2019. decenber: jegyzet, portré, ipari automatizálás, ipar 4.0, it, kiállítás/konferencia, tudomány, geológia, anyagtudomány, biológia, orvostudomány, egészségipar, startup, paragrafus, innováció, mérés, disszemináció, zöldkörnyezet, robotika, agrárium, vízgazdálkodás, építés, ökológia, okostechnológia, fenntarthatóság
Inno-tér
2019. január 11.

Kvarkcseppek

Miniatűr részecskék atommagokkal való ütközésekor létrehozhatók a világegyetemünket az ősrobbanás utáni pillanatokban kitöltő tökéletes kvarkfolyadék cseppjei.


A Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC) PHENIX kísérlet kutatói – akiknek legújabb eredményei 2018. december 10-én jelentek meg a Nature Physics folyóiratban – a kísérlet során atommagok három különféle lövedékkel (protonnal, két nukleonból álló deuteronnal, illetve három nukleonból álló hélium-3 maggal) való ütközését vizsgálták. A kutatók észlelték az ütközésekben keletkezett „repesz­darabok” áramlási mintázatait, és erős korrelációt láttak az ütközés kezdeti geometriájával. Ezt a legjobban azzal lehet magyarázni, hogy kvark-gluon plazma keletkezett ezekben a kis ütköző rendszerekben.

A tudósok azért tanulmányozzák ezt a kvarkokból és gluonokból (a protonok és a neutronok, azaz a nukleonrészecskék építőköveiből) álló őslevest, hogy többet megtudjanak arról az alapvető kölcsönhatásról, amely a világunkat felépítő látható anyagot alkotó részecskéket összetartja. Az ősleves apró cseppjeinek létrejötte betekintést nyújthat a különleges anyag alapvető tulajdonságaiba. Az Amerikai Egyesült Államok New York államában, Uptonban működő Relativisztikus Nehézion-ütköztető az egyetlen gyorsító a világon, ahol egy, két- és háromkomponensű atommagok ugyanazon nagy atommaggal (arany maggal), ugyanakkora energián történő ütköztetése lehetséges.•

 
Inno-tér
Innotéka