Az Európai Parlament 2013. november 21-én fogadta el a következő hét év költségvetését, és a megállapodás kijelölte az unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját meghatározó Horizont 2020 program kereteit is. Ennek alapján a 2007–2013-as ciklus keretösszegénél 30 százalékkal több pénz, mintegy 70 milliárd euró áll majd rendelkezésre. A programot Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgató-helyettese és Korányi László, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) megbízott elnöke ismertette az EP döntést követően.

Az európai paradoxon

A Horizont 2020 keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi uniós kutatás- és innovációfinanszírozási eszközt. Összevonja az FP7 kutatási keretprogramot, a Versenyképesség és Innovációs Program innovációs elemeit (CIP), továbbá az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT). Az európai gazdaság minden ágazata hasznát látja majd ennek a programnak, köztük a mezőgazdaság, a halászat, az élelmiszeripar, az egészségügy, a közlekedés és az energiaipar – különösen a megújuló energiaforrások területén –, valamint az információs és kommunikációs technológiák. A tervek szerint 2014-től számottevően leegyszerűsödik a költség-visszatérítési rendszer, emellett visszaszorítják a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig igyekeznek felkelteni a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését. Az egyik legfontosabb célkitűzés a pályázat benyújtása és a támogatás kézhezvétele között eltelt idő csökkentése átlagosan száz nappal, így valamennyi projektet gyorsabban el lehet majd indítani.
Cséfalvay Zoltán reményei szerint a Horizont 2020 segítségével választ adhatnak arra az európai paradoxonra, miszerint a kontinens kifejezetten erős a kutatásban, mégis a K+F gyakorlati megvalósításában és ipari hasznosításában jelentős versenyhátrányba került délkelet-ázsiai versenytársaival szemben. Mint fogalmazott, a program éppen ezért az eddiginél jóval nagyobb mértékben támaszkodik a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazására. Az államtitkár kitért arra is, hogy Brüsszel a részvétel bővítését tűzte ki célul, mégpedig oly módon, hogy a korábban nem túl sikeresen pályázó országok is felzárkózhassanak. A felmérések ugyanis kimutatták: a jelenlegi ciklusban a központi források csupán 5 százaléka jutott el a kelet-­közép-európai országokhoz. Érdekesség, hogy az Európa Tanácsban a magyar elnökség vetette fel először 2011-ben ezt az aránytalanságot, és hosszas lobbimunka eredménye volt ez a szemléletbeli változás. Az akkori felvetésnek köszönhető az is, hogy 816 millió euróval már önálló célkitűzésként jelenik meg a részvétel kiszélesítésének támogatása. Cséfalvay Zoltán a változásokkal kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a részvétel kiszélesítésének eszköze egyebek között a teaming program lesz, melyben a kevésbé sikeres pályázó országok intézményei működnek együtt; valamint a twining elne­vezésű programok, melyekben egy kutatásban különböző országok tudnak együttműködni. Hozzátette: a budapesti székhelyű Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2,7 milliárd eurót kap a működéséhez a program költségvetéséből.

A Horizont 2020 pillérei

A program három pillérre épül: a „tudományos kiválóságra” (24 milliárd euró), az „ipar vezető szerepének” hangsúlyozására (17 milliárd euró) és a „társadalmi kihívásokra” való válasz keresésére, amire 30 milliárd euró jut.
A „tudományos kiválóság” keretein belül az Európai Kutatási Tanács célja, hogy hosszú távú, vonzó finanszírozást nyújtson az úttörő, nagy kockázattal járó, ám komoly megtérülést ígérő kutatási tevékenységeket végző, kiváló és dinamikus kutatók és kutatócsoportok számára. A Jövőbeni és Feltörekvő Technológiák (JFT) célja a merőben új technológiák kifejlesztésének elősegítése a tudományos alapokon nyugvó, nagy kockázattal járó új ötletek megvalósítási lehetőségeinek feltárásán keresztül. A nagy sikerű Marie Curie-cselekvések továbbra is támogatják majd a kutatók képzését, karrierjük fejlesztését, valamint az országok közötti, illetve a köz- és magánszektorok közötti mobilitásukat. A program támogatja K+F partnerségek kialakítását az iparral, a kutatási infrastruktúrák ipari hasznosításának megkönnyítését és az innovációs klaszterek létrehozásának ösztönzését.
Az „Ipari vezető szerep” középpontjában a kis- és középvállalkozások (kkv-k) állnak, a pillér célkitűzése három nagy beavatkozási területre bontható le. A „Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén” célja Európa világviszonylatban megerősített és megtartott szerepe meghatározott területeken. A második célkitűzés a piaci hiányosságokat kívánja orvosolni az innovatív pénzügyi eszközök használatával. A harmadik különös célkitűzés az Innováció a kis- és középvállalkozásoknál címet viseli. Célja, hogy ösztönözze a kkv-k innovációs tevékenységét az innovációs ciklus egészén át és az innováció minden típusát illetően.
Az utolsó, a „Társadalmi kihívások” pillér az EU 2020 stratégiában lefektetett uniós politikai célok megvalósítását tűzi ki célul.

A támogatások a következő csoportokra lesznek elérhetők:

• Egészség, demográfiai változások, jólét;
• Élelmezésbiztonság, fenntartható me­ző­gazdaság, tengerkutatás, tenger­hasznosítási célú kutatás és biogaz­daság;
• Biztonságos, tiszta és hatékony energia;
• Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés;
• Éghajlatváltozás, erőforrás-­haté­kony­ság és nyers­anyagok;
• Befogadó, innovatív és biztonságos társadalmak.

Szakítás a múlttal

Wolfgang Bur­tscher, az Európai Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatóság főigazgató-helyettese szerint a Horizont 2020 egy újító program, és szakítást jelent a múlttal. Elmondta, hogy bár az Európai Unió költségvetését összességében 4 százalékkal csökkentették, az innovációs célokra fordítandó források mégis 20 szá­­zalékkal növekedtek. Kulcsfontosságúnak nevezte azt is, hogy a keretprogram megvalósítása a korábbinál jóval egyszerűbb lesz, aminek kidolgozá­sá­ban a magyar elnökség 2011 első fél évében jelentős részt vállalt. Az innováció célja nemcsak a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés, hanem az emberiség problémáit is orvosolni hivatott egészségügy, energiaipar, közlekedés és a fenntartható fejlődés – jegyezte meg. A főigazgató-helyettes szerint jó eredmény, hogy Magyarország a 2007–2013 közötti 7. keretprogramban 1500 sikeres pályázattal összesen 270 millió eurós támogatást nyert el kutatás-fejlesztésre.
A Horizont 2020-ra való felkészülés motorja a Nemzeti Innovációs Hivatal lesz. Korányi László, az intézmény megbízott elnöke az előttük álló munkáról elmondta: ők fogják üzemeltetni azokat a Nemzeti Kontaktpontokat, melyek dolgozói segítik a H2020 megismerését, képviseletét a magyar kutatói-fejlesztői közösség számára. Válaszolnak kérdéseikre, segítik a pályázókat. Egy másik csoport is működik a NIH keretein belül: a programkoordinátorok, akik a magyar érdekeket képviselik a brüsszeli pályázati programok kiírása során, továbbá a tudás és az információ áramlását segítik mindkét irányban. Segítséget nyújtanak továbbá konzorciumok létrehozásában is.

Erősödő hazai támogatások

A brüsszeli program milliárdjai mellett bő­vülnek a hazai költségvetési források is. Csé­falvay Zoltán szerint a hazánkban zajló jelentős intézményi változások lehetővé teszik, hogy a 2014–2020 közötti időszak uniós és hazai forrásainak felhasználását a gazdaság szolgálatába lehessen állítani.
A januártól induló hétéves ciklusban a kohéziós és strukturális alapokból az országba érkező 7300 milliárd forint uniós forrás 10 százalékát közvetlenül kutatás-fejlesztésre fordítjuk. Az 500 milliárd forint vissza nem térítendő forrás mellett 200 milliárd forint a visszatérítendő támogatás, ezt kedvezményes hitel vagy garancia formájában vehetik majd igénybe a pályázók – számolt be a részletekről az államtitkár. Cséfalvay Zoltán kitért arra is, hogy a 2014-től uniós szinten meghirdetett kutatás-fejlesztési pályázatokban részt vevő kutatókat az állam évi nyolcezer euró többletjuttatással támogatja. Az államtitkár elismerte, hogy még így sem érik el a nyugati kutatók bérét, ám véleménye szerint ennek ellenére is ösztönző erőként fog hatni.
A parlament nemrég döntött arról, hogy a hazai és az uniós K+F források felhasználásának összhangja érdekében 2014. január elsejétől az NGM-hez kerül a kutatási, technológiai és innovációs alap. Megvannak a technikai és szervezeti feltételei annak, hogy Magyarország sikeresen vegyen részt az uniós szinten a forrásokért zajló kutatás-fejlesztési versenyben – jegyezte meg az államtitkár.•