Prof. Dr. Kovács Levente, az egyetem rektora

Az Óbudai Egyetemen az innovációs ökoszisztéma szerves része a tehetséggondozás megújult rendszere. Miként kapcsolódik ehhez a folyamathoz az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ?

– Az EKIK az intézmény Tehetségprogramjához illeszkedve olyan kutatási projekteket hirdetett meg, amelyek elsősorban az akadémiai életpálya, illetve a tudományos műhelyekben folyó tevékenység iránt elkötelezett fiatalokat szólítják meg. Jelenleg az orvosi robotika, az intelligens robotvezérlés, a precíziós mezőgazdaság, a fenntartható építészet, valamint az egészségügyi közgazdaságtan és az innovációmenedzsment szakterületein kínálunk témákat a tudományos pálya iránt érdeklődőknek. Emellett kutatóink mentorként támogatnak kiemelkedő képességű középiskolásokat is, az EKIK ifjú munkatársai közül pedig többen sikeresen pályáztak a kiválósági ösztöndíjra. Távlati törekvé­­sünk, hogy e nívós program révén min­den félévben új tehetségeket fedezzünk fel, és lehetőséget biztosít­sunk számukra, hogy bekapcsolód­ja­nak a központunkban zajló nemzetközi színvonalú kutatásokba.

Az EKIK Napok mottója a sokszínűség. A rendezvény kiváló alkalom a fiatal kutatóknak arra, hogy egymásnak, valamint az üzleti és ipari szereplőknek is párhuzamosan mutathatják be az eredményeiket, miközben az EKIK kutatóközpontjai is átfogó képet adnak arról, hol tartanak ma a kiválósági kutatások.

Milyen küldetést tölt be az Egyetemi Kutató és Innovációs Központ az intézmény működésében?

– A kutatás-fejlesztés napjainkban már a korábbiaktól alapjaiban eltérő dimenziókban zajlik, amelyet az egyetemen belül kialakított, négy pillérre támaszkodó innovációs ökoszisztéma is támogat. Az EKIK az Óbudai Egyetem tudományos kiválóságának gyűjtőpontja, falai között kapnak helyet a Kiválósági Professzori Program nemzetközileg elismert szaktekintélyei, a globális kutatási együttműködések részt­vevői, valamint a posztdoktori ösztöndíjprogramok ösztöndíjasai. A köz­pont szakmai bázisát egy folyamatosan bővülő, jelenleg közel 130 fős kutatói gárda alkotja.

Dr. habil. Zrubka Zsombor, az Egyetemi Kutató és Innovációs központ igazgatója előadást tart a hallgatóknak.

Az EKIK hány kutatóközpontot fog össze? Ezek száma állandó, vagy dinamikusan alakul?

– Az EKIK égisze alatt jelenleg tizenegy, aktívan működő kutatóközpont végzi tevékenységét. Az intézményi hagyományok egészen 2010-ig nyúlnak vissza, amikor az egyetem alapítása után létrejött 2012-ben a Bejczy Antal Intelligens Robottech­nikai Központ, amely később a 2013-ban megalakuló EKIK alapját képez­te. Az évek során a kutatási egységek száma dinamikusan emelkedett. 2024-ben, ugrásszerű bővüléssel, öt újabb központ kezdte meg működését, amelyek jelenleg is intenzív fejlődési szakaszban vannak. Ezzel párhuzamosan a már jól prosperáló műhelyekben időszerűvé vált speciá­lis fókuszt képviselő kutatócsoportok alapítása, amelyek egy-egy részterület mélyebb tudományos feltárására koncentrálnak.

Fejlesztőmunka a Bejczy Antal Intelligens Robottechnikai Központban. Intelligens robotkar szövettani metszeteket mozgat.

A működő tizenegy kutatóközpont a tudomány mely területeit kép­viseli?

– Kutatóközpontjaink tevékeny­sé­ge elsődlegesen a műszaki tudományokhoz és a közgazdaságtanhoz kö­tődik, ám tágabb kontextusban olyan területeket is lefedünk, mint a fej­lett irányításelméletek, az orvosi in­for­ma­tika, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, valamint legújabb törekvésünkként az űrkutatás.
Az egyes tudományos műhelyek specifikus kutatási portfóliójában kiemelt helyet foglal el a korszerű ipari és orvosi robotika, az élettani folyamatok irányításelméleti szempontú szabályozása, továbbá az orvosi adatok feldolgozása és az innovatív orvos­technológiai eszközök fejlesztése, valamint a kiberorvoslás. Foglalkozunk egészségügyi közgazdaságtannal és a biológiai szövetek elektromos ellenállásán alapuló diagnosztikai el­járásokkal, azaz a bioimpedancia-tech­nológiákkal is. Emellett kutatásaink kiterjednek a precíziós mezőgazdaságra, a zöldenergiát szolgáló hidrogén- és hibrid megoldásokra, a fenntartható építészetre, továbbá a hosszú távú gazdasági növekedés és az űrtudomány aktuális kérdéseire.

Az Óbudai Egyetemen kiemelten fontosnak tartják, hogy minél fiatalabb korban felkeltsék az új generáció tagjainak érdeklődését a műszaki tudományok és a kutatómunka iránt, ezért rendszeresen szerveznek nyílt napokat.

Milyen kézzelfogható eredményeket értek el az utóbbi időben, és ezek közül melyeket tartja a legjelentősebbeknek?

– Az EKIK tudományos teljesítménye önmagáért beszél. Csak az idei év első negyedévében közel száz tudományos közlemény született, amelyek egynegyede az adott tudományág legmagasabb szintű, felső tíz százalékába (D1) sorolt szakfolyó­iratokban jelent meg. Legújabb sikereink közül kiemelkedik az a biomatematikai el­járás, amely egyetlen, deréktájon rög­­zített mozgásszenzor adatai alap­­ján képes pontosan detektálni a futók fáradtsági szintjét. Emellett ígére­tes áttörést értünk el a számítógépes al­goritmusok által optimalizált kemo­terápiás kezelések tervezésében, míg a mesterséges intelligencia alkalmazásával a lakosság egészségi állapotának előrejelzésében mutattunk fel figyelemre méltó eredményeket. Műszaki területen a processzorok energiahatékonyabb működését támogató algoritmust fejlesztettünk ki, a közgazdaság-tudomány terén pe­dig megjelentettük azt a hiánypótló tanulmányunkat, amely fejlett matematikai modellek segítségével elemzi a fenntartható növekedés komplex összefüggéseit.•

Címlapkép: Óbudai Egyetem