Kármentesítés
A területet már a Monarchia idején is katonai gyakorlatozásra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, s ezzel katonai szerepe megnőtt. A második világháború után a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt, 1956-tól pedig a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták. Az egykori katonai területen a tavak iszapjában toxikus fém-, a lebontott üzemanyag-tárolók környezetében pedig jelentős szénhidrogén-szennyezettséget mutattak ki. Ezért egy közel 600 millió forintos projekt keretében a szennyezett földet kitermelik az üzemanyag-tárolónál, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A tavak kármentesítését és az élőlények visszatelepítését őszre fejezik be. A volt üzemanyag-tárolónál viszont a betonlétesítmények bontását is elvégzik, így ott 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.
Füri András, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatója tájékoztatójában kitért arra is, hogy a 2,7 hektáros, most megtisztítandó terület ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny helyen található. Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ártalmatlanítás költségét 1000 milliárd forintra becsülték, és harmincéves időtartammal számoltak. Eddig 582 helyszínt tisztítottak meg állami felelősségvállalási körben.•