2020. május: jegyzet, adatbányászat, folyamatmodellezés, diagnosztika, egyetem, vegyipar, portré, okostechnológia, genomika, gépipar, közlekedés, fizika, orvostudomány, hálózatkutatás, matematika, it, tudomány, neutronkutatás, anyagtudomány, autóipar, öntészet, mérés, atomenergia, biztonságtechnika, innováció, elektronika, disszemináció, izotóptechnika, egészségipar, vízgazdálkodás, környezetvédelem, építés, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, hulladékgazdálkodás, paragrafus, mesterséges intelligencia, virtuális valóság
Inno-tér
2013. április 28.

Elkészült a Nemzeti Kutatás-­fejlesztési és Innovációs Stratégia

Várhatóan a közeljövőben elfogadja a kormány a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégiát – hangzott el az Országgyűlés innovációs és fejlesztési eseti bizottságának április közepi budapesti ülésén.


A társadalmi egyeztetés után végső formába öntött stratégia szerint hazánk az Európa Unió tagállamai között a közepes innovációs teljesítményű országok közé sorolható. A globális értékláncokba bekapcsolódott iparágak – mint amilyen a gyógyszeripar, az infokommunikációs szektor és a járműgyártás –, továbbá a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező kutató-fejlesztők nagymértékben erősítik a hazai innovációs rendszer teljesítményét. Ugyanakkor a hazai vállalatok többségének teljesítménye a kutatás-fejlesztés és az innováció terén jócskán elmarad a fejlettebb EU-tagállamok vállalataiétól. Európai uniós összehasonlításban Magyarország teljesítménye főként a kutatóhelyek és a vállalatok közötti kapcsolatok terén marad el az átlagostól. Igen gyenge pont a kis- és közepes vállalkozások együttműködése a hazai és a külföldi nagyvállalatokkal, tudásbázisokkal. Pozitív tendencia, hogy térségi kitekintésben Budapest és vonzáskörzete már ma is európai léptékű tudástermelő régiónak tekinthető, KFI teljesítménye az Európai Kutatási Térség (ERA) szintjén is számottevő.

A stratégia célkitűzése, hogy hazánk 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, 2030-ra pedig 3 százalékra növeli. A tervek szerint a stratégia hét esztendejének végére, azaz 2020-ra Magyarországon legalább 30 nagyobb kutatási és technológiai fejlesztési műhely lép be a „világelitbe”, legalább 30 globális nagyvállalati K+F központ telepedik meg, illetve erősödik meg, legalább 30 K+F intenzív makroregionális középvállalat termel és szolgáltat, valamint legalább 300 innovatív és növekedésorientált kisvállalat („gazella”) cég találja meg globális piaci számításait. Ugyancsak cél, hogy legalább 1000 innovatív kezdő vállalkozás jusson az induláshoz szükséges jelentős támogatáshoz.

A parlamenti ülésen elhangzottak szerint fontos, hogy a 2014–2020 közötti európai uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó új Gazdaság és Innováció Fejlesztési Operatív Programhoz (GINOP) illeszthető projektek és javaslatok már kezdettől a tervezés látókörébe kerüljenek. Hasonló vonatkozik a Regionális Operatív Programra (ROP), valamint a Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Programra (VEKOP). A három program együttes költségvetése az összes operatív program költségvetésének 60 százalékát is elérheti, amiből a GINOP 40 százalékot tehet ki.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020

Innotéka