2017. január: jegyzet, portré, agykutatás, tudomány, agrárium, genomika, innováció, hulladékgazdálkodás, zöldkörnyezet, vízgazdálkodás, kiállítás/konferencia, építés, it
2017. január 5.

Szerző:
Szabó C. Szilárd

Személyre szabott diagnosztika

Az MDQuest Kft.-t biomarker-alapú diagnosztikai termék fejlesztésére és gyártására alapította a szegedi Solvo Biotechnológiai Zrt. Apjok András, az MDQuest ügyvezetője a személyre szabott diagnosztikáról és a piacokról beszélt az Innotékának.


– Az MDQuest Kft. formálisan 2013-ban alakult meg, de a tényleges működésünk 2014-ben kezdődött, amikor a Széchenyi Tőkealap pénzügyi segítségével folytatni tudtuk a megalakulásunk előtt a Solvo Zrt.-ben megkezdett szakmai munkát – mondta Apjok András. – A cél az volt, hogy a korábban kifejlesztett diagnosztikai termékkel a piacra lépjünk. Az eszköz laboratóriumi teljesítőképességének felmérését korábban már elvégeztük, de a továbblépéshez szükségünk volt a tőkealap forrásaira, amiből klinikai vizsgálatokat indítottunk a debreceni, illetve a berlini egyetemen, amelyek igazolják az eljárásunk hasznosíthatóságát különböző betegségek diagnosztikájában.

Kell egy csapat! Szerémy Péter, Kecskemétiné Boros Szilvia, Papp Edina, Apjok András

Miért van szükség a személyre szabott diagnosztikára? Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egyik nagy célja volt, hogy 2000-re gyógyíthatók legyenek a daganatos betegségek. Ezt ugyan nem sikerült elérni, de rájöttek, nem lehet mindenkit egyforma módszerrel meggyógyítani. Közben a humán genom feltérképezése megmutatta, hogy mivel az emberek különböznek genetiká­jukban és sejtszintű működésükben is, így a terápiás válaszkészség vagy éppen az immunválasz teljesen egyedi lehet. Ezért a 21. száza­di orvoslás nagy kihívása a jelenlegi 30-40 százalékos terápiás hatékonyság megduplázása a daganatos és gyulladásos betegségek kezelésében. E cél eléréséhez pedig előnyben kell részesíteni a személyre szabott diagnosztikai és terápiás eljárásokat, azaz egyéni szinten kell tudnunk megjósolni a terápiás válaszkészséget – magyarázta Apjok András.

– Olyan eszközöket fejlesztünk, amelyekkel egyes daganatos és gyulladásos betegségek esetében jósolható a betegség súlyossága, illetve az, hogy a beteg hogyan reagál egy adott terápiára. Hisszük, hogy ezzel segíteni tudjuk az orvost a beteg kockázati besorolásában és a megfelelő terápiaválasztásban. Mi nem a be­tegségek genetikai hátterének megértésé­vel, hanem az úgynevezett transzporter fehérjék mint biomarkerek vizsgálatával foglalkozunk. A különböző terápiás válaszokat ezeknek a fehérjéknek az immunrendszer sejtjein kifejtett működésük alapján mérjük. Vagyis a betegeket egyrészt különböző kockázati csoportba tudjuk sorolni, másrészt segíteni tudjuk a terápiás stratégia kiválasztását – hangsúlyozta az ügyvezető.

Árulkodó jel a transz­porter aktivitás

– A vizsgálataink igazolták a feltételezéseinket: a fehérjék funkciójának mérése egyéni prognosztikus információértéket hordoz. Mivel a tudományos hátteret feltártuk és bizonyítottuk az összefüggéseket, úgy véljük, termékünk megérett a hazai és uniós piacokra. Idén nyáron elnyertük a European Institute of Innovation and Technology (EIT) Health Innostars Go Europe díjat, és büszkék vagyunk arra is, hogy eredményeinkkel különböző nemzetközi konferenciákon és kiállításokon már bemutatkozhattunk. A szakmában igen komoly munka folyik, több száz biomarker lehetséges szerepét vizsgálják. Ezek alkalmazási területe, célja persze gyakran átfed, bizonyos gyógyszerek alkalmazását pedig már kifejezetten biomarker-vizsgálattal kell alátámasztani. De lehet, hogy számunkra a neheze még csak most jön: hiába van szakmai érdeklődés, ha az új eljárást viszonylag konzervatív orvosi környezetben kell meghonosítani. És ez éppen a sokszor mostoha körülmények között dolgozó hazai intézményekre áll a leginkább. Európában azokat a nagy klinikai központokat próbáljuk elérni, ahol ez a biomarker diagnosztikai szemlélet már a mindennapi munka része, és az anyagiak nem jelentik az újítás gátját. Indikáció szerint a hematológiai és a reumatológiai területre fókuszálunk. Keressük azokat a szakmai és pénzügyi partnereket, akik segítenek a termékünket eljuttatni a célpiacokra. Európán kívül potenciális piacnak számítanak az arab országok, az Egyesült Államok és Kanada, Dél-Korea vagy India is. Közben szeretnénk folytatni kutatásainkat is, hiszen a daganat- és az immunbiológia rendkívül izgalmas lehetőségeket tartogat, vannak még ötletek a tarsolyunkban – mondta Apjok András.•

 
2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

2019. október – Közlekedésfejlesztési különszám

Hírlevél feliratkozás

Innotéka