Koronavírus az agyban
Ahogy egyre több adat érkezik a SARS-CoV–2 vírusról, sokasodnak az arra utaló bizonyítékok, hogy az idegrendszer és az agy is érintett lehet a fertőzésben, és elképzelhető, hogy éppen a legsúlyosabb esetekben döntő jelentőségük lehet az ilyen irányú kutatásoknak.
Amikor valamilyen fertőzésen esünk át, a szervezetben zajló gyulladásos változásokat megérzi az idegrendszerünk is, és egyes agyi központjaink reakciója révén alakul ki a jól ismert betegségérzet. A COVID–19 fertőzöttekre jellemző a szagérzékelés elvesztése, ami arra is utalhat, hogy a vírus az orrból az idegpályák mentén eljut egészen az agyban levő szaglógumóig.
A neurobiológiai kutatások nemzetközi élvonalába tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben dolgozó Dénes Ádám és munkatársai a világon az elsők között kezdték meg az előkészületeket és az engedélyeztetési folyamatot arra, hogy COVID–19-ben elhunyt betegek idegszöveti mintáit vizsgálják. Céljuk annak kiderítése, hogy a vírus képes-e megfertőzni az idegrendszert, és ha igen, mely agyterületek lehetnek érintettek. Emellett azt is vizsgálják, hogy a vírusfertőzés okozta lokális vagy szisztémás gyulladásos folyamatok hogyan hatnak az agyra. Ha sikerül feltárni a vírus agyi hatásainak mechanizmusait, elképzelhető, hogy egyes antivirális szerek az agyi vírusfertőzöttség mérséklésével is javíthatnák a betegek esélyeit.•
