Inno-tér
2020. szeptember 13.

Különleges bomlás

Egyértelmű jelét találták annak, hogy az elemi részecskék tömegéért felelős Higgs-bozon két müonra is tud bomlani – ezt az érdekes tudományos eredményt a ré­szecske­fiziku­sok idei nemzetközi konferenciáján mutatták be.


A fizikusok 2012-es felfedezése óta tanulmányozzák az egyedülállóan különleges Higgs-bozon tulajdonságait.

A CMS-kísérlet által meg­­figyelt és rekonstruált proton-proton ütközési esemény, amelyben a  Higgs-bozon egy müon­párra bomlott. A detektorrendszer a nagy tömegű részecskéket bomlástermékeiken keresztül azonosítja.

A részecskefizika standard modellje által megjósolt részecske proton-proton ütközésekben keletkezik, majd szinte azon­­nal más részecskékre esik szét, amit bomlásnak nevezünk. A Higgs-bozon tulajdonságai tanulmányozásának egyik fő módszere a különböző részecskékre való bomlási lehetőségeinek és azok gyakoriságának vizsgálata. Azáltal, hogy megmérik a Higgs-bozon különféle részecskékre bomlásait, a fizikusok következtetni tudnak a lejátszódó kölcsön­hatás erősségére: minél nagyobb egy bomlás gyakorisága, annál erősebb a kölcsön­hatás. A Nagy Hadronütköztető (Large Hadron Collider; LHC) CMS- és ATLAS-kísérletei most új fejezetet nyitottak, ugyanis a kutatók bizonyítékot találtak a Higgs-bozon müonos bomlására. A fizikai folyamat, amelyben a Higgs-bozon müonokra bomlik, nagyon ritka: csupán minden ötezredik Higgs-bozon-bomlás eredményez müonokat. A felfedezésnek magyar vonatkozása is van, hiszen az LHC-nél működő CMS-kísérletben hazai tudósok, köztük az ELTE Természet­tudományi Karának munkatársai is részt vesznek.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka