Az idei Nobel-díjakat nem kell magyarázni
William G. Kaelin és Gregg L. Semenza amerikai, illetve Sir Peter J. Ratcliffe brit kutató kapta a 2019-es orvosi Nobel-díjat. A kutatók arra jöttek rá, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását, illetve hogyan alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez. Az oxigén alapvető fontosságát már évszázadok óta felismerték, de azt nem, hogy a sejtek miként alkalmazkodnak a gáz szintjének változásához, elsősorban a csökkenéséhez.
A három díjazott munkájának köszönhetően sokkal többet tudunk arról, hogy az oxigén különböző mennyisége hogyan szabályozza az alapvető élettani folyamatokat. Azt is kimutatták, hogy ez a folyamat alapvető szerepet játszik számos betegségben. A daganatos sejtek ezt a mechanizmust arra használják, hogy stimulálják az erek kialakulását azért, hogy az anyagcsere a rákos sejtek hatékony szaporodását szolgálja. Az idei díjazottaknak köszönhető, hogy a vérszegénység, a rák és más betegség leküzdésére új stratégiák születtek.
A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért a kanadai-amerikai James Peebles kozmológus, valamint a svájci Michel Mayor asztrofizikus és a szintén svájci Didier Queloz csillagász kapta az idei fizikai Nobel-díjat. James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez. Az első exobolygó, azaz más csillag körül keringő égitest felfedezését 1995. október 6-án jelentette be a két svájci csillagász, Didier Queloz és Michel Mayor. Akkor tették közzé, hogy Jupiter-szerű bolygót találtak egy Naphoz hasonló csillag körül keringve.
Ez a felfedezés gyökeresen megváltoztatta az univerzummal kapcsolatos gondolkodásunkat, azt, hogy egyedül vagyunk-e, vagy másutt is kialakulhatott élet. Az exobolygók felfedezése azóta dinamikusan folyik, ma már több mint négyezer ilyen objektumot ismerünk.
Az amerikai John Goodenough, a brit Stanley Whittingham és a japán Josino Akira a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért kapta a kémiai Nobel-díjat Az indoklás szerint a könnyű, újratölthető és tartós akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig alkalmazzák. Világszerte ezek működtetik a hordozható elektronikai eszközöket, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használunk. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat. „A lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, amióta 1991-ben piacra kerültek” – összegzett indoklásában a Nobel-bizottság.
Az 1922. július 25-én született John Goodenough a valaha volt legidősebb Nobel-díjas – a korábbi korelnök, Leonid Hurwicz 90 évesen kapott közgazdasági Nobel-díjat.
A hagyományoknak megfelelően az elismeréseket december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.•