A vagyonvédelem, ingóságaink, munkahelyeink, egyéb ingatlanjaink és értékeink védelme nem csupán fizikai megoldásokon múlik. Ezért – éppen úgy, mint a többi hasonló témában – érdemes szakember segítségét kérni a legjobb megoldás kiválasztásához. Számos magyar cég áll rendelkezésre tanácsadással, vagyonvédelmi tervezési szolgáltatással, természetesen a szükséges szoftver-hardver eszköztárat is beszerzi, beüzemeli és felügyeli. Tekintsük át a legfontosabb fogalmakat, hogy tudjuk, mit keressünk, illetve hogy melyik megoldás miért jó vagy miért nem célszerű egyes esetekben!

Rendszertervezés

Az épületinformatika részeként a különböző élet- és vagyonvédelmi rendszerek tervezésekor mindig ugyanazok a szempontok az elsődlegesek. Egy jelzőrendszer akkor tökéletes, ha minden eleme megfelel a követelményeknek (tér-, felület-, személy-, tárgyvédelem). Ezek alapjában véve olyan, a jogszabályoknak megfelelő műszaki előírások, amelyeket minden biztosítónál egységesen kezelnek. Persze, ez már jóval túlmutat a „hány darab zár/ajtó?” vagy a „keresztrács/ablak?” helyzeteken.
Biztonsági rendszert beépíteni már funkcionáló építménybe természetesen nem lehetetlen, de figyelembe véve az adottságokat, ha lehetséges, érdemes előre tervezni. Az alábbiakban természetesen általánosságban lesz szó egy-egy területről.

Még néhány évvel ezelőtt is inkább az elektronika, mint az informatika területén volt érdemes biztonsági megoldásokat keresni, mára ezek az épületautomatizálás szerves részeivé váltak. A rádiófrekvenciás vagy műholdas kommunikációnak köszönhetően a jelzőrendszerek finomhangolása egyre aprólékosabb lesz, egyre több, akár különleges egység vonható biztosítás alá. Míg régebben problémát jelenthetett a mozgásban lévő védendő objektum vagy személy távfelügyelete, ma már tudjuk, hogy elég akár egyetlen mobilalkalmazást aktiválnunk a követéshez, természetesen szigorúan védelmi célból.

Ha intelligens otthonról vagy irodáról beszélünk, elsőként az automatizált, interaktív kommunikációra képes megoldások jutnak eszünkbe, mint a hűtőszekrény, a porszívó, a fűnyíró vagy az elektromos hálózat távoli működtetése. Ahogy nagyobb, tehát hálózati léptékben gondolkodunk, következik a riasztóhálózat, amelyet általában egy vagy több külső ellenőrzési pontra is bekötnek, hogy ha gond van, az adott szolgáltató aktiválja a maga ellenőrző és cselekvő erejét. Ha a tervezés megfelelő volt, először is a biztonsági rendszer egyes elemei – akár egymástól függetlenül – képesek minimális időn belül leadni, információként feldolgozni, majd továbbítani a megfelelő jelet.

Az említett rendszert egyszerűen épületfelügyeleti rendszernek nevezzük. Ide tartozik az automatizálás (például a fűtés vagy a gépészet, a klíma) és a biztonságtechnikai rendszerek mellett a tűzvédelmi vagy az egészségügyi távfelügyeleti hálózat. Amikor a szakemberek egy ilyen méretű rendszer tervezésébe kezdenek, első feladatuk mindig a szükséges információk minél teljesebb körű összegyűjtése. Ezek között van a terület, maga az építési kialakítás, a használat jellege (otthon, iroda, ipari létesítmény stb.) és persze a használók által generált információk: hányan és milyen időbeosztásban, milyen szokásokat követve, milyen eszközöket használva „lakják be” az adott épületet. A sok, igen széles körű információt azután optimálisan rendszerezve elkészülhet a terv, amely magában foglalja a kívánt elemeket.

Kívülről befelé

A téma szerteágazó elemei közül talán az egyik legfontosabb a beléptető rendszereké. Nem csupán épületekbe, de – láthatóan vagy láthatatlanul körülzárt – földrajzi területekre való bejutást is kontrollálhat vele a működtető. Utóbbira példa a Budapest belvárosi vagy egészségügyi létesítmények bizonyos részébe bejutást ellenőrző rendszer.
A bejutás akadályozására léteznek gyakorlatilag végtelenített számú felhasználót, leolvasót kezelő hálózatok, akár kártyás, akár kódos vagy rendszámos alkalmazásról beszélünk.

Beléptető rendszer

A beléptető rendszerek egyszerű kulcsos megoldásként szolgálják a védeni kívánt területet. Társasháztól szállodáig az egyes szolgáltatók kifejezetten a felhasználási igényeknek megfelelő kiépítéssel és szoftverháttérrel telepítik ezeket. A hálózat részei a bejutást fizikailag gátló eszközök (sorompók, zárak), kártya- vagy akár ujjlenyomat-olvasók, az egyéb hardverek (tápegységek, terminálok, olvasók vagy maguk a kártyák) és a különböző szoftverek.

A beléptető szoftver
Kommunikációs alapprogram, amely a központi szerveren fut, és az egyéb kommunikációs kliensek számára gyűjti és kommunikálja a mozgási, jogosultsági adatokat. Biztosítja a terminálok részére az adattovábbítást, és természetesen a távoli elérést is.

A kliens szoftver
Elvégzi az alapszoftver által begyűjtött adatok feldolgozását. Grafikus felhasználói felület, amely manapság magyar nyelvű – a magyar gyártók is kiváló minőséggel vannak jelen a piacon –, és a személyre szabás érdekében rengeteg beállítást tesz lehetővé. Ez a szoftver tárolja a fenti adatokat, és a beállításoknak megfelelően kezeli, rendszerezi, elemzi azokat.
Ez az adatfeldolgozás rendkívül sokrétű lehet, nem csupán a be- és kilépőkhöz kapcsolódó adatokra és naplókészítésre kell itt gondolni (jogosultságok, arcképek, egyedi nevek, időpontok, lokalitás, őrjárat), hanem ezek megfelelő exportálhatóságára is, akár a bérszámfejtéshez is.

A vendégkezelő szoftver
Nagyon sok helyen találkozhatunk a beléptetésnek ezzel a fajtájával, hiszen bizonyos forgalom felett a rendszereknek lehetővé kell tenniük az átmenő forgalom pontos és biztonságos kezelését. Ez a program, a beállítástól függően, egyszerűen egy új kört hoz létre, amelyben rögzíthető például a jogosultság időkorlátja vagy területi hatálya.

A munkaidő-nyilvántartó szoftver
Ez, mint kiegészítő szoftver, érthetően fontos lehet a vállalati felhasználóknak. A munkaidő nyilvántartásán túl a mozgási adatok alapján rögzíti az egyéb eseményeket (ebédidő, betegszabadság vagy túlóra, műszakok), havi kimutatás készíthető akár felhasználónként is. Alkalmazása sok esetben – amellett hogy pontosan mérhetővé és követhető teszi a munkaidőre vonatkozó adatokat – a vállalati működés egyéb területeire jelentős munkaidő- és ezzel költségcsökkentő hatással van.
Ehhez a hálózathoz kapcsolódó kulcsok általában kártyák. Ez egyrészt kedvelt, másrészt praktikus megoldás. A kártyák nyomtathatók, felületükön gyakorlatilag bármilyen grafikai elem elhelyezhető, és korszerű rádiófrekvenciás adatátvitellel működnek. Amellett hogy személyazonosításra kiválóak, nyomon követhetők, szükség esetén könnyen letilthatók, cserélhetők. Letiltás, csere után természetesen a kártya nem használható vagy újra kiadható, akárcsak egy letiltott telefon- vagy bankkártya.

A kártya mellett a PIN kódos védelem is megfelelő lehet, ez általában társasházakra vagy kevésbé őrzött ipari egységekre jellemző megoldás, mivel a védelmi szintje nem olyan magas, mint a kártyás rendszereké. A kettőt persze kombinálni is lehet. Mindezek fölött áll a biometrikus beléptető rendszer, amely „egyszerű emberek” számára is elérhető kivitelben, az ujjlenyomat felismerésével operál (és nem retinavizsgálattal vagy egyéb merész megoldással). Működési elve természetesen igen egyszerű: az azonosítás alapja mindenki egyedi ujjlenyomata.

Így nem szükséges kártyát használni vagy PIN kódokat memorizálni. A már említett rendszámfelismerő rendszer kamerával továbbított képet elemez, és az adatbázisban tároltakkal való összevetés után a kapcsolt számítógép végzi a beengedést (nyitja a kaput, emeli a sorompót). Ennek alapján is készíthető statisztika akár járműkövetés, akár a terület forgalmának elemzése céljából.
Ezek a megoldások bármikor összeköthetők, integrálásuk jelentősen növeli a biztonságot, de érdemes inkább alaposan felmérni a szükségleteket, és nem túlzásba esni a védelem kiépítésénél. A kevesebb néha több elve itt is érvényesül.

Ha már bent vagyunk

Az igazán jól biztosított létesítményekbe nemcsak bejutni, hanem onnan kijutni is nehéz, vagy legalábbis nem lehet egyszerűen ki­sétálni az ajtón, kihajtani a parkolóból. Kilépéskor a kártyák leadása, a rendszám leolvasása, az egyedi azonosítókkal biztosított ellenőrzés ugyanolyan fontos és hatékony lehet, mint belépéskor. De mi történik a kettő között?
Nyilván senki sem szereti, ha munkája vagy időszakos jelenléte során folyamatosan árgus tekintetek lesik minden mozdulatát. A vagyon- és személyvédelemnek pedig pontosan ez a célja, csak más szemszögből. Ma már szinte mindenhol vannak mozgás- vagy füstérzékelők, zártláncú tévérendszer, fény- és hangjelzők vagy éppen csendes riasztók valamelyike vagy együttese. Többségükben ezek nem láthatók vagy nem feltűnőek, és a működtetők szükség szerint belépéskor vagy szintenként általában jelzik is ezek jelenlétét.

A beléptető rendszerektől akár függetlenül is működtetett belső biztonságtechnikai, vagyonvédelmi hálózatok egymáshoz hasonlóan épülnek fel. Adott a központi szerver, az érzékelők és/vagy mérőegységek és az ezeket összekötő szoftverek. Hogy ezek milyenek, hány klienst telepítenek, milyen távfelügyeleti, számítógépes rendszerrel működtetik a szolgáltató cégek, az szintén egyedi.

Az egyik legáltalánosabb megfigyelő, ezáltal megelőző-bizonyító rendszer a CCTV (Closed Circuits Television), amit zártláncú televíziós hálózatnak szokás fordítani. Zárt, mert adott kitelepítéshez tartozó tárolójába kívülről nem lehet bejutni. Természetesen ez az elavult megoldás nem nagyon állja meg a helyét minden esetben, hiszen az automatizálásnak éppen az az egyik lényeges eleme, hogy – külső tárolókapacitást igénybe véve – minél több hasznos adat legyen kéznél, váljon feldolgozhatóvá és tegye kezelhetővé az aktuális folyamatokat. És ez milyen jó, hiszen bár feltörhető a rendszer – ma már nincs internethez kapcsolódó behatolásbiztos rendszer –, a filmekben látott „leverték a kamerát” esetekben jól jön a külső tároló. Vagyis meghibásodás esetén a rendszer azonnal reagálhat az addig kapott adatoktól függően.

Hogy egy ilyen rendszer jól működjön, figyelembe kell venni ugyanazokat az adottságokat is, mint az alap tervezésénél, és nem is biztos, hogy mindenhova érdemes készüléket telepíteni vagy magát a rendszert betervezni. Tegyük hozzá, hogy analóg vagy digitális kamerákat használó rendszertől függetlenül még mindig ez az egyik leghatékonyabb információforrás.
A CCTV beléptető rendszerhez is csatlakozhat, de önállóan is megállja a helyét, elemei pedig darabszámtól függetlenül mindig ugyanazok:

A központi egység
Hálózatunknak ez az alapja, a felvevőegység, amely digitális jellegéből adódóan többcsatornás rögzítő Linux vagy Windows operációs rendszerrel. Mivel minden gyártó más-más paraméterre helyezi a hangsúlyt, érdemes az összes kapcsolódó hardvert és szoftvert is egy cégtől beszerezni. Ha nem választunk komplex szolgáltatót, csak szereltetni szeretnénk, de a felügyeletet saját kézben tartjuk, akkor is hasznos mindezt szakemberre bízni. Ezek a rögzítők aztán tömörítik a kapott képi – és adott esetben hangos – információt, és képesek bizonyos ideig tárolni, vagy a megfelelő helyre továbbítani azt.

A kihelyezett eszközök
Kameratípusok tömkelege várja a felhasználókat, lehet fekete-fehér, színes, objektívval vagy nélküle, kültéri, beltéri, éjjellátó, hőkamera, dome (ezek a kerek kamerák), infraledes kamerák. A kiépített hálózattól függően online távoli megfigyelésre is lehetőség van rajtuk keresztül, mozgathatóak, akár körbe is tekinthetnek, mindehhez pedig csak jól működő internetre van szükség. A rendszerek általában mobiltelefonról vagy tabletről is követhetők és irányíthatók.

Ha csupán biztonságérzetünket szeretnénk növelni, rövid keresés után több webáruház kínálatában is megtalálhatjuk a mini, négy­kamerás rendszereket, kedvező áron. A megfigyelő- és a riasztórendszerek mellett előfordulhat, hogy néhány stabilan álló tárgyat vagy nagy értékű eszközt külön-külön is szeretnénk biztonságban tudni. Ilyen esetekben érdemes ugyancsak rádiófrekvencia alapú, vezeték nélküli elmozdulásérzékelőket elhelyezni. Ezek általában kisméretű szenzorok, amelyek szakember nélkül is áttehetők újabb helyekre.

Mozgásban

A személy- és vagyonvédelem mindig kényes és nehezebben megoldható kérdés, mint egy létesítmény védelme, ellenőrzése. Nem csupán az erre vonatkozó törvényi szabályozás miatt, hanem a felmerülő földrajzi, egyedi igényű vagy egyszerűen nem kívánt ellenőrzés hatását elkerülni vágyó igényeket tekintve. Hogy ne bonyolítsuk túl az igencsak szerteágazó témát, nem térünk ki a páncélozott, időzáras, speciális rakományra tervezett járművekre, mint ahogyan az egészségügyi mérő- és távfelügyeletre hivatott eszközökre sem.
Megvédhetők-e a gépjárművek a tárolásukra szánt biztonságos helyükön kívül? A válasz igen is, meg nem is. Ahogyan a hacker „szakma”, úgy az autótolvajok eszköztára is rohamosan fejlődik, de a szolgáltatók nem állnak meg egy adott pontnál, igyekeznek eggyel előrébb, eggyel magasabb szintre lépni.

Gépjárműlopás ellen ma a leghatékonyabbnak tűnő megoldás, ha egyszerre több biztonsági eszközt alkalmazunk. Így, ha az utastérbe be is jut a próbálkozó, ha másért nem, az időtényező miatt előbb-utóbb feladja. Persze ez így nem túl vonzó, főleg, ha szolgáltatókról van szó, hiszen mindenki úgy hirdeti, hogy a legjobbat ajánlja a piacon. Nagy a verseny a különböző indításgátlók között, a legmodernebb járművekben a digitális megoldások, de maga a motor sem hozzáférhető. Sőt, a szerelőnek akár nem is kell jelen lennie egy-egy diagnosztikai eljárásnál vagy javításnál. Okos közlekedéssel kapcsolatos cikkeinkben volt szó már ezekről a megoldásokról is. (2012. január, 50–53. o., 2012. november, 37–41. o.) Annyi biztos, hogy míg az utcai riasztásokra nem nagyon figyelünk oda, a műholdas autóvédelem és szakértő felügyelet iránt mind nagyobb a kereslet.
A szolgáltatók megoldásai az indításgátlótól a távoli megállításig mindenre kiterjednek, a határt csak a tulajdonos pénztárcája szabja meg. A sokrétű rendszer része lehet például az utastér védelmére beépített szenzoros védelem, a különböző pánikgombok, amelyek a rablást hivatottak meggátolni, vagy olyan rejtett kapcsolók, amelyek megakadályozzák a motor beindítását. A motor blokkolása mellett a riasztásnak nagy szerepe van akkor is, ha a hangjelzésre éppen nem figyel fel senki, vagy akár hangjelzés nélkül a 24 órás megfigyelőközpontba fut be a jelzés. A műholdas megfigyelés eredményeképpen az álsikert megelőlegező, csupán indulás után lezáró rendszerek is igen hatékonyak és népszerűek, a kívül-belül lezárt, leállított autókból nem lehet kijutni. De ugyanígy a csomagterek, üzemanyagtankok, motorházak feltörésekor, gyanús mozgatáskor jelző rendszerek is értékesek. Itt nem érvényes a kevesebb több elve.•