Népességvándorlás a kora középkorban
A magyar régészet, az archeogenetika, az antropológia és a történettudomány számára kiugró siker a nemzetközi programban való részvétel, amelyben az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak, de a munkába a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Természettudományi Múzeum szakemberei is bekapcsolódnak. A kutatók az időszámításunk utáni 400–900 közötti évek népességmozgására koncentrálnak. A cél Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában.
Forrás: BTK Régészeti Intézet, Archeogenetikai LaboratóriumA győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatási pályázatok között is kiemelkedő: ez az úgynevezett ERC-szinergiapályázat (ERC Synergy Grant). 2018-ban ugyanilyen pályázatot nyert Lovász László, az MTA elnöke, Barabási Albert-László (CEU) és a cseh Jaroslav Nešetřil (prágai Károly Egyetem) a hálózatkutatás területén.
A program keretében mintegy hatezer temetkezési helyről származó emberi minta (magyarországi, németországi, ausztriai, csehországi, szlovákiai, romániai, szerbiai, horvátországi és szlovéniai lelőhelyekről) paleogenetikai vizsgálatára nyílik lehetőség. A régészeti elemzést az ELTE kutatócsoportja koordinálja.•
