Inno-tér
2020. október 4.

Mérőeszközök az agyban

Magyar kutatók új eljárásával számottevően növelhető az agyműködés jobb megértésére irányuló kísérletek hatékonysága.


Az agy normális és kóros működésének pontosabb megértése rendkívül fontos feladat, mert közelebb vihet az emberiséget érintő olyan súlyos betegségek hatékonyabb kezeléséhez, mint például az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Ehhez szükség van olyan egérkísérletekre, amelyek során akár a hajszálnál is vékonyabb mérőeszközöket – például elektródákat vagy optikai szálakat – ültetnek be az állatok agyába. Az egéragy kis mérete miatt azonban ez az eljárás még tapasztalt sebészek számára is komoly kihívást jelent.

Szövettani metszet mikroszkópos képe (balra) összehasonlítva az élő állatból mért megfelelő MRI-képpel (jobbra).

A Semmelweis Egyetem kutatói egy olyan új, világviszonylatban is egyedülálló eljárást dolgoztak ki, amely lehetővé teszi, hogy az agy normális és kóros működésének megértésére irányuló kísérletekhez az egéragyba beültetett mérőeszközök helyét CT-, illetve MRI-mérésekkel már a kísérlet megkezdése előtt nagy pontos­sággal meg lehessen határozni. A képalkotó módszeren alapuló új eljárás jelentősen megnöveli az egérkísérletek hatékony­ságát, ezzel nagymértékben gyorsíthatja az idegrendszeri kutatásokat. A Király Bálint, Hangya Balázs, Szigeti Krisztián, Máthé Domokos és munkatársaik által kidolgozott új eljárást a nagy presztízsű, nyílt hozzáférésű (Open Access) Nature Commu­ni­cations folyóirat hasábjain mutatták be. Az új eljárás fontos jellemzője, hogy a beültetett mérőeszközök helyének meghatározása közben a CT-mérésekkel járó sugárterhelés a biztonságos szint alatt marad.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka