2012. november 6.

Szerző:
Bencze Áron

Talpra mAGYarok!

A magyar hi-tech ipar nemzetstratégiai jelentősége, kibontakoztatásának, megerősítésének szükséges és elengedhetetlen feltételeinek megteremtése volt a központi témája a Vácott rendezett Talpra mAGYarok! című konferenciának, amelyen egyetemi tanárok és kutatók, illetve a hazai űr- és közlekedésipar képviselői ismertették véleményüket, koncepciójukat.


A magyar nemzet jövőjének a záloga, egyetlen kitörési pontja a tudás, a tudás alapú társadalom. A magas színvonalú oktatás, a kultúra, az alapkutatás és az alap­kutatásra építő, az abból kinövő – a legfrissebb kutatási eredményeket felhasználó – magyar spin-off cégek sokasága, a hi-tech hazai ipar kialakításával és megerősítésével tudja az országot kiemelni a válságból – vallják a konferencia szervezői. A meghívott előadók saját szakterületeik helyzetéről és fellendítésének alternatíváiról beszéltek.

Esélyt a tudás kibontakoztatására!

Miután az állami normatív támogatás megszűnt, az űripari helyek és kutatócégek nehéz helyzetbe kerültek, és a szabadpiacra kényszerültek – foglalta össze a helyzetet az elsőként felszólaló Solymosi János, a Bonn Hungary Electronics Kft. elnöke, aki szerint a döntéshozókban mindenekelőtt azt kellene tudatosítani, hogy komoly nemzetgazdasági értéket és magas megtérülést produkáló iparágról van szó. Mint mondta, a technológia jelen van az országban, azonban kutatóink és mérnökeink a világ más tájain érvényesülnek. Véleménye szerint a szürkeállomány kiáramlását hatékony programokkal lehetne megállítani. „Esélyt kell adni, hogy szakembereink az ország javára bontakoztathassák ki tudásukat” – jegyezte meg, és tanulmányokra hivatkozva úgy fogalmazott, az űriparba fektetett forrás 8-10-szeresen térül meg. Hangsúlyozta: ez a terület még a recesszió alatt is él, növekszik.

Magyar Szintetikus Apertúra Radar (SAR) technológiával készített kép

Solymosi János kitért arra is, hogy uniós tagországként kötelességünk az űrszolgáltatások megvásárlása, és ha az erre juttatott pénzeket nem a magyar űripari cégekre fordítják, azzal a külföldi konkurenciát támogatják. A Bonn Hungary Electronics Kft. elnöke a terület gyakorlati hasznáról szólva úgy fogalmazott, korábbi műholdképek elemzése alapján a vörösiszap-katasztrófára utaló jeleket már 5-6 évvel a bekövetkezése előtt lehetett volna látni. „A technológia jelen van, már csak hasznosítani kellene” – zárta gondolatait.

Magyar buszok Amerikában

Vincze-Pap Sándor, a Magyar Buszgyártók Szövetségének (MABUSZ) elnöke arra emlékeztetett, hogy az Ikarusz 300 ezer autóbusz legyártására volt képes, és még megszűnése után is olyan szakmai tudás halmozódott fel hazánkban, amely a legerősebbnek számít Európában.
A magyar autóbusz-vállalatok éves szinten több mint ezer, 12-18 méteres, az igényeknek megfelelő csuklós autóbuszok gyártására is képesek. Csak az elmúlt két évben hét hazai fejlesztésű autó­buszt mutattak be az utazóközönségnek – hívta fel a figyelmet a szövetség elnöke, kiemelve: egy autóbusz gyártása hét munkahelyet teremt. Kitért arra is, hogy a magyar közösségi közlekedési flottában – BKV és más Volán társaságok – összesen 8000 járművet tartanak számon, ebből 4500 elavult, 12 évnél idősebb. Vincze-Pap Sándor szerint a kiöregedett járművek ütemezett cseréje éves szinten 600-800 darabos megrendelést biztosíthatna egy évtizeden keresztül a magyar buszgyártó cégeknek. „Nem támogatást kérünk, hanem a magyar piac megnyitását a magyar gyártók előtt” – szögezte le az elnök, aki szerint, ha megkapják az esélyt, a magyar autóbuszgyártás ismét fényes jövő előtt állhat.

A NABI teljes egészében kompozit vázszerkezetű autóbusza

A NABI képes európai színvonalú, akár alternatív hajtású buszok előállítására is – vette át a szót Héjj Demeter, a NABI (North American Bus Industries) Gyártó és Kereskedelmi Kft. értékesítési vezetője. Az 1992-ben alapított vállalat gyökerei a hetvenes évekig nyúlnak vissza, és fennállásának minden évében új fejlesztéseket, új típusokat mutatott be, s ennek köszönhetően eddig több mint 8500 autóbuszt értékesített az Amerikai Egyesült Államok piacán, 62-t pedig Magyarországon. Csak Los Angelesben 2000 NABI-busz közlekedik, miközben a BKV teljes flottája alig 1500 darabból áll – vont ironikus párhuzamot az értékesítési vezető, aki szerint a magyar autóbuszgyártás színvonalát az a különleges helyzet jellemzi, hogy sem az űriparban, sem a gépkocsigyártásban nem volt erős hazánk, így ezeknek az iparágaknak az elszívó ereje minimális volt. Ugyanakkor elismerte, hogy komoly magyar megrendelés esetén nehézséget okozna megfelelő számú és szakképzettségű munkaerőt találni. Megjegyezte, hogy bár a buszok motorjait és néhány főegységét csak importból lehet beszerezni, a belső piacra eladott járművek árának 16-18 százaléka még a gyártás évében visszaforogna a magyar költségvetésbe.
Héjj Demeter arról is beszélt, hogy a világon kizárólag Magyarországon készül sorozatban gyártott, teljes egészében kompozit vázszerkezetű autóbusz. Hazánknak ezen a területen helyzeti előnye van, de ha nem lépünk időben, 4-5 éven belül elenyészik – figyelmeztetett a NABI értékesítési vezetője, rámutatva, hogy egy-egy fejlesztés 1,5 milliárdos nagyságrendű, ezért csak akkor érdemes belevágni, ha 500-1000 darabos megrendelés érkezik.

Magyar áttörés a grafénkutatásban

Prof. Biró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudo­mányi Kutatóintézet Nanoszerkezetek Osztályának tudományos tanácsadója kutatásaik egyik legérdekesebb eredményéről számolt be a konferencián. Ez pedig az egyetlen atom vastagságú grafit­réteg, azaz a grafén. Véleménye szerint a grafén az egyik legesélyesebb anyag arra, hogy kiváltsa az integrált áramkörökben a fizikai határait rövidesen elérő szilíciumot, mivel anyagi tulajdonságai sok tekintetben, így a töltéshordozók mozgékonyságát illetően is felülmúlják a szilícium tulajdonságait, és atomi léptékű megmunkálásával teljesen új elveken működő nanoelektronikai eszközök készíthetők belőle.
A kutatás részleteiről szólva a professzor hangsúlyozta, hogy kezdetben alapvetően egy makroszkopikus objektumot próbáltak lebontani: néhány tíz nanométer vastag grafitpikkelyeket vittek fel alkalmas felületre, és kontrollált módon oxidációt hajtottak végre, majd addig hántották le sorról sorra a grafitrétegeket, amíg el nem értek az egyetlen atom vastag grafénig. Az elmúlt években a kutatók számos területen kívántak előrelépni, köztük a grafén gyártását próbálják egyszerűbbé és kevésbé költségessé tenni, valamint olyan atomi léptékű mintázatokat szeretnének kialakítani, amelyek alkalmasak lehetnek nanoelektronikai felhasználásra. Biró László Péter szerint a grafén lehetőséget nyújt egyetlen elektronnal működő tranzisztorok létrehozására, és néhány éven belül a génszekvenálás eszköze is lehet, amivel az ember teljes genetikai kódjának leolvasása olcsón megoldható lenne; megteremtve ezzel a személyre szabott gyógyászat lehetőségét. Elmondta azt is, hogy a grafén iparhoz közeli alkalmazásokban is érdekes lehet, a Nokia és a Samsung például megtette az első lépéseket a hajlékony sík- és érintőképernyős alkalmazások kidolgozására. A professzor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatás-fejlesztésbe befektetett 25 millió forintos költség mintegy négyszeresét nyerte vissza már most az ország a koreai támogatásoknak köszönhetően.

Első lépések a hajlékony sík- és érintőképernyős alkalmazások kidolgozására
a Nokia és a Samsung fejlesztéseiben


Bűn lenne feladni a hajózást

A hazai vízi közlekedés fellendítéséért hosszú évek óta fáradozó Götz Sándor gépészmérnök szerint a hajózás környezetvédelmi okokból nélkülözhetetlen. A Magyar Hajótervező, Gyártó, Javító és Innovációs Klaszter előkészítő bizottságának elnöke szerint az agglomerációs közlekedés megoldást jelenthetne a magyar hajóépítés feltámasztásához, és előzetes kalkulációk szerint az ingázók közel 10 százalékát le lehetne szoktatni az autóról, ezzel 100 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid jutna a légkörbe. Ugyanakkor a szakember szerint csupán az agglomerációs hajózás igényeire nem lehet alapozni, szélesebb körben kell termékeket gyártani. Példaként a teherszállítást és a szállodahajózást említette. Mint mondta, ha a Dunával párhuzamosan közlekedő napi tízezer kamion 10 százalékát át lehetne irányítani a vízre, megnégyszerezhetnénk a magyar hajózás jelenlegi teljesítményét. Kitért arra is, hogy naponta átlag 110-120 szállodahajó köt ki Budapesten, ám egyetlen magyar lobogójú sincs közöttük.
Tájékoztatása szerint kisebb hajó-összeszerelő üzemet szeretnének létesíteni Szigetmonostor területén, ahol 50 méter alatti kompozit hajókat gyártanának, míg a nagyobb méretű darabokat Rév-Komáromban építenék meg. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte: orosz megrendelésre két 40 tonnás úszódaru tervezése folyik. „Ha elnyeri az oroszok tetszését, akkor fel lehet újítani a tengerihajó-gyártást is Magyarországon” – fűzte hozzá Götz Sándor, aki azt is megemlítette, hogy a Ganz-Danubius Hajógyár korábban több mint ezer hajót szállított a világ különböző pontjaira, Dél-Amerikától Koreáig, melyeket korszerűsíteni kellene.

Párbeszédre van szükség

A kétnapos konferencián az előadások mellett – felszólalt még többek között Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Növényi Biotechnológiai Tanszékéről és Kellermayer Miklós a SOTE Biofizikai és Sugárbiológiai Intézetének igazgatója is – az eseményen megjelent cégek bemutatták legújabb termékeiket is. A szervezők véleménye szerint a nagy hozzáadott értéket alkotó magyar mérnök, tudós, feltaláló éppúgy megérdemli családi gazdasága védelmét, mint a magyar gazdálkodó. Az innovatív gazdaságot megalapozó műszaki alkotó közösség munkája ráadásul alapvetően fontos ahhoz, hogy kilábaljunk a válságból, de ez csak akkor fog megtörténni, ha az extraprofitot eredményező tevékenységek kellő súllyal szerepelnek a nemzetgazdaságban. Ehhez azonban párbeszédre van szükség, melyet a szakma elindított. Jelenleg az állam térfelén pattog a labda.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka