Hidrogéntermelés algákkal
A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjában (MTA SZBK) kifejlesztett új módszer segítségével hatékonyabban tudnak hidrogéngázt előállítani zöldalgák segítségével laboratóriumi körülmények között, és a 2010 óta folyó kutatás eddigi eredményei arra utalnak, hogy a jövőben a szabadban, de legalábbis üvegházakban környezetbarát módon lehet majd hidrogént termelni.
Az új módszer alapja az, hogy a fotoszintetikus apparátus által szállított elektronok és protonok hidrogéntermelésre fordítódnak, ha az algasejtek nem jutnak sem szén-dioxidhoz, sem más szénforráshoz. A természetben is megtalálható fajoknál ez a hatékonyság mintegy 13 százalék, ami egy nagyságrenddel jobb, mint a biomassza-alapú megújuló energiaforrások esetében. A szegedi kutatócsoport módszerét részletesen leíró cikk – Paradigm Shift in Algal H2 Production: Bypassing Competitive Processes – 2018-ban jelent meg a Biotechnology for Biofuels című folyóiratban.
Az ipari méretekben és gazdaságosan történő termeléshez maximalizálni kell az algák hidrogéntermelésének hatékonyságát, amihez például biztosítani kell, hogy a hidrogén és az oxigén gyorsan eltávozzon az algakultúrából. Ehhez speciálisan kialakított foto-bioreaktor szükséges. Ha abból indulunk ki, hogy egy mediterrán sivatagos területen egy négyzetméterre 7726 megajoule napenergia jut évente, vad algafajok felhasználásával körülbelül 7 kilogramm hidrogén termelhető, de az algatörzsek precíziós nemesítésével a hidrogéntermelés hatásfoka tovább növelhető – derül ki a tanulmányból. A kísérletek kis méretű foto-bioreaktorok felhasználásával folynak tovább a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.•