Inno-tér
2015. január 26.

„Fel kell nőni a társadalom által ránk rótt feladatokhoz”

Az európai integráció támogatása mellett az új technológiai környezetből fakadó kihívások megoldásában is ki kell venniük a részüket a bölcsészettudományok művelőinek – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a humán tudományok hasznáról rendeztek a Magyar Tudományos Akadémián.


Az MTA Székházának zsúfolásig megtelt nagytermében Lovász László, az Akadémia elnöke mellett elmondta gondolatait Vékás Lajos akadémikus, az MTA alelnöke, Hámori József akadémikus, Pléh Csaba akadémikus, Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, valamint Hörcher Ferenc, az MTA BTK Filozófiai Intézet igazgatója is. A tanácskozás aktualitását Hörcher Ferenc angol-magyar kétnyelvű, A bölcsészettudományok hasznáról című tanulmánykötete adta.

Forrás: MTA

Az esemény moderátora, Fodor Pál előszavában arról beszélt, hogy a bölcsészettudományoknak számtalan nehézséggel kellett szembenézniük az elmúlt években. „Visszaszoruló közfinanszírozás, a természettudomány eredményeinek mérésére alkalmas módszerek ráerőltetése a bölcsészettudományok művelőire, a kis szakok elsorvasztása” – sorolta az Academia Europaea által 2011-ben megfogalmazott problémákat az MTA BTK főigazgatója.

„Az európai integráció a történelem egyik legfontosabb és legizgalmasabb kísérlete. A kontinensen körülbelül harminc nemzet akarja szorosabbra fűzni kapcsolatait. Ez a folyamat nyelvi, történelmi és pszichológiai problémákat egyaránt felvet” – mondta Lovász László. Ezért az integráció különösen nagy súlyt ad a bölcsészet- és társadalomtudományoknak, mert például olyan kérdéseket kell vizsgálniuk, mint a kisebbségek integrációja, vagy az, hogy mit jelent most az iszlám az Európai Unió polgárai számára. Az MTA elnöke egy másik, a társadalomkutatókra háruló fontos feladatként említette azt, hogy a számítástechnika fejlődésével kialakult, a hagyományos közösségi kereteken átlépő internetes közösségek fejlődését elemezzék és leírják. „Az infokommunikációs technológia ugrásszerű fejlődése több ponton különösen egyértelművé tette a társadalomtudományok és a természettudományok kapcsolódását” – mondta Lovász László. Hozzátette, örülne annak, ha ez a kölcsönhatás az oktatásban is jobban megjelenne.

„A bölcsészek egyik legfontosabb feladata az új technológiák és a humanista eszmények összekapcsolása” – fogalmazott Pléh Csaba. Az egyik legsürgetőbb teendőnek azt nevezte, hogy a modern infokommunikációs eszközökkel körülvett, azokat használó ifjúságot megtanítsák a szó klasszikus értelmében írni. Ehhez viszont a tudománynak azzal is számot kell vetnie, hogy az új körülmények között mit jelent a humanizmus és a felvilágosodás öröksége. „Fel kell nőnünk a társadalom által ránk rótt feladathoz” – mondta Pléh Csaba, aki szerint szembesülnünk kell a ténnyel, hogy a tanulás egyik legfontosabb közege ma már az internet.

Hörcher Ferenc úgy látja, a bölcsészet egyik legfőbb feladata egy közösség múltjának és szellemi örökségének ápolása: „Demokratikus társadalmi viszonyok között a tudósoknak számba kell venni, értelmezni, és továbbadni ezt a nemzeti közösség megmaradása szempontjából fontos örökséget.”

A bölcsészettudományok hasznáról szólva Vékás Lajos a „haszon” kifejezés pontosítását indítványozta. A materiális értelmezés helyett ő a „social benefit”, vagyis a „társadalmi hozadék” fogalmat javasolta a diskurzus keretéül. Hozzátette: ez megjelenik az általa művelt jogtudományban is, hiszen a bölcsészettudományok, például a történeti szemlélet és a filozófia nélkül a jog sem létezhetne.

Hámori József szerint a humán tudományok mellett a műveltség és a kultúra is elválaszthatatlan a természettudományoktól. Pilinszky Jánost idézve úgy fogalmazott: „szemben a tudományok bizonyított részigazságaival, a művészet a bizonyíthatatlan egész kifejezése”. Személyes élményeiről beszámolva felidézte azokat az alkalmakat, amikor az MTA egykori elnöke, az anatómus Szentágothai János a költészetről beszélgetett tanítványaival és kollégáival.

A beszélgetés moderátora, Fodor Pál zárszavában azt emelte ki, hogy a bölcsészettudományoknak nem nevelniük, hanem magyarázniuk kell. Emellett pedig hozzákell járulniuk az emberiség számára fontos kulturális hagyomány megőrzéséhez.•

Forrás: MTA

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka