Hetvenéves a KFKI
Az intézetet többször átalakították, hol több, hol kevesebb részre osztották, majd újraegyesítették. A KFKI jelenleg a két legnagyobb hazai fizikai kutatóintézet, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) égisze alatt működő Energiatudományi Kutatóközpont és a Wigner Fizikai Kutatóközpont székhelye. Ez a két intézmény folytatja tovább az egykori „fizikai kutatóban” elkezdett magas színvonalú munkát, emellett a KFKI számos technológiai vállalkozás otthona is egyben.
A KFKI területén 1959-ben kezdte meg működését a Budapesti Kutatóreaktor, amely azóta is fontos szerepet tölt be a többi között a radioaktív izotópok gyártása, illetve a roncsolásmentes anyagvizsgálatok területén. A KFKI-ban 1978-ban kifejlesztett Pille dózismérő volt az első, fedélzeten is kiolvasható sugárzásmérő eszköz, amelyet űrrepülése során Farkas Bertalan is használt. 1984-ben Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő is sikeresen alkalmazta a berendezést a Challenger űrrepülőgép fedélzetén, ez volt az első, amerikai űrhajón használt magyar eszköz. A Pillét a mai napig használják a Nemzetközi Űrállomáson.
A KFKI kutatóinak abban is fontos szerepük volt, hogy Magyarország 1992-ben csatlakozhatott az Európai Nukleáris Kutatási Szervezethez, a CERN-hez. Számos világhírű tudós is megfordult a telephelyen. Az egyik legérdekesebb személyiség Stephen Hawking volt.•