Azóta alapvetően megváltozott a helyzet. A nagy ötleteket alkotójukhoz köthetjük. A Rubik-kockát térbeli logikai játékként nevezte el feltalálója, Rubik Ernő, aki 1975. január 30-án adta be igényét a kocka szabadalmaztatására, amit 1977. december 31-én megkapott. Röpke három év alatt a nevére írták, ami az övé.
Az élet azóta nem lett egyszerűbb. Sőt. A szellemi teljesítményeket védeni kell a lopástól, pénz kell a koncepció kifejlesztésére, a piacra kerülése sem egyszerű. Nem elég a zseniális meglátás, a szenzációs felfedezés. Ahhoz, hogy az bárki számára elérhető legyen, olyan tudásra van szükség, ami nem várható el kutatótól, feltalálótól. Szakmák születtek az ötletek megvalósítására – ugrott be, amikor azt olvastam, hogy végeztek az első kutatási és innovációs menedzser szakközgazdász hallgatók a Corvinuson. Ők a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek menedzselésével foglalkozó szakemberek, akik tudják, hogy miként lehet innovációs forrásokhoz jutni, egy-egy projektet megvalósítani, milyen jogi és szabadalmi követelményeknek kell megfelelni. A szabadalmi hivatal most közzétett Fehér Könyvének segítségével pedig a pályázók és az elbírálók egyaránt tisztán láthatják a pozitív elbíráláshoz szükséges feltételeket.
Már csak az ötletek kellenek.•