A Pro Progressio alapítvány 1996 tavaszán jött létre a Műegyetem stratégiai céljainak segítésére, illetve arra, hogy összekötő kapocs legyen az intézmény és a gazdasági élet szereplői között. Fő céljaként a tehetséggondozást és az innovációs tevékenység ösztönzését határozta meg, a hallgatók és oktatók számára meghirdetett ösztöndíjakkal, pályázatokkal. Az elmúlt 30 évben több mint 12 ezer hallgatónak és kutatónak biztosított ösztöndíjat, eközben 300-nál is több cégtől kapott támogatást. Az alapítvány az értékmegőrzést is segíti, kulturális rendezvények szervezésével és a BME történetét bemutató kiadványok megjelentetésével.

Köszöntőjében Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár kiemelte, hogy 30 évvel ezelőtt a Pro Progressio alapítói hittek abban, hogy Magyarország jövője a tudásban és az innovációban rejlik. Ma, egy új korszak kezdetén, ugyanez a hit vezérli a magyar innovációpolitikát is.. Az államtitkár szerint az ünnepség kivételes lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar innovációs ökoszisztémát meghatározó vállalati támogatók, kutatók és döntéshozók találkozhassanak, a kormány innovációs politikája pedig „pontosan ezekre a közösségekre kíván építeni”.
Az alapítvány eredményeiről Pakucs János, a kuratórium elnöke adott összefoglalót, az egyetem és az alapítvány kapcsolatár Charaf Hassan rektor méltatta.

Zipernowsky Károly Innovációs Díjban részesültek

A BridgeAid projekt kutatói egy hídszerkezetre telepített, mesterséges intelligenciával támogatott Bridge Weigh-in-Motion (B WIM) szolgáltatást fejlesztettek, amely valós forgalmi sebességnél, a híd szerkezetén mért válaszjelek alapján becsüli meg a járművek tengelyterheit és össztömegét, folyamatosan, 0–24 órában. A kiértékelést egy saját fejlesztésű mesterséges intelligencia alapú algoritmus végzi, amely képes a szerkezeti válaszok és a járműparaméterek közötti összefüggések tanulására és pontosítására. A megoldás célja, hogy a mind a közútkezelők és a hídüzemeltetők is, megbízható, döntéstámogató forgalmi terhelési adatot kapjanak forgalomlassítás, terelés, pályabontás vagy útlezárás nélkül.
A B WIM szolgáltatás technológiai érettsége jelenleg TRL 7: a működő prototípus valós üzemi környezetben került validálásra a Magyarország és Szlovákia határán levő komáromi Monostori Duna hídon.
A BME Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékének, valamint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének kutatócsapata: Joó László Attila egyetemi docens (gigitális ikrek), Kenéz Ágnes tudományos segédmunkatárs (szélterhelés-szimuláció és megbízhatóságanalízis), Kollár Dénes adjunktus (scélszerkezetek és numerikus szimuláció), Völgyi István (vasbetonszerkezetek és monitoringrendszerek), Szirényi Bence (MI-fejlesztés), Kővári Bence (IT-rendszerfejlesztés).

A Közlekedést támogató infrastruktúrarendszer projekt eredményeként az M1–M7 autópályák budaörsi közös bevezető szakaszán olyan közlekedést támogató intelligens infrastruktúra rendszer jött létre, amely valós időben képes a forgalmi környezet nagy pontosságú digitális ikermodelljének előállítására.
A rendszer öt, autópálya-portálokra telepített szenzorszigetre épül, amelyek együttesen mintegy 1500 méteres útszakaszt fednek le. A szenzorszigetek multimodális érzékelőkből — LiDAR-okból, kamerákból, radarokból és hőkamerákból — állnak, ezáltal különböző fény-, időjárási és forgalmi körülmények között is robusztus adatgyűjtést biztosítanak. Az érzékelők nyers adatait központi szerver dolgozza fel. A feldolgozási lánc fő lépései az objektumdetektálás, az osztályozás, a szenzoradatok fúziója, az objektumok nyomon követése, majd a dinamikus forgalmi modell kiegészítése georeferált HD térképi információkkal. Ennek eredményeként létrejön a közlekedési környezet valós idejű digitális iker modellje, amely tartalmazza a statikus környezeti elemeket, az úthálózat geometriai és topológiai jellemzőit, valamint a forgalomban részt vevő objektumok pillanatnyi pozícióját, orientációját és méreteit. A rendszer becsült technológiai érettségi szintje TRL 7, mivel működő prototípusként, valós közlekedési környezetben, közforgalmú autópálya-szakaszon került demonstrálásra.
A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Gépjárműtechnológia Tanszékén működő Önvezető Járművek Kutatócsoport környezetérzékeléssel foglalkozó tagjai: Rövid András tudományos főmunkatárs, a kutatócsoport vezetője, Vincze Zsolt tudományos segédmunkatárs, Csonthó Mihály doktorandusz, Cserni Márton doktorandusz, Fodor Károly doktorandusz, Nagy Szabolcs tudományos segédmunkatárs, Szalai Mátyás tanszéki mérnök, Boronyák Ádám tanszéki mérnök, Gergály Szabolcs tanszéki mérnök.

Az id. Szily Kálmánról elnevezett Publikációs Díjban két publikáció részesült,
az egyik tanulmány 3D nyomtatott, szálerősített, energiaelnyelő kompozitok fejlesztéséhez kapcsolódik (Improving energy absorption in cellular 3D-Printed fiber-reinforced structures with radially reinforced composite shells, Composites Part B – Engineering). Szerzők: Szederkényi Bence doktorandusz, Kovács Norbert Krisztián adjunktus, Czigány Tibor egyetemi tanár – Gépészmérnöki Kar, Polimertechnika Tanszék.,
a másik a kvantumkémiai számítási terület kiemelkedő munkája, amely számítási modelleket hasonlít össze a töltésátvitel elemzésére. (Charge-Transfer Excitations within Density Functional Theory: How Accurate Are the Most Recommended Approaches? Journal of Chemical Theory and Computation). Szerzők: Mester Dávid tudományos munkatárs, Kállay Mihály egyetemi tanár – Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszék.

Forrás/képek: Pro Progressio