2020. január–február: jegyzet, űrtevékenység, közlekedés, portré, atomenergia, tudomány, anyagtudomány, automatizálás, agrárium, okostechnológia, robotika, genomika, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, környezetvédelem, mesterséges intelligencia, it, építés
Inno-tér
2019. március 7.

Trianon után

Megvilágítani a trianoni évek olyan dimenzióit, amelyek eddig kevesebb figyelmet kaptak – ez volt a fő célja annak a szerzőgárdának, amely az MTA Trianon 100 Lendület-kutatócsoport keretében a magyar társadalom első világháborút követő néhány évéről adott átfogó képet.


Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után című kötet egyik tanulmánya az első világháború demográfiai hatásait vizsgálja, egy másik a női emancipáció folyamatát és stációit villantja fel, megállapítva, hogy „új házassági ideál volt (…) terjedőben, nevezetesen, hogy a felek választásában az érzelem, a testi, lelki, egészségügyi tényezők ugyanolyan lényeges szerepet kell hogy játsszanak, mint a gazdasági megfontolások”.

Miként tudta finanszírozni magát ezekben az években Magyarország? – teszi fel a kérdést az 1918 és 1924 közötti állami pénzpolitikát vizsgáló tanulmány szerzője, Pogány Ágnes. Bemutatja a stabilizációs kísérleteket, egyúttal megállapítja, hogy az első világháború vesztesei közé tartozó ország számára a jóvátétel elhúzódó rendezése lehetetlenné tette, hogy önerőből vessen véget az első világháború kitörésekor elindult inflációnak.
A háborús körülmények között és az összeomlás idején az akadozó élelmiszer-ellátás okait és következményeit vizsgáló írásában Bódy Zsombor kitér a mindennapos nehézségek társadalmi hatásaira is. Sokan érezhették úgy, elsősorban a középosztályban, hogy olyan ételeket kényszerülnek fogyasztani, amelyek nem összeegyeztethetőek társadalmi pozíciójukkal, illetve nem jutnak hozzá olyanokhoz, amelyek megfelelnének annak.•

 
Inno-tér
Innotéka