2019. május 3.

Szerző:
Szegedi Imre

Túlfogyasztott Föld

Idén húsvéthétfőre esett a Föld napja, de nem az utóbbira figyeltünk, hanem a sonkákra, tojásokra, kalácsra. Evésre, falásra, fogyasztásra.

Túlfogyasztásra, aminek a következményeit egyre jobban megszenvedjük. Nem csak azzal, hogy mind több az elhízott ember, ami személyes tragédia is, hiszen az egészségtelen táplálkozás megannyi betegség okozója. A belapátolt fölösleges kalóriák ára iszonyatos mennyiségű csomagolóanyag, elhasznált tiszta víz, földből kiszipolyozott tápanyag. A WWF, a Természetvédelmi Világalap kétévente megjelenő Élő bolygó jelentése az 1970-es adatokhoz hasonlítja bolygónk állapotát, és a kép egyre elkeserítőbb. Azóta a gerinces fajok (különösen sok édesvízi hal) populációi 60 százalékkal csökkentek; Amazónia 20 százaléka, globálisan a vizes élőhelyek 35 százaléka eltűnt. 1990 és 2015 között 129 millió hektárnyi erdőt termeltünk le a bolygó színéről. 1950 óta a világ óceánjaiból közel 6 milliárd tonna halat és egyéb tengeri élőlényt fogtunk ki. Becslések szerint a tengeri madarak 90 százalékának gyomrában műanyagdarabok találhatók, a koralloknak pedig már a felét elveszítettük, és ha így folytatjuk, akkor hamarosan a kihalás szélére juthatnak a virágállatok.

Jövőre a világ vezetői újabb célokat határoznak meg a biológiai sokféleség védelmében. Újabb egyezmény, amelyet – az elmúlt év­tizedek tapasztalatai legalábbis ezt mutatják – kevéssé tartunk majd be. Előre borítékolható, hogy a következő Élő bolygó jelentésben az előzőnél is elszomorítóbb adatok lesznek. Bárcsak ne így lenne!•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka