Inno-tér
2015. április 13.

Agykutató csúcsműszer működik Magyarországon

Mostantól a hazai agykutatók is a legjobb autóval indulhatnak a tudományos Forma–1-ben. A Magyar Tudományos Akadémia új MRI-berendezésével a kutatók tanulmányozhatják például a gyerekek gondolkodásának fejlődését vagy a zene és a nyelvtanulás agyi hatásait. A tisztán kutatási és fejlesztési célokra megvásárolt csúcsműszer nagy lendületet adhat az idegrendszeri betegségek vizsgálatának is.


A 2015. április 13-án átadott új berendezéssel az eddiginél pontosabban és gyorsabban lehet vizsgálni az agyat működés közben. E célra ez az egyik legkorszerűbb, piacon kapható műszer. Európában még csak körülbelül 50 üzemel ebből a típusból, vezető brit és német laborokban is most szerelik fel. Budapesten, az MTA Természettudományi Kutatóközpontban mostantól dolgozik egy példány a következő tíz évben.
A műszer lényege, hogy az élő, működő agyat vizsgálja. Mivel mágneses rezonanciás (MRI) képalkotó berendezés (működésének alapelvét lásd keretes írásunkban), képes az egész agy egyidejű megfigyelésére anélkül, hogy elektródákat ültetnének a páciens fejébe, vagy bármilyen más invazív módszert alkalmaznának.


A mágneses rezonanciás képalkotás központi eleme, hogy az emberi testet erős mágneses térbe helyezik, aminek hatására a testben lévő hidrogénatomok magjai – mint apró mágnesek – egy irányba rendeződnek. Ezután a szervezetre nem ártalmas, rádiófrekvenciás elektromágneses sugárzással energiát adnak az atommagoknak, amit azok szintén elektromágneses sugárzás formájában visszasugároznak. Ezt az ember köré helyezett tekercsekkel lehet mérni. A műszerben lévő mágneses tér gyors változtatásával a visszasugárzott jel frekvenciájából következtetni lehet a kibocsátó atommag helyére, így térbeli kép nyerhető.
Funkcionális vizsgálatoknál azt használják ki, hogy agyi aktivitás hatására az aktivált területre friss, oxigéndús vér áramlik, ami az oxigénben gazdag és az abban szegény vér eltérő mágneses tulajdonságai miatt az aktiváció helyén a mért jel megnövekedését okozza. Ezáltal az agyat hosszabb időn át vizsgálva, ilyen jelnövekedéseket keresve meg lehet mondani, melyik terület mikor és mennyire volt aktív.

Három egymást követő fejlesztés együttesen segítette elő, hogy a Siemens Zrt. által gyártott csúcsberendezés tisztán kutatási és fejlesztési célokra Magyarországra kerülhessen. Az egyik az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épületének átadása 2013 novemberében, a másik a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) elindulása 2014 februárjában, a harmadik az akadémiai kutatóhálózat műszerezettségének fejlesztése.
A MAGNETOM Prisma típusú gép megvásárlása közel bruttó 600 millió forintos beruházás a NAP és az MTA forrásaiból valósult meg. Bár a berendezés idén januárban érkezett meg (mostanáig a beüzemelés és a tesztek zajlottak), máris óriási az érdeklődés iránta. Várhatóan egy éven belül csúcsra járatják, és két műszakban tervezik a működését.

Az fMRI-vizsgálatok legfontosabb jellemzője, hogy az élő, működő, például éppen valamilyen feladatot megoldó agyat lehet tanulmányozni velük. Az új berendezésnek minden korábbinál gyorsabb a képalkotási folyamata, és jobb a tér-időbeli felbontása is. Ez azt jelenti, hogy rövid, esetleg csak néhány perces vizsgálati idő alatt is az eddigieknél jóval tisztább adatok nyerhetők.


A gép működését az idegrendszeri kutatásokra optimalizálták, de az ízületek működése, öregedése is tanulmányozható vele. Az ízületekkel kapcsolatos klinikai adatokat (pl. műtéti adatok) az MR-felvételeket tartalmazó adatbázissal társítva új utak nyílhatnak a diagnosztikában és a kezelésben.
A legnagyobb eredményeket azonban az agyi hálózatok kutatásától várják.
Az új fMRI-laboratórium korszerű műszeres hátteret biztosít a felfedező kutatásokhoz a kognitív idegtudomány, a fejlődés-idegtudomány és a neuropszichiátria területén, valamint megteremti az MR-módszerre irányuló további fejlesztések feltételeit. A fő tudományos célok között szerepel az agy egészséges és kóros öregedésének kutatása, a gondolkodás fejlődésének vizsgálata, a nyelvtanulás és a zenetanulás hatásainak mélyebb megértése.

A készülék az első az országban, amely tisztán kutatási célokat szolgál. Az itt zajló alapkutatásokra épülnek majd a jövő orvosi célú vizsgálatai. Alkalmazásával lehetőség nyílik neurobiológiai felfedező kutatásra, kutatás-fejlesztési tevékenységre a transzlációs medicina területén, MR-kutatási és diagnosztikai MRI-módszerek fejlesztésére, valamint klinikai kutatásokra: pszichiátriai és neurológiai betegségekben érintett idegrendszeri folyamatok vizsgálatára strukturális és funkcionális MRI-módszerek segítségével.

Forrás: MTA

 
Inno-tér
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka