Átalakul a Duna élővilága
A Duna élővilágát nagymértékben befolyásolja az ember. A folyó felső szakaszán sorra épültek a víztározók, vízlépcsők, amelyek visszatartják a lebegő anyagot és a tápanyagokat, ennek következtében a 2000-es évekre jelentősen csökkent a folyó tápanyagterheltsége. Mindemellett a klímaváltozás következményei is egyre inkább mérhetővé váltak: a folyóvíz átlaghőmérséklete ha lassan is, de emelkedik; gyakoribbak lettek az aszályos időszakok, emiatt többször és a korábban megszokottnál hosszabb ideig van alacsony vízállás. Ezt pedig időnként minden korábbinál magasabb vízállásokat eredményező áradások szakítják meg. A klímaváltozás és az emberi hatások együttesen az élővilág átrendeződéséhez vezetnek, mégpedig a vízi táplálékhálózat alapját jelentő lebegő algákkal, a fitoplankton szervezetekkel kezdve.
Abonyi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont posztdoktori kutatója és kollégái egy különösen hosszú, 34 évet (1980–2014) átfogó adatsoron elemezték, hogyan változik a lebegő algák összetétele a Duna középső szakaszán.
Az elemzésből kiderült, hogy mára a lebegő életmódú, a tápanyaggazdag vizet kedvelő algák relatív mennyisége csökkent a Dunában az 1980-as évekhez képest, a tápanyagszegényebb vizekre jellemző formáké, a rögzült életmódot folytató algáké, illetve az ostoros algáké pedig nőtt.•
