Alapkutatási infrastruktúrák segítik a tünetek enyhítését célzó vizsgálatokat
A közleményben idézték Bódis József felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkárt: a koronavírus-járvány egyértelműen rávilágított arra, hogy az egészségiparban is kulcsfontosságúak azok a kutatási infrastruktúrák, amelyek a nemzetállamok önálló stratégiai védelmi képességeit alapozzák meg.
Magyarországon a 2018-ban létrejött Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (angol rövidítéssel HCEMM) alapkutatási infrastruktúrája és kutatói erőforrásai révén váltak lehetővé koronavírushoz kapcsolódó vizsgálatok – tette hozzá.
Az államtitkár szerint a világjárvány új helyzet elé állította a mára tizenegy kutatócsoportból és több mint 80 tudósból álló Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ vezetőit: az alapkutatások mostani szakaszában a kutatócsoportok igyekeznek részletesen megérteni és feltárni a vírus által okozott megbetegedést, ezért sejtes és a vírust magát érintő képalkotó kísérleteket is végeznek.
A HCEMM is részt vett abban a Nemzeti Biztonsági Laboratóriummal közös kísérletben a Semmelweis Egyetemen, amellyel a világon elsőként a vírus nem fixált, fertőzőképes formájának részletes képét sikerült elkészíteni. A HCEMM azonban nemcsak az alapkutatáshoz szükséges kutatókat, kapcsolatokat és infrastruktúrát foglalja magában, ugyanis az itt születő eredmények ipari hasznosításuk által új termékek kifejlesztését teszik lehetővé, melyek növelik hazánk globális versenyképességét – jelezte.
Bódis József szerint bebizonyosodott, hogy egy világszínvonalú központ rendkívüli helyzetekben kulcsfontosságú szerepet játszhat a kutatásban, ezért szükség van olyan fiatalokra, akik a kutatói pályát választják hivatásuknak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak az olyan eseménysorozatok, mint a pénteken kezdődő Kutatók Éjszakája, ahol a fiatalok megismerkedhetnek a tudományos kutatás számos új eredményével, és vonzóvá válhat számukra a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája – áll a közleményben.
Forrás: MTI
