Cégfelszámolás és környezeti terhek – barnamezős rehabilitáció
Miért van annyi elhagyott, romos, roncsolt, szennyezett ingatlan – eufémisztikus kifejezéssel barnamezős terület – szerte az országban (és a világban)? Mi történik, ha egy vállalkozás, amely egy terület, létesítmény gazdája (üzemeltetője és/vagy tulajdonosa) csődbe megy, fizetésképtelenné válik és felhagyja tevékenységét? Felszámolják, azaz a cégbíróság elrendeli a felszámolását, felszámolót jelölnek ki, aki értékesíthető vagyonát elárverezi, amiből adósságait megpróbálja kiegyenlíteni, hitelezőit kárpótolni. De mit lehet tenni akkor, ha céget környezeti adósságok is terhelik (felhalmozott hulladék, szennyező forrás, az adott ingatlanon is túlterjedő szennyeződött talaj/talajvíz)? Mekkora a környezeti adósság, és ki képviseli a természetet, mint hitelezőt? Mit tehet a felszámoló, ha a bevétel nem fedezi a környezeti terhek megszüntetésének költségeit – sőt még csökkentik is a vagyon értékét? Mennyire felelős a vevő az „örökölt” környezetvédelmi terhekért? És végül: hogyan és mikor szűnik meg a környezeti teher – lesz a barna mezőből újra hasznos funkciójú terület?
A konferencián ezeket a kérdésekre keres választ, kimondottan azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a felszámolóknak abban, hogy az eljárás során ne csak pénzügyi, gazdasági rendezésre, hanem a környezeti terhek megnyugtató felszámolására is sor kerüljön.
Bővebb információ ITT található.
Forrás: KSZGYSZ