2015. április 1.

Szerző:
Bencze Áron

Fotó:
Feith Sándor

Vége a mellébeszélésnek!

Nem magyarázkodásra, hanem világszínvonalú eredmény elérésére van szükség – szögezte le Pálinkás József atomfizikus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) 2014. évet záró, egyben tisztújító közgyűlésén. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöki tisztét is betöltő akadémikus arra a szemléletváltásra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben feladatra, nem pedig pénzre lehet pályázni K+F+I területen.


„Ebben az évben a Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban 74 milliárd forint, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban pedig hét év alatt 750 milliárd forint áll rendelkezésre. Amennyiben a magyar költségvetés a jelenlegivel azonos – vagy ha a gazdasági fejlődés így halad, ahogy most, akkor még több forrást tud juttatni –, akkor a támogatási keret hét év alatt nagyjából 1000-1100 milliárd forintot jelent. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy évi 150-170 milliárd forint juthat kutatásra, fejlesztésre és innovációra”  – ismertette a terület pénzügyi lehetőségeit Pálinkás József. Egyúttal kiemelte: elsősorban az ő felelőssége lesz, hogy ezt az összeget ésszerűen és hasznosan tudják majd elkölteni. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a források hatékony és felelős felhasználásához partnerségre és mindenekelőtt bizalomra van szükség. Mint fogalmazott, nem szabad megalkudni, éppen ezért a hivatal a jövőben kiszámítható, világos helyzetet kíván teremteni. A szervezet elnöke úgy vélte, hogy ha a partnerség kialakul, akkor a befektetések jelentős részének komoly hozamuk lesz.

Szigorú kontroll

„Az állami források felhasználásának feltétele, hogy a befektetés hozzájáruljon a bizonyítható, tényleges újdonságot tartalmazó eladható termék, szolgáltatás létrehozásához”  – határozta meg az elvárásokat az NKFI elnöke, rámutatva: világszínvonalú eredmény elérésére van szükség. „Nem leszek kíváncsi a magyarázkodásra, hogy miért nem sikerült elérni a kívánt célt”  – szögezte le. Kitért arra is, hogy a hivatal kifejezetten erős koordinációt fog ellátni a pályázatok ellenőrzésében, és jogosítványaival folyamatosan élni is kíván majd. Mint mondta, a kutatásra elnyert pénzeket nem „eléldegélésre” vagy bútorvásárlásra kell fordítani, hanem az adott feladatok ellátására. „Aki kutatással foglalkozik, kutasson, aki oktat, a jövő generációját képezze ki! Kiemelkedő tudomány nélkül ugyanis nem érhető el kiemelkedő eredmény sem a kutatásban, sem az innovációban” – fűzte hozzá.
Pálinkás József rávilágított arra is, ha bizonyos helyeken képesek lesznek világszínvonalú feltételeket teremteni, akkor ott jelentős kutatás-fejlesztési vonzerőt tudnak generálni, ami arra fogja ösztönözni a külföldi befektetőket, hogy K+F kapacitásaikat Magyar­országra hozzák. Véleménye szerint az infrastruktúrát koordináltan kell fejleszteni, a tudományos műhelyeknek, képzéseknek a kiválóságot kell szolgálniuk, az innovációs kapacitásfejlesztésnek pedig további befektetéseket kell hozniuk. Nem gazdaságfejlesztési programként kell felfogni a kutatásra szánt pénzeket. Két gép vásárlásával és ezáltal kapacitásbővítés elérésével nem vittünk semmi innovációt a rendszerbe – jegyezte meg az elnök.

Új szakértői bázis

„A jövőben radikálisan átalakul a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal döntéshozatali rendszere” – jelentette ki Pálinkás József. A felfedező kutatásokkal kapcsolatosan – mint mondta – az OTKA korábbi struktúráját meghagyták ugyan, a testületek számát azonban jelentősen csökkentették. A korábban feltehetően lobbistákkal feldúsított testület a jövőben kilenc fővel fog működni, és kizárólag a pályázatok elbírálása lesz a dolga. Ugyanezt az alapelvet követve szintén kilencfős tanács dönt majd az innovációs pályázatok sorsáról. Az NKFI elnöke kritikus hangvételű megfogalmazásban arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a pályázatok elbírálásához nagyon nehezen talál bírálókat. Arra kérte a jelenlévőket, hogy fogadják el a felkéréseket, pontozásukban pedig ne a 99 és 100 között döntsenek, hanem jóval differenciáltabban értékeljék a dokumentumokat. A hivatal éppen ezért egy szakértői adatbázist fog létrehozni, hogy az ilyen típusú feladatok teljesítése minél gördülékenyebb legyen. Pálinkás József konzultálni kíván a pályázatok kiírása előtt: „Azt szeretném, ha egy-egy szakmai terület képviselői, ahogy az S3 tervezésekor is, elmondanák, hol találhatók Magyarországon olyan lehetőségek, ahol a kutatásoktól el tudunk jutni az ipari és gazdasági felhasználásig” – fejtette ki elvárásait az elnök, aki szerint azt az innovációt, amit nem lehet értékesíteni, kár volt létrehozni. A hivatal nemzeti fejlesztési iparági programokat is el akar indítani, ám ezekről egyelőre nem hangzottak el konkrétumok. Ezzel kapcsolatosan szintén a szakma segítségét kérte, hiszen ezen a területen is kizárólag akkor van értelme konkrét irányok megfogalmazásának, ha valóban látnak benne potenciált. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke egyúttal partnerséget ajánlott a Magyar Innovációs Szövetségnek, a Magyar Tudományos Akadémiának, az egyetemeknek és a Magyarországon innovációval, fejlesztéssel foglalkozó vállalatoknak.

„…én innovációs sikertörténeteket szeretnék…” – mondta Pálinkás József, aki jelezte, személyes felelősségének is tekinti a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap terhére történő kifizetések ésszerű és hasznos elköltését

„Felelősségünk óriási, közös, bizalomra épülő munkára van tehát szükség”  – összegezte előadását Pálinkás József, aki arra is fel­hívta a figyelmet, hogy K+F+I területen feladatra és nem pénzre lehet pályázni a jövőben, mert a hivatal nem egy-egy projektet kíván támogatni, hanem befektetni a jövőbe. Mint mondta, egy öttagú, nemzetközileg is elismert európai szakemberekből álló tanács segítségével szeretné hazánkat ismét szervesen bekapcsolni az európai innovációs vérkeringésbe.

Konstruktív szakma

„A Magyar Innovációs Szövetség a szakértői bázisával tud hozzá­járulni az innovációs források hatékony felhasználásához, és felajánlja segítségét” – reagált az előadáson elhangzottakra Szabó Gábor, a szervezet elnöke, aki emlékeztetett arra, hogy éppen az innovációs politika távolodott el tőlük, nem pedig fordítva. Mint fogalmazott, nem a szakmaiság, hanem az árbevétel nagysága számított a pályázatok elbírálásakor, ráadásul a politika a bírálói vonalon akart spórolni. Pálinkás József ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a jövőben a tudományos kiválóság fog számítani. „Egyaránt szempont lesz a tudományos és a gazdasági része a pályázatnak”  – fűzte hozzá.

„…felajánljuk partnerségünket… hátha újra hallgatnak ránk…” – reagált az NKFI Hivatal elnökének beszédére Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke

Szabó Gábor felszólalásában kitért arra is, hogy az előttünk álló néhány évet az fogja meghatározni, hogy a következő hét évben rendelkezésre álló, számottevő, részben uniós, részben hazai forrásokat hogyan sikerült felhasználni. A Magyar Innovációs Szövetség vezetője úgy értékelte, hogy a felhasználható forrás igen nagy összeg, és ez óriási felelősséget ró a szféra tagjaira, eredményeket is fel kell tudni mutatni. Hangsúlyozta: a hétéves ciklus végén el kell tudni számolni az adófizetőkkel, hogy mi történt azokkal a forrásokkal, amelyek most elérhetővé válnak. A Magyar Innovációs Szövetség hatalmas szakértői bázisa mobilizálható, így a szervezet a kommunikációs csatornáin keresztül segíteni tud az információtovábbításban, ami az egyik fontos küldetése is a szövetségnek.

Több az edző, mint a játékos

Pálinkás József előadása után kérdezni is lehetett. Az egyik cégvezető arról érdeklődött, hogyan lehetne az itthon működő mintegy 200 ipari parkot természetes szövetségessé tenni a befektetések hazánkba vonzása érdekében. Az NKFI elnöke erre azt mondta, hogy az ipari parkok konkrét tevékenységét nem tudják finanszírozni, kizárólag az innovatív ötleteket. Hozzátette, szeretnék feltölteni a parkokat potenciális befektetőkkel, de a számlák kifizetését vagy a telephely fejlesztését nem tudják támogatni. Egy másik felszólaló szerint a külföldi befektetők Magyarországra vonzása helyett éppen nekünk kellene expanziót folytatnunk. „A magyar vállalkozásoknak kellene egyebek között a keleti nyitás politikáját felhasználva más országokba befektetniük” – adott hangot véleményének. Pálinkás József viszont úgy véli, nem a kapacitások kitelepítése az érdekünk.
A MISZ egyik tagja szerint ez a körülbelül 1000 milliárdos keret olyan hatalmas összeg, ami egy akár húszéves innovációs koncepció kidolgozását is előrevetíthetné. Válaszában a szervezet elnöke úgy fogalmazott, szkeptikus a stratégiákkal kapcsolatban. Emlékeztetett, éppen tavaly készült el a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3), azonban ennél jóval sürgetőbbnek tartja a konkrét programok meghatározását, ezért idén erre szeretne koncentrálni. Hozzátette azt is, miután a törvény előírja a koncepció elkészítését, 2016-ban mindenképpen frissíteni fogják az S3-t.
Pálinkás József bizalommal kapcsolatos felvetéséhez is érkezett kérdés. Az érdeklődő megjegyezte, hogy a politika oldaláról is nyitniuk kellene ebben a témakörben, mert az állam korábban már leszerepelt, hiszen ismeretes, hogy több esetben nem fizette ki az elnyert pályázati pénzeket, ezért egyes szakterületeken már pertársaságok alakultak a jogos pénzek megszerzése érdekében. Az NKFI elnöke elismerte az ezen a területen valóban tapasztalt anomáliákat, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy már ősszel jelentősen felgyorsította a kifizetéseket. Külön csapat foglalkozik a pénzügyi tranzakciók intenzitásának kérdésével. Ígéretet tett arra: mindent meg fog tenni, hogy teljesítsék az állam korábban vállalt kötelezettségeit.
Egy másik felszólaló azt szerette volna megtudni, hogy igazak-e a hírek, hogy az innovációs pályázatok kiírásába a megyei közgyűlések is beleszólhatnak majd. A szervezet elnöke cáfolta az erről szóló pletykát, és azt is hozzátette, hogy a pályázatok kiírását kizárólag a szakmával kívánja megvitatni. Megjegyezte, fenntartásai vannak az innovációs témakörben gombamód szaporodó szervezetekkel és menedzserekkel kapcsolatosan. „Olykor az az érzésem támad, hogy több az edző, mint a játékos” – jellemezte a nem túl ideális helyzetet Pálinkás József, aki a pályázatírók szerepéről és jövőjéről is szólt.
Leszögezte, a profit érdekében nemritkán olyan szervezeteket vettek rá pályázaton való elindulásra, amelyeknek az adott téma abszolút nem vágott a profiljukba. „Egy tengeralattjárókat gyártó céget akár még arra is rá tudtak venni, hogy vadászrepülőkre pályázzanak” – érzékeltette a jelenséget egy abszurd példával az elnök, aki a pályázatíró szervezetek visszaszorítását tűzte ki célul.

Tisztújítás régi vezetőkkel

A közgyűlés – titkos szavazással – újabb négy évvel meghosszabbította Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektorának elnöki mandátumát, míg általános elnökhelyettesnek Greiner Istvánt, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatóját választotta újra. A közgyűlés további hat alelnököt, hat elnökségi tagot, 30 választmányi tagot, továbbá négy tagból álló felügyelőbizottságot választott.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2014. évről szóló beszámolót

A közgyűlés elfogadta a 2014. évről szóló beszámolót. Érdekérvényesítő tevékenysége során a hazai K+F, illetve innovációs tevékenységgel kapcsolatban 2014-ben 12 alkalommal adott ki véleményt, illetve állásfoglalást a Magyar Innovációs Szövetség. Ezek közül kiemelendők a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) tervezetről, valamint a Fokozatváltás a felsőoktatásban című anyagról készített szakértői vélemények.
A közgyűlésen Greiner István, a MISZ általános elnökhelyettese a szövetség 2014. évi tevékenységéről beszámolva elmondta, hogy a műszaki-technológiai innovációra koncentráltak. Taglétszámuk némileg csökkent, jelenleg 305 a tagok száma.
A szervezet képviselőiken, megbízottaikon keresztül közvetlenül is próbálta tagvállalataik érdekeit, a szövetség véleményét képviselni mintegy 26 testületben, például a Versenyképességi Tanácsban és a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Tanácsban. Tisztségviselőik és vezető képviselőik 15 országos szakmai rendezvényen, konferencián tartottak előadást, illetve fejtették ki véleményüket. Mindemellett számos közhasznú szervezetben, alapítványban, kuratóriumban működtek közre. Alapító társtulajdonosként és szakmai befektetőként húsz, jelenleg is működő innovációs szervezet létrehozását segítették.
A Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Fulbright Bizottság és az USA budapesti nagykövetsége által elindított Meet the Scientist projekt 2014-ben is folytatódott. A természettudományok, illetve az amerikai tanulmányi lehetőségek népszerűsítését célul kitűző program tavaly 13 középiskolába látogatott el. Több ismert, országos jelentőségű, innovációt népszerűsítő rendezvényt is szervezett a MISZ tavaly, köztük a 23. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetség­kutató Versenyt és a 22. Magyar Innovációs Nagydíj Pályázatot. •


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka