Inno-tér
2014. július 2.

Akadémiai kutatók az uniós grafénprogramban

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (TTK MFA) Nanoszerkezetek Kutatócsoportja sikeres pályázat eredményeként csatlakozik az Európai Bizottság által kezdeményezett, a jövőbeni és feltörekvő technológiák fejlesztésére irányuló egyik „zászlóshajóprogramhoz”, a Graphene Flagship projekthez. A grafénalapú, szendvicsszerkezetű kompozitokra összpontosító kutatás a „Magas frekvenciájú elektronika” című munkacsomag része lesz – adta hírül az Akadémia.


Az egymilliárd eurós költségvetésből gazdálkodó Graphene Flagship azt hivatott szolgálni, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba is, és alkalmazása gazdasági növekedést indukáljon, új munkahelyeket teremtsen. A program keretében 2014-ben meghirdetett újabb csatlakozási pályázatok eredményeként a nemzetközi csapat tagjává vált a grafénalapú kompozitok kutatására fókuszáló MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport.

Az Európai Bizottság június 23-án nyilvánosságra hozott döntése értelmében megduplázódik a „Grafén” kiemelt projektben részt vevők száma. Az akadémiai kutatók egy kilenctagú konzorcium tagjaként csatlakoznak a programhoz, a kutatásokat a belga Philippe Lambin professzor koordinálja, az MTA TTK MFA mellett belga, bolgár, fehérorosz, finn, görög, olasz egyetemek és intézetek is tagjai a csoportnak.

A 21. század csodaanyagaként is emlegetett grafént 2004-ben sikerült kísérletileg előállítani, felfedezőit, Andrej Geimet és Konsztantyin Novoszjolovot 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. A grafit egyetlen atom vastagságú rétegével kapcsolatos kutatások az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területét képezik, csak az elmúlt évben közel 12 ezer publikáció jelent meg a témában. Ez az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy új utakat nyisson a nanoelektronikában, mivel elektromos tulajdonságai sok szempontból, így a töltéshordozók mozgékonyságának tekintetében is, felülmúlják a szilíciumét. Számos más jellemzője – kivételes szilárdsága, átlátszósága, hajlékonysága – pedig különösen alkalmassá teszi a hajlékony síkképernyőkben való felhasználásra is. Roppant izgalmas alkalmazási irány továbbá a tisztán grafénalapú nanoelektronika, amikor nemcsak a kijelzőt, hanem a készülék „agyát” is 2D kristályok alkotják. A grafén hasonlóan ígéretes az energiatárolás és a különféle feladatokat ellátó kompozitok előállítása szempontjából, ami az optikai alkalmazásokat forradalmasíthatja.•

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka