Tudományos Világfórum Budapesten

A legbefolyáso­sabb tudományos világ­szerveze­tek és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia közös rendezvénye­ként ismét Buda­pesten tartotta ülését a Tudományos Világ­fórum (World Science Forum). A november 20. és 23. között meg­rendezett eseményre a világ 120 országából 1100 tudós, tudomány­politikus, döntés­hozó érkezett.


A fórumot Áder János köztársasági elnök és Lovász László, az MTA elnöke nyitotta meg. A jelen­lévőket António Guterres ENSZ-főtitkár üzenetben köszön­tötte. A négy­napos eseményen a Világ­­fórumot útjára indító, 1999-ben szintén Buda­­pesten tartott Tudományos Világ­konferencia 20. évforduló­já­ról is megemlékeztek.

Áder János (balra) és Lovász László beszédet mond a Tudomány Világfóruma megnyitóján a Müpában (Forrás: MTI/Illyés Tibor)

Húsz éve a tudomány szerepét, felelős­ségét és a kutatás etikai kérdéseit is elemezték a magyar fővárosban. E felvetések jelentő­sége azóta sem csökkent. Az eltelt időszak elképesztő technológiai fejlődése, a gén­technológia vagy a mester­séges intelligencia kutatásának előre­törése miatt a WSF vezető testülete a tudomány etikájának és felelőssé­gének vizsgálatát válasz­totta az idei Tudományos Világ­fórum fő kérdésének. Az info­kommuniká­ciós forradalom­nak köszön­hetően villám­gyorsan terjedő, a szakmai alapokat gyakran mellőző személyes vélemények, tévhitek ugyanis komoly kihívás elé állítják mind a tudományos élet szereplőit, mind a tudomá­nyos kérdé­sekben tájékozódni kívánó köz­véle­ményt, valamint a szak­politikai döntés­hozókat. A részt­vevők egyebek mellett arra kerestek választ, hogy melyek a legfőbb célok, amelyeket meg kell valósíta­niuk a kormányok­nak ahhoz, hogy Földünk a 2030-as években is élhető legyen. Mi a tudomány etikai felelőssége, és miként befolyásolta ezt az elmúlt évtizedek­ben végbement, elképesztő mértékű technológiai fejlődés? Hogyan enyhíthe­tők a globális fel­melegedés következményei? Mi a tudomány felelőssége a humán­genom-­szerkesztés területén? Milyen etikai vonatkozásaik vannak a cégek által támogatott kutatásoknak, milyen elvek alapján lehet megosztani az alap­kutatásra és az innovációra fordítandó forráso­kat? Milyen tudomány­etikai kérdések merülnek fel a reprodukál­ható­ság és a publikációs lehetőségek terén?

Ezeket a kihívásokat és a rájuk adott lehetséges válaszokat a világ számos országából érkezett vezető tudós, szak­politikus, vala­mint a tudomány­diplomáciai szervezetek képviselői tárgyalták hat plenáris és összesen közel harminc különféle szekcióban. A legnagyobb európai és nemzet­közi tudományos világ­szervezetek mellett a Magyar Tudományos Akadémia is több szekciót szervezett. Az egyiket a fenn­tartható mező­gazdaság téma­körében, melyen a trópusi őserdők vissza­szorulásá­nak klimatikus vizsgálatával foglalkozó Paulo Artaxo, a brazil University of São Paulo professzora adott elő. A másik MTA-szekcióban kiemelkedő csillagászokból álló panel mutatta be az emberiség távoli, Földön kívüli jövőjének lehetőségeit Kiss L. László akadémikus, a Csillagá­szati és Föld­­­tu­dományi Kutató­központ főigazgató­jának szervezésében.
A következő Tudomány Világfórumot Dél-Afrikában, 2021-ben rendezik meg.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka