Akadémiai kutatók az uniós grafénprogramban
Az egymilliárd eurós költségvetésből gazdálkodó Graphene Flagship azt hivatott szolgálni, hogy a grafén a kutatólaboratóriumokból mihamarabb átkerüljön a mindennapokba is, és alkalmazása gazdasági növekedést indukáljon, új munkahelyeket teremtsen. A program keretében 2014-ben meghirdetett újabb csatlakozási pályázatok eredményeként a nemzetközi csapat tagjává vált a grafénalapú kompozitok kutatására fókuszáló MTA TTK MFA Nanoszerkezetek Kutatócsoport.
Az Európai Bizottság június 23-án nyilvánosságra hozott döntése értelmében megduplázódik a „Grafén” kiemelt projektben részt vevők száma. Az akadémiai kutatók egy kilenctagú konzorcium tagjaként csatlakoznak a programhoz, a kutatásokat a belga Philippe Lambin professzor koordinálja, az MTA TTK MFA mellett belga, bolgár, fehérorosz, finn, görög, olasz egyetemek és intézetek is tagjai a csoportnak.
A 21. század csodaanyagaként is emlegetett grafént 2004-ben sikerült kísérletileg előállítani, felfedezőit, Andrej Geimet és Konsztantyin Novoszjolovot 2010-ben fizikai Nobel-díjjal tüntették ki. A grafit egyetlen atom vastagságú rétegével kapcsolatos kutatások az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területét képezik, csak az elmúlt évben közel 12 ezer publikáció jelent meg a témában. Ez az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy új utakat nyisson a nanoelektronikában, mivel elektromos tulajdonságai sok szempontból, így a töltéshordozók mozgékonyságának tekintetében is, felülmúlják a szilíciumét. Számos más jellemzője – kivételes szilárdsága, átlátszósága, hajlékonysága – pedig különösen alkalmassá teszi a hajlékony síkképernyőkben való felhasználásra is. Roppant izgalmas alkalmazási irány továbbá a tisztán grafénalapú nanoelektronika, amikor nemcsak a kijelzőt, hanem a készülék „agyát” is 2D kristályok alkotják. A grafén hasonlóan ígéretes az energiatárolás és a különféle feladatokat ellátó kompozitok előállítása szempontjából, ami az optikai alkalmazásokat forradalmasíthatja.•
