Szerepvállalás a nemzetközi innovációban
„Az AmCham missziójának tekinti hazánk versenyképességének javítását. Ehhez befektetőbaráttá kell tenni az országot, átlátható pályázati rendszerre, kiszámítható politikai és gazdasági környezetre, versenyképes munkaerőképzésre van szükség. Csak így érhetjük el, hogy Magyarország a globális innováció élvonalába kerüljön, hogy megszülethessen a budapesti Szilícium-völgy” – mondta Benkő Vilmos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke.
„Exponenciálisan gyorsuló világban élünk, emiatt sokan bizonytalannak érzik a helyzetüket, félnek a jövőtől” – adott képet a jelenről Reich Lajos, a GE Healthcare magyarországi kutatás-fejlesztési igazgatója. A kiszámíthatóbb jövő érdekében a GE nemzetközi befektetőként keresi az új lehetőségeket az együttműködésre, partner a piacképes munkaerő fejlesztésében és a jövő szakembereinek magas szintű képzésében, valamint a nemzetközi innovációs munkamegosztás elősegítésében. Az igazgató szerint a nagyvállalatoknak akkor vonzó egy ország, ha pezsgő innovatív környezetet látnak maguk körül. A tények azt mutatják, hogy a GE ilyennek látja az országot. Jelenleg 225 mérnökük dolgozik Budapesten orvosi szoftvertechnológiák fejlesztésén, és ezekkel a termékekkel a világ élvonalában vannak. A GE vélhetően messzemenőkig elégedett a cég budapesti fejlesztőközpontjának munkájával, hiszen az itt évente felhasznált tizenkétmillió dollár kutatás-fejlesztési pénz globális szinten 300 millió dolláros bevételt generál. Azaz, a Budapestre juttatott éves kutatási forrás vállalati szinten két hét alatt megtérül. Ami nem véletlen, hiszen megreformálták az innovációs környezetet, amelynek részeként a cégen belül innovációs versenyt hirdettek. Az eredmény sem maradt el: negyvenkét itt született szabadalmat jegyeztek be az Egyesült Államokban.
Az amerikai cég kutatás-fejlesztési igazgatója szerint Magyarországnak nagy hagyományai vannak az innováció első fázisaiban, azaz kiváló alapkutatási eredmények születnek, azonban ki kell alakítania azt a támogató kultúrát és struktúrákat, amelyek elősegítik hogy az ötletekből termékek legyenek.
Mindehhez szükség van az innovációt támogató szabályozásra, uniós és kormányzati együttműködésre, a partnerkapcsolatok elmélyítésére és a nemzetközileg versenyképes munkaerő képzésére. A hazánkban három K+F szervezetet üzemeltető GE példája mutatja, miként segítheti egy nagybefektető az ország integrációját a nemzetközileg versenyképes innovációba. „A GE mélyen integrálódott a hazai gazdaságba, hiszen együttműködünk az egyetemekkel, valamint a magyar kis- és középvállalkozásokkal is” – hangsúlyozta Reich Lajos. A GE ennek szellemében ösztöndíjat hirdetett a legtehetségesebb diákoknak. Náluk a fiatalok olyan témákkal foglalkoznak, amelyekből eladható termékek születhetnek – jelenleg nyolc PhD-ösztöndíjas és húsz gyakornok dolgozik a cégnél. Terveik között szerepel a vállalati igényeknek megfelelő mesterképzés elindítása is. Emellett azt is nagyon fontosnak tartják, hogy ne szigetként működjenek a magyar társadalomban, hanem erős kapcsolatot építsenek ki az élet minden területén.
„Az egyetem lehet az a szellemi inkubátor, ahonnan megfelelő piaci szereplőkkel és szakmai együttműködő partnerek bevonásával kinőhetnek a holnap innovátorai. Ehhez a vállalatokat be kell vonni a képzésbe és a tananyagfejlesztésbe, a diákokat pedig integrálni kell a vállalatok munkájába” – fogalmazta meg Solti László, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szent István Egyetem rektora, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a középiskolákból kikerülő fiatalok jelentős része alkalmatlan az egyetemi szintű továbbtanulásra. Az intézmények egy része felzárkóztató kurzusokat tart, hogy az első évesek meg tudjanak felelni a követelményeknek. A végzettekkel sincs minden rendben. A diplomások nem ismerik a vállalati környezetet és nem beszélnek nyelveket. „Nekünk Európában kell »játszanunk«, ami nyelvtudás nélkül nem megy.” Ugyanakkor az egyetemisták harmada kiemelkedő eredményt ér el – és általában ők azok, akik külföldön keresnek állást.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az innováció alakítja a jövőt. Ezért azokat a forrásokat, amelyeket dedikáltan kap az ország a strukturális és kohéziós alapokból, célszerű erősen és koncentráltan kutatás-fejlesztésre fordítani. „Számításaink szerint a következő hét évre a strukturális alapokból 410 milliárd forintnyi juthat közvetlenül kutatás-fejlesztésre, ami évente átlagosan 60-65 milliárdos forrást jelent. Ehhez jön az a nyolcvanmilliárd eurós kutatás-fejlesztési keret, amelyet különböző pályázatokon lehet elnyerni. Ez verseny, amelyen a legjobbak nyernek.” A források hatékony felhasználásához tehetségre, technológiára és megfelelő területi adottságra, valamint területeket átívelő együttműködésekre van szükség, mert csak így lehet az innovatív ötletekből gazdasági sikert kovácsolni. Cséfalvay Zoltán úgy látja, hogy a befektetők a jól képzett, innovatív szakemberek miatt jönnek Magyarországra. Az innováció terén középtávú terv, hogy a jelenlegi 37 ezres kutató-fejlesztői létszám 2020-ra 52 ezerre növekedjen. Ez csak akkor válik valóra, ha a teljesítményt elismerik és értékelik. Az államtitkár fontos lépésnek nevezte az idén január 1-jétől életbe lépett kutatói járulékkedvezményt, amelynek lényege, hogy a munkáltató adókedvezményt vehet igénybe a vállalkozási kutatóhelyen a minimum PhD-fokozattal rendelkező kutatók foglalkoztatása után, legfeljebb 500 ezer forintos munkabérig. Az adókedvezmény mértéke a szociális hozzájárulási adó teljes összege, ami azt jelenti, hogy a 27 százalékos kulcs helyett immár járulékmentesen, nullaszázalékos kulccsal számolhatnak a vállalkozások, továbbá az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni. Cséfalvay Zoltán elmondta, hogy ez a döntés négymilliárdos veszteség a költségvetés, de négymilliárdos nyereség a vállalkozások számára. Egyértelmű, hogy adókedvezményekkel kell támogatni a kutatás-fejlesztést, de az is egyértelmű, hogy a költségvetési szempontokra is figyelni kell.
„A Horizon 2020 keretprogram lehetőséget biztosít Magyarország nemzetközi innovációs szerepvállalásának megerősítéséhez. A többi tagállammal közösen azon dolgozunk, hogy az uniós források minél egyszerűbben és hatékonyabban legyenek elérhetőek a következő hét évben” – emelte ki Herczog Edit európai parlamenti képviselő, a testület Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának tagja. „Magyarország a hétéves kutatási keretprogramból lakosságarányosan a legtöbb pénzt hozta el. Ahhoz, hogy a régióban és Magyarországon maximalizálni tudjuk a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, hogy a legtöbb tudóst be tudjuk kapcsolni a nemzetközi vérkeringésbe, olyan innovációs stratégiára van szükség, amelyet politikai és társadalmi konszenzus és a gazdasági szereplőkkel történő konzultáció támogat” – mondta el Herczog Edit, aki szerint alapvető, hogy minden forrás oda kerüljön, ahol Európa számára a legjobban hasznosul. Ne a legjobb főkönyvelők nyerjenek a pályázatokon, hanem a legjobb kutatók. És az is alapvető, hogy a magyarok tisztában legyenek kutatás-fejlesztési értékeikkel. Kevesen tudják például, hogy a GE-nek Budapesten van az egyik legnagyobb kutatás-fejlesztési központja, mint ahogy az is szűk körben ismert, hogy a világ legnagyobb fúziós kísérleti reaktorának, a fejlesztés alatt álló ITER-nek hazánk az ötödik legnagyobb beszállítója – a huszonhét uniós állam közül.
„Egy, még az egyetemen elkezdett szabadalomra és az egyetemen elsajátított tudás hasznosítására kisvállalkozást hoztunk létre 380 millió forint tőke bevonásával. Ehhez sok segítséget kaptunk a GE Scholar-Leaders Programtól, amely lehetővé tette, hogy utat találjunk a befektetőkhöz, és elindíthassuk az informatikai titkosításra koncentráló vállalkozásunkat. Talán meglepő, de Magyarországon nagyon sok befektető van: mi hét ország befektetőitől kaptunk támogatást a vállalkozásunkhoz. A befektetők szerint sok jó ötlet születik hazánkban, de valami hiányzik: hogy az ötletből az esetek nagy százalékában eladható termék legyen. Sok kutató az asztalfióknak dolgozik. Sokat kell tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon” – hangsúlyozta Lám István, az innovatív Tresorit Kft. ügyvezető igazgatója.
Benkő Vilmos, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint az ambiciózus tervek semmit sem érnek, ha nincs, aki megvalósítsa azokat. Ha összeillesztjük a fogaskereket, működni fog a rendszer. Ha nem, arra jobb nem gondolni.•