Különleges hangszerek a Zenetörténeti Múzeumban
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar klarinétművésze, Mali István ajánlotta fel az 1920-as évek körül készült Stowasser márkájú basszustárogatót a múzeumnak. A hangszer nevét készítője, Stowasser János után kapta, akinek 1897-ben szabadalmazott szoprántárogatója nemzeti hangszereink közé tartozik, és széles körben elterjedt. A hangszerkészítő mester a 20. század elején egész tárogatócsaládot hozott létre különféle méretekben, hangfekvésekben, így basszusban is. A Zenetörténeti Múzeum gyűjteményébe most bekerült hangszer kuriózum, ugyanis csak két darab maradt fenn belőle, a másik hangszer az Egyesült Államokban található. A hangszer kitűnő állapotban van, játékra is alkalmas, igazi mestermunka.
A Dohnányi Zeneiskola hegedű- és szolfézstanára, Vágvölgyi Éva tízévesen, szüleitől kapta a Sáránszky-hegedűt. A tőle most megvásárolt hangszer különleges helyet foglal el a Zenetörténeti Múzeum gyűjteményében, amelynek egyik legértékesebb részét a hegedűk jelentik, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedűk csoportja. A múzeum munkatársai folyamatosan figyelik az eladó hangszereket, és nagy öröm volt, amikor rátaláltak az eladásra kínált, igen szép, hibátlan állapotú, 1957-ben, Sáránszky Pál által készített hegedűre.
A két különleges hangszer a múzeum állandó kiállításában látható. •