2019. november: jegyzet, biofizika, fizika, biokémia, portré, egyetem, disszemináció, tudomány, genomika, orvostudomány, anyagtudomány, ipar 4.0, it, biológia, energiagazdálkodás, atomenergia, innováció, hulladékgazdálkodás, ipari automatizálás, közlekedés, környezetvédelem, szakképzés, kiállítás/konferencia, okostechnológia, megújuló energia, zöldkörnyezet, fenntarthatóság, egészségipar, mesterséges intelligencia
Inno-tér
2019. október 24.

Az idei Nobel-díjakat nem kell magyarázni

A más naprendszerekben található bolygók, azaz exobolygók első felfedezői fizikai, az újratölthető akkumulátorok meg­alkotói kémiai, míg a sejtlégzés alapvető jelentőségű folyamatait feltáró kutatók orvosi Nobel-díjat érdemeltek idén.


William G. Kaelin és Gregg L. Semenza amerikai, illetve Sir Peter J. Ratcliffe brit kutató kapta a 2019-es orvosi Nobel-díjat. A kutatók arra jöttek rá, hogy a sejtek miként érzékelik az oxigénszint változását, illetve hogyan alkalmazkodnak a megváltozott helyzethez. Az oxigén alapvető fontosságát már évszázadok óta felismerték, de azt nem, hogy a sejtek miként alkalmazkodnak a gáz szintjének változásához, elsősorban a csökkenéséhez.

William G. Kaelin, Gregg L. Semenza, Sir Peter J. Ratcliffe

A három díjazott munkájának köszönhetően sokkal többet tudunk arról, hogy az oxigén különböző mennyisége hogyan szabályozza az alapvető élettani folyamatokat. Azt is kimutatták, hogy ez a folyamat alapvető szerepet játszik számos betegségben. A daganatos sejtek ezt a mechanizmust arra használják, hogy stimulálják az erek kialakulását azért, hogy az anyagcsere a rákos sejtek hatékony szaporodását szolgálja. Az idei díjazottaknak köszönhető, hogy a vérszegénység, a rák és más betegség leküzdésére új stratégiák születtek.

A csillagászati kutatások terén elért úttörő eredményeiért a kanadai-amerikai James Peebles kozmológus, valamint a svájci Michel Mayor asztrofizikus és a szintén svájci Didier Queloz csillagász kapta az idei fizikai Nobel-díjat. James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez. Az első exobolygó, azaz más csillag körül keringő égitest felfedezését 1995. október 6-án jelentette be a két svájci csillagász, Didier Queloz és Michel Mayor. Akkor tették közzé, hogy Jupiter-szerű bolygót találtak egy Naphoz hasonló csillag körül keringve.

James Peebles, Michel Mayor, Didier Queloz

Ez a felfedezés gyökeresen megváltoztatta az univerzummal kapcsolatos gondolkodásunkat, azt, hogy egyedül vagyunk-e, vagy másutt is kialakulhatott élet. Az exobolygók felfedezése azóta dinamikusan folyik, ma már több mint négyezer ilyen objektumot ismerünk.

Az amerikai John Goodenough, a brit Stanley Whittingham és a japán Josino Akira a lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért kapta a kémiai Nobel-díjat Az indoklás szerint a könnyű, újratölthető és tartós akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig alkalmazzák. Világszerte ezek működtetik a hordozható elektronikai eszközöket, amelyeket a kommunikációhoz, a munkához, a tanuláshoz vagy például a zenehallgatáshoz használunk. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat. „A lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, amióta 1991-ben piacra kerültek” – összegzett indoklásában a Nobel-bizottság.

John Goodenough, Stanley Whittingham, Josino Akira

Az 1922. július 25-én született John Goodenough a valaha volt legidősebb Nobel-díjas – a korábbi korelnök, Leonid Hurwicz 90 évesen kapott közgazdasági Nobel-díjat. 

A hagyományoknak megfelelően az elismeréseket december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.•

 
Inno-tér
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka