<

Tudni kell üzletet csinálni

A magyarok elsősorban kitalálásban és gyártásban erősek, azt azonban a mai napig nem sikerült megtanulnunk, hogyan is kell üzletet csinálni. Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel lapunk figyelmét, hogy ma Magyarországon jellemzően a fejlesz­tési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások. Annak jártunk utána, hogy a hivatal miként tud segíteni a szellemi termékek piacosításában.


„Amikor azt mondjuk, hogy innovatívak vagyunk, amikor azt mond­juk, hogy kutatás-fejlesztésben eredményesek vagyunk, akkor azt kell látnunk, hogy ez valóban igaz, ugyanakkor hasznosításban továbbra is nagyon rosszul állunk” – ezzel a kijelentésével okozott döbbent csendet Pomázi Gyula egy nagyvállalati vezetőknek tartott előadásán. Az SZTNH elnöke így támasztotta alá kijelentését: „Elköltünk nagyságrendileg pár ezer milliárd forintot több ezer fejlesztési projektre, azonban egy rendkívül fontos dolgot nem teszünk meg. A keletkezett eredményeket nem hasznosítjuk, nem visszük be a gazdaságba az olyan hasznosító, támogató rend­szereken keresztül, ahol ténylegesen üzlet lesz az adott ötletből.”

Ne az asztalfióknak dolgozzunk!

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának jelmondata nem véletlenül ennyi: Ötletből érték. A hivatal nem titkolt célja, hogy felhívja a kis- és középvállalkozások (kkv-k), egyetemek, kutatóintézetek figyelmét arra, hogy míg a világ nagy részén a vállalatoknak már el­engedhe­tet­len a szellemi tulajdon védelme, nálunk még a legtöbb cég felesleges, adminisztrációval járó nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Ezzel szemben az SZTNH munka­társai elő­adásaikban arra hívják fel a figyelmet, hogy a meg­szerzett szellemi tulajdon­jogok (például szabadalom, védjegy, levédett dizájn, használati minta stb.) a vállalatban olyan értéket jelentenek, amely meg­jelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. A hivatal a hatósági munka során egyetlen dologban hoz döntést: meg­álla­pítja, hogy a jog szerint kié a szel­lemi tulajdon. Arról azonban már nem dönt, hogy ezt hogyan kell hasznosítani, ez csakis a tulajdonos felelőssége. Mégis olyan jogokat – Intellectual Property (IP) – ad az ügyfelek kezébe, amelyek­-kel komoly gazdasági előnyre tehetnek szert.

„Míg a nagyvállalatok döntő többsége képes arra, hogy felmérje, mije van, mi az a szellemi tulajdon, amellyel rendelkezik, addig ez a képesség a felsőoktatási intézmények és a kkv-k esetében ritkán van meg”
– hangsúlyozta Pomázi Gyula. Ha azt nézzük, hogy hogyan áraz be a piac egy cégértéket, vagy akár a tőzsde, vagy egy kockázatitőke-befektető, azt látjuk, hogy elkezdték figyelembe venni, milyen értéke van az IP-nek, azaz az oltalmazott szellemi tulajdonnak. Annak a jognak, amelyet utána adni-venni lehet. Ezért is elengedhetetlen, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények ne a fiókban végezzék. Ma Magyarországon jellemzően a fejlesztési eredmények alig 30 százalékát hasznosítják a vállalkozások. Az Innovation Scoreboardon, azaz az innovációs rangsorban és a hasonló nemzetközi mutatókban azok a számaink szerények, amelyek azt mutatják meg, hogy miként tudjuk a kreativitásunkat piacképes, üzleti eredménnyé formálni. Az SZTNH elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal egyik nagyon fontos feladata, hogy ezt az IP-tudatosságot építse be a működésbe.

Nálunk a legtöbb cég felesleges, adminisztrációval járó nyűgként tekint az oltalmak adta jogokra. Ezzel szemben a megszerzett szellemitulajdon-jogok (például szabadalom, védjegy, levédett dizájn, használati minta stb.) a vállalatban olyan értéket jelentenek, amely megjelenhet tőkeként a cég értékében, eladható, vagy éppen versenyelőnyt jelent a piacon. Ezért is fontos, hogy a kutatás-fejlesztési eredmények ne a fiókban végezzék.

„A kérdés az, hogy mennyire tudatos egy vállalkozás, hogy hogyan használják azt, amit szellemi tulajdonként létrehoztak. Az az elmúlt évek tapasztalata, hogy a kutatás-fejlesztési folyamatokban is intenzív pozitív változás indult el. De van, amit nem csinálunk jól” – árnyalta a közelmúlt eredményeit az elnök, aki azt is elmondta, hogy elsősorban a kutatás-fejlesztés hasznosítását, a létrehozott szellemi termékeink piacosítását, jogszerű értékesítését még nem tudjuk úgy hasznosítani, mint a fejlett országok vállalkozásai. A kérdésre, hogy miért van ez így, a válasz igen egyszerű: azért, mert az elmúlt 40-50 évben nem erre lettünk szocializálva. Nem tudjuk, hogy kell jól üzletet csinálni. Kitalálásban és gyártásban vagyunk jók. De nem tudjuk, hogy amit kitaláltunk, kifejlesztettünk, abból a proto­típust hogy kell elvinni a gyártó­sorig úgy, hogy azt közben ne lehessen ellopni tőlünk.

Garanciát adnak

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az iparjog­védelmi és a szerzői jogi feladatok mellett 2012 óta látja el a kutatás-fejlesztési tevékenységek minő­sítését. A minősítési rendszer segíti a kutatás-fejlesztéssel összefüggő pályázati források és adó­kedvezmények igénybe­vételét. Itthon ugyanis számos állami támogatással és adó­kedvez­ménnyel élhetnek a kutatás-fejlesz­tési tevékenységet végző vállalkozások. A hivatal kutatás-fejlesz­tési minősítése garancia­ként szolgál arra, hogy a hazai vagy az EU-s források kiosztása megfelelően történik, az állami támogatásokat valóban kutatás-fejlesztési célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a kutatás-fejlesztési adóösztönzők felhasználása, valamint a külföldi vállalatok magyarországi kutatás-fejlesztési beruházá­sainak támogatása megalapozott.

„Ha végiggondoljuk, hogy mekkora potenciál van a magyar kutatás-fejlesztés-innovációban, és azt, hogy milyen további lehetőségek rejtőznek e mögött, mindenkinek célszerű végig­gondolnia azt is, hogy például egy kutatás-fejlesztési minősítést hogyan tud a saját érdeké­ben jól hasznosítani”
– hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula. Az SZTNH számos szolgál­ta­tás­sal segíti a kutatás-fejlesztéssel foglalkozókat. Ilyen például a témakutatás, ami a hazai innová­ciós és K+F szektor szereplőinek – de különösen a hazai kkv-knak – segít megismerni egy adott témára, szakterületre vonatkozóan, hogy a világban milyen publikus információk (szabadalmak, találmányok és egyéb megoldások) ismertek már ugyanazon a műszaki területen. Így nem kell attól tartaniuk, hogy a megkezdett kutatással olyat találnak ki, ami már létezik. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának portfóliójában jelenleg hat különböző szolgáltatás is szerepel erre a célra. A szellemi tulajdonvédelmi bejelentések (szabadalom, védjegy, formatervezési mintaoltalom stb.), szabadalom­kutatási és védjegy­kutatási szolgál­tatások, szellemi tulajdon­védelemmel kapcsolatos szakértői vélemények, képzések vagy a szellemivagyon-diagnózis.

Segítség a bürokratikus útvesztőben

A kutatás-fejlesztési tevékenység értékelésének alapvető kritériuma, hogy a tevékenységben fellelhető legyen az újszerűség és valamilyen tudományos vagy műszaki bizonytalanság. A KFI-törvény szerint a kutatás-fejlesztés fogalma magában foglalja az alapkutatást, az alkal­mazott kutatást és a kísérleti fejlesztést. Első ránézésre talán bonyolultnak tűnhet, ám az SZTNH egy új kiadvánnyal is segíti a vállalkozásokat. Az a tapasztalat, hogy sok kkv azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, és az is nehézséget jelenthet számukra, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte, és mire számíthatnak az igény benyújtása után.

Az SZTNH emellett folyamatos szemlélet­formáló akciókkal, előadásokkal hívja fel a kutatók figyelmét arra, hogy a K+F minősí­tésnek milyen előnyei vannak, hogyan tudnak akár plusz­forráso­­kat szerezni ezzel a lehetőséggel. Egyebek között csökkentett tár­sasági adóalap, társasági- és fejlesztésiadó-kedvezmény jár a vál­lalatoknak, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja, valamint a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Az a tapasztalat, hogy sok kis- és középvállalkozás azt sem ismeri fel, hogy amit csinálnak, az valójában kutatás-fejlesztés, és az is nehézség lehet, hogy nem tudják, hogyan érdemes elindulni a minősítés igénylésében, milyen lépésekre van szükség előtte, és mire számíthatnak az igény benyújtása után. Pedig a K+F minősítés előnye a többi között a csökkentett társaságiadó-alap, társasági- és fejlesztésiadó-kedvezmény, de mérséklődhet a helyi iparűzési adó alapja és a szociális hozzájárulási adó mértéke is.

Pomázi Gyula azt is elmondta, hogy a társasági adó alapja csökkenthető a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségével, sőt ennek az összegnek akár a háromszorosa is le­von­ható az adóalapból, ha a tevékenységet a cég egy felsőoktatási intézménnyel, köz­finanszíro­zású kutatóhellyel vagy állami tulajdonban lévő kutató­intézettel közösen végzi. Arra azonban figyelni kell, hogy ez az adóalap-kedvezmény úgynevezett de minimis támogatásnak minősül, felső határa pedig évi 50 millió forint. A társasági adó alapjának csökkentése és az adó­kedvez­mény mellett ugyanezzel az összeggel a helyi iparűzési adó alapja is csök­kent­hető. Sőt mindezek mellett fejlesztésiadó-kedvezményt is igénybe lehet venni a társa­sági adóból, ami azt jelenti, hogy kutatás-fejlesztési beruházás esetén annak költsége levonható a társasági adóból. Továbbá a szociális hozzájárulási adó felét – bizonyos esetekben a teljes összegét – kedvezményként érvényesíthetik a cégek a kutató-fejlesztő munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársak után.

A járvány hatása

Pomázi Gyula kitért arra is, hogy a koronavírus megjelenésének hatására idén az első negyedévben a szabadalmi bejelentések száma mintegy ötödével emelkedett. Megjegyezte, hogy nem véletlenül, ugyanis számos megkeresés éppen a korona­vírus kapcsán benyújtott kérelem miatt érkezett a hivatalhoz. Ezek majdnem mindegyike gyógyszer vagy orvosi műszer. Jelenleg több mint 33 ezer szabadalmi oltalom és 54 ezer nemzeti védjegy van hatályban hazánk­ban, ráadásul a külföldi cégek Magyarországon hatályos szabadalmi oltalmainak száma a pandémia ellenére tovább nőtt, vagyis fennmaradt a nemzet­közi érdeklődés a magyar piac iránt. Mint megtudtuk, a gyógyszer­ipari szabadalmak állnak az első helyen mind a hazai, mind a hatályosított európai szabadalmak között. Ezt követi az elektro­nikai szakterület, míg harmadik a vegyészet. A pandémia az elektronikus ügy­inté­zésre is komoly hatással volt: a nem hagyományos úton történő bejelentések aránya 20-ról 70 százalékra emelkedett. A hivatal elnöke végül hozzá­tette, hogy folyamatosan javul az innováció­barát környezet, emellett pedig emelkedett az innovációs ráfordítások mértéke is. Ennek köszönhetően, többéves lejtmenet után, tavaly már közel négyszázra emelkedett az SZTNH-hoz benyújtott magyar szabadalmak száma.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka