Próbáltál már csukott szemmel netezni?

A Magyarországon üzemelő mintegy negyvenezer weblap esetében egy százaléknál is alacsonyabb az akadálymentes oldalak aránya, legmagasabb minősítéssel pedig alig száz honlap rendelkezik – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Pulay Gellért, az Országos IT Megmérettetés ötletgazdája. Éppen ezért kampány indult, hogy tudatosabbá tegyék a honlapfejlesztőket, és a társadalomban is formálják az ezzel kapcsolatos szemléletet.


A technológiai fejlődésnek köszönhetően minden­napjaink megkerülhetetlen részévé vált az internet, már nemcsak híreket olvasgatunk, vagy távol élő ismerőseink­kel beszélgetünk az online térben, de egyre gyakrabban applikációkon keresztül vásárolunk és intézzük az ügyeinket. Ezt a folyamatot tovább erősítette az elmúlt években a koronavírus meg­jelenése, és egyre több olyan település van itthon, ahol megszűnt a posta, és kormány­ablak is csak egyórás utazással érhető el. A legtöbben egyszerű alap­tevékenység­ként tekintenek a honlapok böngészésére, azonban a köz­beszédben kevés szó esik azokról, akiknek a web­oldalak használata megoldhatat­lan gondot jelenthet. „Éppen ezért a webes tartalmak és szolgáltatások fejlesztőinek, üzemeltetőinek, szerkesztőinek hatalmas felelőssé­gük van abban, hogy ezek a nélkülözhetetlen lehetőségek mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, beleértve a fogyatékos embereket is” – hívta fel a figyelmet Pulay Gellért.

Nem speciális igény

Mindössze száz körül van azoknak a honlapoknak a száma, amelyek kiérdemlik a legmagasabb, AA közeli akadálymentes minősítést. Ebből az következik, hogy a legtöbb webes tartalomhoz és szolgáltatásokhoz sokan nem tudnak hozzájutni. A szakember szerint ezek az alacsony számok egyrészt szemléletbeli, másodsorban pedig anyagi okokra vezethetők vissza. Vannak olyan országok, ahol jóval komolyabb múltja van a társadalmi személetformálásnak, máshol pedig a törvényi előírások már hosszú évek óta segítik ezt a folyamatot. Ennek ellenére kontinenseken belül is nagy eltérések tapasztalhatók ebben a témában, pozitív példaként pedig Ausztráliát említette.

Becslések szerint ma fél- és egymillió közé tehető azok száma, akiknek problémát jelent a mindennapokban a honlapok használata, hiszen nemcsak a látássérültek, de a diszgráfiás, diszlexiás és színtévesztő emberek is akadályoztatva vannak az online világban.

„Hatalmas tévhit, hogy a web-akadálymentesség csak a látá­sukban akadályoztatott emberek speciális igénye. Rengetegen gondolkoznak úgy, hogy csak a vakokat érinti, és pár ezer ember miatt nem éri meg a weboldalakat, digitális szolgáltatásokat rájuk szabva fejleszteni” – mutatott rá a probléma másik gyökerére Pulay Gellért. Mint fogalmazott, az igazság ezzel szemben az, hogy akár egymillió ember is érintett lehet, hiszen a diszgráfiás, diszlexiás és színtévesztő emberek is akadályoztatva vannak az online világban. Becslések szerint ma fél- és egymillió közé tehető azok száma, akiknek problémát jelent a mindennapokban a honlapok használata, ezért is lenne fontos, hogy a weboldalakat kezelők tudatosabbá váljanak.

Akadálymentesítő verseny
A 6. Országos IT Megmérettetés egy hét héten át tartó verseny, amelyben több mint két tucat kategóriában indulhatnak a versenyzők. December 2-án derül ki, ki lesz leg­sok­oldalúbb informatikus Magyar­országon 2022-ben. Pulay Gellért arra hívta fel a figyel­met, hogy idén minden eddiginél gyakorlatiasabb és általánosabb ismereteket lehet szerezni az akadály­mentes weboldalak kategóriában, de nem feltétlenül szükséges hozzá fejlesztői ismeret, csupán általános informatikai affinitás és a téma iránti érdeklődés. Sőt, két évvel ezelőtt a kategóriának egy olyan fiatal versenyző lett a nyertese, akinek nem voltak alapos elő­ismeretei a témában, de nagyon foglalkoztatta a terület, és hajtotta a tanulási vágy, ezért a mellékelt segéd­­anyagokat minden forduló előtt alaposan tanulmányozta. További érdekesség, hogy idén egy korábbi látás­sérült versenyző lektorálta a kérdéseket. A kategória nyertese 120 ezer forint értékű utalvánnyal lesz gazdagabb, és ezzel összesí­tett­ben is bekerülhet a legjobb 100 versenyző közé, ahol újabb esélye nyílik egy még nagyobb nyereményre, ott ugyanis sorsolással döntik majd el, hogy a végső győztessel együtt ki utazhat el Brüsszelbe.


Pulay Gellért beszélt arról is, hogy a web-akadálymentesítést illetően megfigyelhető egy általános, csendes háttérbe vonulás, a téma érzékenysége miatt ugyanis sokan nem foglalkoznak vele, kellemetlennek érzik azt. Éppen ezért készült egy edukatív videó az ország egyetlen vak humoristájával. Sulyok Péter pél­dája egyben lett vicces és figyelem­felkeltő: rámutat arra, miért egyre inkább nélkülözhetetlen, hogy egy honlap akadálymentes legyen. A téma különös aktualitását adja, hogy néhány hónapon belül nálunk is ratifikálják az Európai Akadálymentesítési Törvényt (European Accessibility Act), amely 2025-re komoly elvárásokat fog támasztani sok weboldallal szemben.

Mire érdemes figyelni?

Egy weblap akadálymentesítése alapvetően nemcsak technikai megoldások sorát jelenti, hanem egy teljesen más megközelítést, gondolkodásmódot feltételez: a fókuszban a tartalmak hozzáférhetővé tétele áll. A vak és gyengénlátó embereket olyan képernyő­olvasó programok segítik a tájékozódásban, melyek a honlapokon található szöveges információkat a forráskód sorrendje alapján olvassa fel. A fejlesztőknek ezért figyelniük kell arra, hogy a weboldalon elhelyezett információkat jól megtervezetten, logikusan alakítsák ki. Online szolgáltatások igénybevételekor a közérthető instrukciók és a bevitelt támogató megoldások használata elengedhetetlen. Abban az esetben pedig, ha a felhasználó hibázik, észlelhető és érthető hibaüzenetet kell kapnia, amiben a hiba kijavításához szükséges segítség is szerepel. Fontos szempont, hogy ezek a programok kizárólag a szöveges tartalmakat képesek értelmezni, a képek, az ábrák és az animációk teljesen láthatatlanok maradnak. Éppen ezért ezeket az elemeket külön szöveges leírással és magyarázattal kell ellátni. Pulay Gellért ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeknek a leírásoknak rendkívül részleteseknek kell lenniük. Ezek a funkciók ráadásul nem csak a fogyatékossággal élőknek jelentenek könnyítést, számos olyan élethelyzet lehet, amikor az ép emberek hívnak segítségül szövegolvasó szoftvert. Így akár vezetés közben is szerezhet valaki információkat anélkül, hogy a képernyőt nézné, de az is lehet, hogy valaki főzés közben egy okoshangszórón kéri le egy recept összetevőit.

A színtévesztők, színvakok esetében a fejlesztőknek arra kell fókuszálniuk, hogy az oldalak fekete-fehér megjelenítő eszközön is jól láthatók és könnyen használhatók legyenek. A diszlexiások és diszgráfiások számára pedig a hosszú, egybefüggő szövegek jelentik a fő akadályt, ezért kiemelten fontos, ha rövidebb részekre tagoljuk a szövegeket, például alcímekkel. A gyengén látóknak hasznos, ha egy internetes oldal nem fix betű­mérettel készül, mert így lehet biztosítani, hogy a felhasználók a saját látásuknak megfelelő betűmérettel tudják elolvasni a honlap tartalmát. Ráadásul a technológia fejlődésének köszönhetően az emberek már az okosórájuk, az autójuk, a mobiltelefonjuk, a táblagépük, a monokróm e-könyv-olvasójuk, az asztali gépük vagy a nagyképernyős televíziójuk kijelzőjén egyaránt láthatják a webes tartalmat. Amennyiben a szöveg kontrasztaránya minimum 4,5 : 1-hez, akkor a láthatóság egy nyári napsütésben mobilozó tinédzsernek, egy színtévesztő fiatalnak vagy egy kifejezetten rosszul látó nyugdíjasnak is megfelelő lehet.

A képernyőolvasó programok nemcsak a fogyatékossággal élőknek jelentenek könnyítést. A szövegolvasó szoftver segítségével akár vezetés közben is szerezhetünk információkat anélkül, hogy a képernyőt néznénk, vagy főzés közben egy okoshangszórón kérhetjük le egy recept összetevőit.

Hallássérültek esetén elsősorban a videós tartalmaknál van teendő: az ott elhangzott információkat kell szöveges formában megjeleníteni az oldalon. A mozgássérült látogatóknak a legnagyobb kihívást a kurzor irányítása jelenti, a kattintható mezőket ezért minél nagyobb méretben kell kidolgozni, és érdemes figyelni arra is, hogy a weblapon csak a klaviatúra segítségével is lehessen navigálni. Kerülni kell azokat a megoldásokat, melyeket csak egérrel tudnak működésbe hozni.

A fejlesztőknek ugyanakkor a webes tartalmak és szolgáltatások informatikai szempontok szerinti stabilizálását is prioritásként kell kezelniük, minderre azért is van szükség, hogy a különböző böngésző­eszközök a jövőben is megbízhatóan értelmezhessék és továbbít­hassák az online tartalmakat. A szabványoktól, protokolloktól való eltérés pedig veszélyeztet­heti a kompatibilitást, és ezzel együtt a hozzá­férhetőséget is.

Nem is olyan drága mulatság

Honlap-akadálymentesség szempontjából három kategória van, melyekről különböző szoftveres vizsgálatokkal végzett akadály­mentességi audit is dönthet. Egy erre szakosodott weboldal arra hívja fel a figyelmet, hogy a probléma­körrel kapcsolatban az egyik leg­elterjed­tebb tévhit, hogy sokba kerül. Mint írják, ahhoz, hogy egy oldalt mindenki által elérhetővé tudjunk tenni csupán a szabványokat kell megtanulni és a látogatók igényeit kell megismerni. A szakemberek véleménye szerint jóval költség­hatékonyabb egy weboldalt minden felhasználó által hozzáférhető módon létrehozni, javítani és tovább­fejleszteni, mint később megvalósított módosításokkal akadály­mentessé tenni. Sajnos gyakori az is, hogy egy honlap, amely korábban hozzáférhető volt a látássérült felhasználók számára, egy fejlesztés után elérhetetlenné válik, mivel a programozáskor már nem vették figyelembe az akadály­mentességi szempontokat. Pulay Gellért elismerte, hogy a jelenlegi egy­százalékos arányon nehéz lesz drasztikusan változtatni, ugyan­akkor azt is kiemelte, hogy a honlapok élettartalma három-négy év, így a szemlélet­­formálással az új dizájnnal „felruházott” web­­oldalak esetében már változást lehet elérni.

például az általános kódolási szabványok, konvenciók betartása nem kerül semmibe, mégis alapvetően határozza meg az akadálymentes hozzáférhetőséget. A weboldalon alkalmazandó színek ki­­választása sem kerül pénzbe, és amennyiben kontrasztos színek kerülnek a kontraszttalanok helyett a dizájnba, máris kipipálható egy elvárás. Ugyancsak ingyenes kategóriába tartozik, ha nem egy „kattintson ide” felirattal teszik kattinthatóvá a linket, hanem úgy fogalmazzák meg, hogy a link célját kontextusfüggetlenül mindenki megértse. A navigációs struktúra megtervezése sem lesz drágább, ha az egész honlapon következetes. Hasonló a helyzet az űrlapmezőkkel is, amelyeknél magától értetődővé válik az akadálymentesen hozzáférhető címkék, súgó- és hibaüzenetek implementálási módszere.

Költséghatékonyabb egy weboldalt minden felhasználó által hozzáférhetően létrehozni, mint később módosításokkal akadálymentessé tenni. A honlapok élettartalma három-négy év, és az új dizájnnal „felruházott” weboldalak esetében szemléletformálással már lehetne változást elérni.

Azért vannak pluszköltséggel járó lépések is. Ilyen például a videó- és hanganyagok akadály­mentes publikálásához a szöveges átirat, az audió­narráció vagy a videó­feliratozás elkészítése. Ugyanígy plusz­erő­forrásokat emészthetnek fel a hagyományostól el­térő, komplex interakciókat igénylő, összetett felépítésű, teljesen egyedi felhasználói komponensek, illetve web­alkalmazások is. Ilyen lehet például egy naptár­komponens, egy felugró dialógus­ablak vagy egy chatbox. Míg a HTML elem­készletében megtalál­ható sztenderd felhasználói komponensek akadálymentes hozzá­­férhető­ségét a böngésző­programok ingyenesen biztosítják, addig az egyedi komponensek billentyű­zetes kezelését, illetve a képernyő­­olvasós kompatibilitását saját fejlesztéssel kell megoldani. Az extra költség azzal is csökkenthető, ha nem saját, hanem mások által fejlesztett, és bizonyítottan akadály­mentes elemekből építkezünk. „Léteznek olyan program­nyelvek, melyeket könnyű utólag is akadály­­mentesíteni, de akadnak olyanok is, melyeket szinte lehetetlen” – emelt ki egy másik fontos tényezőt Pulay Gellért, aki reméli, hogy az Országos IT Meg­mérettetéssel is sikerül a fejlesztők látásmódját alakítani, és talán néhány éven belül a programozók­nak alap lesz, hogy egy új honlap elkészítésekor már automatikusan az akadály­mentesség elvét is kövessék. Ha ez megvalósul, akkor az internetezés valóban mindenki számára elérhető lesz, addig pedig a társadalom egy részének komoly kihívásokat jelenthet például egy internetes vásárlás vagy az adó­bevallás elkészítése.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka