni.
Az is probléma, hogy még mindig túl sokat fogyasztunk. Az emberiség túlzó fogyasztását lassan már nem bírja el bolygónk, úgy élünk, mintha 1,7 Föld állna rendelkezésünkre. Pedig csak ez az egy bolygónk van, és a természet évente 125 billió dollár értékű szolgáltatást nyújt számunkra a többi között termőtalaj, élelmiszer, friss víz és tiszta levegő formájában. Nem mindegy tehát, hogyan bánunk a természettel, hiszen saját létünk is ettől függ.•